6.vers:
Az a kérdés is jogosan felmerül, hogy miért volt a Szentlélek keresztségnek sok esetben "jele" a nyelveken szólás, és a prófétálás, az első keresztyének idejében?
A helyes válasz szerintem az, hogy sok esetben azért, mert akkor kezdődött[b]a dolog, mármint a Szentlélek eljövetele a világba, ami a Jézus Krisztus megdicsőülésének következménye volt. Ezt akarta Isten erősebb jelekkel is kísérni, mint ahogy ébredések idején is sokkal jobban kiáradnak a Szent Lélek ajándékai, tehát sokkal több a "bizonyíték" az Ő valóságos jelenlétére. Egyébként pedig egyesek, akik nagyon magyarázzák a nyelveken szólást, azt állítják, hogy "ez" a nyelveken szólás "nem az" a nyelveken szólás, amelyik a lelki ajándékok közt van említve. Legyen nekik igazuk. És akkor mi van? A Szent Lélek ajándéka akkor is maga aSzent Lélek, tehát a harmadik isteni személy. Őreá pedig nagyon is az érvényes, amit az a hasonlat fejez ki, miszerint a Szent Lélek ajándéka olyan, mint a tenger, akármennyit mersz is ki belőle, még nagyon sok merni-valód marad. Aztán pedig fölösleges a sok vitatkozás és okoskodás, márcsak azért is, mert szerintem eléggé meg lehet érteni a dolgot normális hívő gondolkozással is. Azok pedig, akik "kiöntik a fürdővízzel együtt a gyereket", ugyancsak tévednek, mert nagyon megszegényítik a Szent Lélek munkáját. A lelki ajándékok mindig is jelen voltak és jelen lesznek az egyházban, csak valahogy úgy, mint a szeretet: amikor az megfogyatkozik, kevésbé érződik áldásos hatása, amikor megújul, megerősödik, akkor "hatékonyabban" jelentkezik, árad ki.
Még annyit akarok mondani, hogy azok többsége, akik ragaszkodnak ahhoz az állításukhoz, hogy "A Szentlélek keresztség jele a nyelveken szólás", zömében rajongók, és - ahogy Pál mondja: "olyan lelket vesztek, amit nem vettetek". Úgyhogy nagy megszégyenülés vár rájuk "ama napon", mert azt gondolván, hogy ők jobbat tanítottak másoknál, kiderül majd, hogy éppen fordítva állt a dolog.
_________________ Tanuljunk (elsősorban) az Úrban megbízható református tanítóinktól!
|