figyelő írta:
Semmi egyébről nem szólnak ezek az Igék, semmint Isten kezdeményezéséről, kegyelméről, hogy "semmit sem tehetünk Jézus nélkül (rajta kívül), ami istennektetsző lenne."
Ha nem vonzaná az Atya a "bárkit" és a "mindenkit" - valahányan elvesznénk mindörökre. Ezeket bizonyítják a hivatkozott Igék.
Az meg kicsit önellentmondásos, hogy akit nem választ ki az ÚR, azt is szólongatja, mintegy "mosom kezeimet, én nem tehetek róla, hanem csakis te" >>mellébeszélésileg<<.
Tehetünk? Logikából elégtelen. Nem inkább teszünk? Jézus nem azt mondja, hogy akit néki ád az Atya az mind hozzá jöhet, hanem, hogy jön.
Ezt a logikai szarvashibát a feltételes mód és a kijelentő mód között érdemes kerülnöd, ha értelmes vitát akarsz és nem értelmetlen veszekedést, vitatkozást.
A "bárkit" és a "mindenkit" mit jelent? A mindenki-ben nyilván a bárki részhalmaz így mindenkit jelent. Így amit írtál az azt jeleni, hogy ha Isten nem vonz mindenkit, mindenki elveszik. Logikából ismét elégtelen. Isten nem vonz mindenkit, hisz például nem mindenkié a hit, ám akit vonz az hozzá megy és megmenekül. Így cáfolva konkluziód, hisz nincs mindenki vonzva, mégis van aki nem veszik el.
Végül állítod, hogy: Üres az a halmaz, amiben az Isten által szólongatott, de nem kiválasztott emberek vannak. Ez cáfolható, ha nincs kiválasztás, vagy ha van kiválasztás és van akit Isten szólongatott, de nincs kiválasztva.Az, hogy van kiválasztás, axióma választás kérdése. A Biblia az axiómát igazként veszi a saját rendszerébe. Elég a szóra rákeresni benne. S persze elég hozzá egy kiválasztottat konkrétan megnevezni, hogy ne üres halmaznak vélje valaki például akiket Isten kiválasztott, azokat ... kezdetű igét például. Zsid11 többeket megnevez.
Marad a szólongatott, de nem kiválasztott esete. Káin szólongatása a Biblia ismert része. (Eltekintve a szólongatás elég furcsa választásától, a figyelmeztetés jobb szó rá. Isten szólonngatására inkább a gyerek Sámuel megszólítása a jó példa.) Így logikailag már csak akkor lehetne igazad, ha Káin kiválasztott lenne. Ám akkor rá is állna, hogy akit Isten kiválasztott, azt elhívta, megigazította, megszentelte, Mivel Biblia ismereted kizárja, hogy ezt gondolnád Káinról, így marad, hogy ,megint logikailag nem gondoltad át a kérdést és nincs is ellentmondás ott ahol látsz. Persze ezt illik meg is mutatni. Nos a Biblia megtanít rá, hogy két tábor van. Akik Jézus aklából valók és akik nem. Erről Jézus beszél többek jözött Jn8,44; Jn10,25-27 helyeken, így ezek axiómák, amiket a Biblián alapuló logikai rendszerben figyelembe kell venni! Na már most tény, hogy Káin a nem táborba tartozik. 1Jn3,12. Azt is tudjuk a másik tábor vezetője a Sátán. Többek között a búza és konkoly példázatából és annak magyarázatából, amit Jézus megadott, így nem nekünk kell megalkotnunk. Isten kiadta a parancsot a gyümölcs termésre, azzal, hogy aki nem terem elveszik. Miért tette? Nos azért, mert akik az ővéi, azokban ő elvégzi a gyümölcstermést, így belőlük senki sem veszik el. Akik viszont nem az ő aklából valók, azok nyilván a saját uruknak állnak. (Így érthetetlen az ő makacsságukat Jézuson számon kérn!) Gyümölcsöt nem teremnek. Marad a kérdés minek hát figyelmeztetni őket? Egyszerű. Isten így döntött, hogy ez a nála maradás feltétele. Magyarul a kimondásával emelte az axiómák közé. Innentől lehet rá hivatkozni. Sátánnak örök bejárása lenne Isten elé, ha nem lenne ez a szétválsztási döntés. Sátán ott jött rá, hogy elveszett, amikor a keresztnél megértette, hogy vagy lemond hatalmáról átadva az emberiséget Jézusnak, vagy megöli Jézust. Megtette, amivel megszegte azt a törvényt, hogy a bűn zsoldja a halál, hiszen Jézus bűntelen. Jézus büntelensége miatt persze képtelen volt magánál tartani, őmaga viszont törvényszegővé előlépve a mennyből kivettetett. Ráadásul Jézus büntelenül meghalva az ővéi bűneinkre fordíthatta ezt fizetségül. Hogy másokéra miért nem? Nos a konkoly otthon van. A búza van ragságon, amíg Jézus szabadítása el nem éri. Nyilván Isten ott hibázna, ha lenne búza, akit nem ment meg, vagy ha lenne konkoly akit elrabolna. Az az egy konkoly ugyanis az egész mennyet megfertőzné, s magával vonná az egész "rokonságát".
Szóval ez így értelmetlen vitatkozás. Ajánlott irodalom: Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Ha másért nem hát tanulhastz belőle további logikai hibákat és azokat is kipróbálhatod. Jobb esetben persze fórumokon hemzsegő hibákat segít felismerni. S az azért is érdemel figyelmet, mert az ilyen hibák a legalkalmasabbak egy értelmes vita értelmetlen veszekedéssé alakítására.
