Nem tudom. Ez elvileg valóban nem nem függő, mégis én több igazi barátságot láttam ffi-ffi között mint nő-nő között. Az is lehet, h azért bizonytalanodtam el, mert főleg ezzel a variációval találkoztam, és mert nekem a legjobb bnőm sem annyira igazi mint öcsém legjobb barátja.

“A barátság legnagyobb próbája nem az, ha a magunk hibáit tárjuk fel barátunknak, hanem ha neki tárjuk fel az övéit.” (La Rochefoucauld)


“Nem az az igazi barát, aki szenvedéseink közepette szánalommal fordul felénk, hanem aki irigység nélkül tudja szemlélni boldogságunkat.” (Gustave Thibon)

A barátok olyanok mint a csillagok. Nem mindig látod őket, de tudod hogy vannak.

-Talán azért, mert a férfiak életében több olyan látványos helyzet adódik,
ahol megmutatkozik a BAJTÁRSIASSÁG.- Katonaság, netán harcmező,...
vagy pl. a pilóta és navigátora szinte eggyé válik abban a tudatban, hogy
a másik élete a kezemben van, és forditva is igaz.- És már kész is a ma-
radandó barátság.

-Valamit őriznek és továbbadnak generációkon keresztül ebből: "A bajban
mutatkozik meg az igaz barát" Génjeikben tárolják, olyan fontos ez a szá-
mukra.-

-Gondoljunk az ősrégi nagy elődökre,- akik "vérszerződéssel" pecsételték
meg az egységüket egy-egy dologban.--- Ezek példák a fiuk előtt..- Nők
esetében nem tudok ilyesmiről.-

-A nők talán -mivel érzelmileg érzékenyebbek- kicsinyesebbek... Egészen
bagatel dolgokat jobban felnagyitanak,- apró-cseprő dolgokon képesek
összeveszni,- hajbakapni....

De azért az is igaz: "A férfi a teremtő,
.. .. .. a nő az éltető erő."

L.

Ha az összes barátom leugrik egy hídról, én nem ugrom velük. Lent várok, hogy elkaphassam õket.

A barát olyan, aki ismeri a szívedben rejlõ dallamot, visszatudja azt neked énekelni, akkor ha te elfelejtetted.

Nekem két legjobb barátnőm van. Tudom, ritka ez és talán azt mondjátok, hogy nem is lehetséges, mégis ez van.

Mindkettő bizalmasom. Szeretnek engem és én is őket. Ismerem a hibáikat, apró hülyeségeiket és ők is az enyéimet. Egy szóból, nézésből mozdulatból látják rajtam ha örülök, vagy ha baj van.

Nem tudom, hogy férfiak között milyen a barátság, mert nem vagyok férfi.
De én azt mondom lehet nagyon szoros lelki kapcsolat nők között is, amit nem árnyékol be kicsinyesség vagy irigykedés.


Viszont van egy "fura" elméletem, nem tudom egyetértetek e vele, most megosztom veletek.

Igazi mély barátságok szerintem csak fiatal korban alakulnak ki, mondjuk gyerekkorban. Egyik barátnőm általánosból "maradt" meg, a másikat 14 éves korom körül "szedtem össze". Előbbi vitt engem az Úr közelébe, utóbbit pedig én. Mindhárman hívők vagyunk tehát.
Nem hívőként is szoros kapcsolatban voltam mindkettővel.
Felnőttként nem alakult ki senkivel közeli barátság, aminek szerintem részben az időhiány az oka, részben pedig az, hogy felnőni, együtt változni valakivel nagyon szorosra húzza a szálakat.
De azt is elhiszem, ha valaki azt mondja, hogy de igen, ez lehetséges. Mit gondoltok?

de igen, ez lehetséges

VAN nekem is általános iskolás "együtt tértünk meg" típusú barátom...

de a legközelebbiek SOKKAL későbbiek

Szerintem is lehetséges, vagy....netán örökifjúk lennénk, Net?



..én úgy látom, hogy a barátság egy nagy ajándék, meglepetés,...de ahogy az évek telnek, a visszatérő barátságokat értékelem leginkább.
Vannak barátaink, akikkel az évek során elsodródtunk egymástól,...aztán egyszercsak azt vesszük észre, hogy valahogy megint egy hajóban evezünk, s ez nekem nagy örömöt jelent.

A barátok a sonkafalatok az élet salátástáljában.

Hogyan tegyünk szert barátokra?- Andrew Matthews szerint:

“Azt mondani az embereknek, hogy nincs igazuk, nagyszerű módja az ellenségek szerzésének. Elismerni azt, hogy hibáztál, remek alkalom arra, hogy egy barátság kialakuljon.”

Elképzelem, mit érez két ember, mikor hosszú évek után találkoznak. Azelőtt sűrűn érintkeztek, tehát azt hiszik, azonos tapasztalat, azonos emlékek fűzik össze őket. Azonos emlékek? Itt kezdődik a félreértés: nem azonosak az emlékeik; mindketten két-három szituációt őriznek a múltból, de ki-ki a sajátjait; emlékeik nem hasonlítanak; semmi közük egymáshoz; még csak mennyiségileg sem mérhetők össze: egyikük jobban emlékszik a másikra, mint viszont; nem csupán mert az emlékezőtehetség egyénenként különböző (ez a magyarázat még mindkettőnek istenes), hanem (és ezt már kínosabb beismerni), mert nem egyformán fontosak egymásnak.
Milan Kundera

Ellenségről ritkábban derül ki, hogy barát, mint fordítva.
Vavyan Fable

Domus amica, domus optima. (Erasmus)


Baráti hajlék a legjobb hajlék.

Gary Inrig: Az igazi barátság


Háborús időkben gyakran lehetünk tanúi az igaz, önfeláldozó barátság példájának.
Egy ilyen történet két elválaszthatatlan jó barátról szól az első világháborúban.
Együtt jelentkeztek a hadseregbe, együtt vettek részt a kiképzésen, együtt mentek hajón külföldre, és egymás mellett küzdöttek a fronton.
Az egyik támadás alkalmával az egyikük a szögesdróttal borított mezőn olyan súlyosan megsebesült, hogy nem tudta visszavonszolni magát a lövészárokba. Az egész terület súlyos ellenséges tűz alatt állt, és öngyilkosság lett volna megkísérelni a megmentését. Barátja mégis meg akarta kísérelni. Mielőtt azonban a lövészárokból kimászott volna, parancsnoka visszarántotta és megtiltotta, hogy kimenjen: "Már késő, nem tehetsz érte semmit, legfeljebb téged is lelőnek". Néhány perccel később a tiszt hátat fordított neki. Erre a férfi azonnal elindult, hogy eljusson barátjához. Nem sokára támolyogva jött vissza, életveszélyesen megsebesítve, de barátjával - aki már holt volt - a karjaiban. A tiszt dühös volt, ugyanakkor mélységesen megindult. "Micsoda tékozlás!" - kiáltotta. "Ő maga halott, és nem sokára te is az leszel. Ez egyszerűen nem érte meg!" A haldokló férfi utolsó erőfeszítésével ezt felelte: "De igen ezredes! Mikor odamentem hozzá, az egyetlen mondat amit még mondott, ez volt: Tudtam, hogy eljössz értem Jim!"

Nekem is vannak barátaim. Van egy nagyon kedves barátnőm,akit igazából félek néha BARÁTnak nevezni
Ennek talán a sok csalódás lehet az oka