JÉZUS HÍV

“Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.” Máté 11,28

Egy kérdés hangzik feléd: van-e terhed? Kérdezhetnéd - ugyan kinek nincs? Jézusnak a nagy hívása hangzik most fáradtak és megterheltek felé. Őszintén öntsük most ki Előtte szíveinket. Jézushoz jó helyre jöttünk, Nála lehet panaszkodni. Nem csak az a teher, ami nincs. Sokszor az is, ami van. Jézustól elvisz a világ csalárdsága, de ugyanakkor a szükség, a nincs is. Alig találkozunk olyan emberrel, aki ne arról panaszkodna, hogy milyen sok a munkája. Azon versengenek emberek, kinek van joga arra, hogy fáradtabb legyen. Mindenki úgy érzi, hogy mindent rám akarnak tenni. A család, a körülmények terhei, súlyos teher még a betegség is. Komoly dolog egy családban a meg nem értés terhe. Nem értjük egymás gondolatait, és vitatkozásokba keveredünk. Az akaratok miatt ütközünk és sebesülünk. A gyermekek terhe. Úgy vagyunk, mint az anyagiakkal, ha van is, nehéz, ha nincs, mindent megtennénk, hogy legyen. Az élet terhei mélyén ott vannak a lelki terhek, a bűnnek a terhei. Minden teher innen származik. A bűnnel együtt alákerülünk a bűn és halál törvényének. De van egy másik törvény: Isten szeretetének a törvénye. Jézus ezt hozta le a földre. Minden lépésében a szeretet vezérelte. Nem volt életének egyetlen cselekedete, mozdulata önmagáért. Csak a bűnösökért, elveszettekért. Életének törvénye volt, hogy vonzza magához a bűneikben megfáradtakat. Menj ma Hozzá, és tedd le terhedet. “Vessed az Úrra a te terhedet, Ő gondot visel rólad” (Zsoltár 55,22).

A MEGSEBESÍTETT EMBER

És Ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az Ő sebeivel gyógyulánk meg.” Ézsaiás 53,5

Ebben a világban nagyon sok a sebesült ember. Van, aki már gyermekkorában megsérült. Szerették a szülei, mégsem vették észre, hogyan sebesül a gyermek. Nagyon sok sebet üt az iskola. A barátok, a szerelem. Sokszor a házasság sem más, mint naponta való újabb sebesülés. Sajnos mi is okozunk másoknak sebeket. Bár kinyitná most Isten a szemünket, és meglátnánk, hogy kritikánkkal, keménységünkkel hol ütünk újabb sebet embereken. Az igazán megsebesített ember: Jézus! Sebeinket Ő viselte, bűneink büntetése rajta van. Amikor Júdás elárulja, fegyverekkel törnek rá, megkötözik, és Pilátus udvarára viszik. Csattan a korbács, fejére nyomják a töviskoronát, kezét és lábát szögekkel verik át. A kereszten ott függ a megsebesített ember, nem félholtan - holtan. Lett volna lehetősége ellenállni, de engedelmesen adta magát, hogy mi meggyógyult emberekké lehessünk. “Az Ő sebeivel gyógyulánk meg” Nincs más út. Az egyetlen híd, ami átvezet halálból az életre, boldogtalan életből a boldogságra, csak a Jézus keresztje. Egy kisfiút édesapja át akart vezetni a hídon. A gyermek megkérdezte: Édesapám, elég erős ez a híd, nem fog leszakadni? Édesapja, megsimogatva fejét, azt mondta: Kisfiam, erős híd ez, sok szög van rajta. Lépj rá nyugodtan! Lásd meg a hidat kárhozatból az üdvösségre. Nézz fel a kereszt Krisztusára: sok szög van benne! A korbács szögei, a töviskorona szögei, az átszögezett kezek és lábak - biztos híd ez. Merj rálépni, hidd el, sokan mentünk már át rajta.

KÖTELES VAGYOK

“Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok.” Róma 1,14

Pál apostol írja ezt a levelet. Amit magáról ír, így hangzik: “köteles vagyok”. A német fordítás így mondja: “adós vagyok”. Azért adós, mert olyan tartozása van Krisztussal szemben, amit életében soha nem elégíthet ki. Az óriási összeget, amit Isten fizetett érte Jézusban, azt a kegyelmet megfizetni nem tudja, és nem is lehet. Ki nem egyenlíthető tartozása van, és mindenkivel szemben köteles. Átélted-e már, hogy Jézus kifizette érted a vételárat, és most egy életen keresztül tartozol, adós vagy? Pál kimondja, hogy mindenkinek adósa vagyok. Amikor Jézus Pétert megkérdezte, hogy “Szeretsz-é engem?”, Péter felelete után egyetlen választ kapott: “Legeltesd az én juhaimat!” (Jn 21,17). Amivel nekem tartozol, fizesd a juhaim felé. Jézus azt mondotta: amit a legkisebbel cselekedtetek, velem cselekedtétek. Cselekedj a legkisebbel, legeltesd a juhaimat! Szeresd az embereket magad körül. Fizesd a tartozást görögöknek, tudatlanoknak, művelteknek. Tökéletesen mindegy, hogy kinek, hiszen minden embernek adósa vagy. Ha átélted a szabadítását, ha elfogadtad, hogy Jézus kifizette érted a vételárat, ott van-e szívedben ennek a hihetetlen nagy tartozásnak a súlya, amire kevés egy élet, hogy valaha is kifizethesd?! Pál mondja: köteles, adós vagyok az evangéliummal. Ami rajtam áll, kész vagyok megtenni. A Biblia azt mondja, hogy a szegényeknek az evangélium hirdettetik. Jézus a szegényeket, az elveszetteket jött keresni. Vajon tudod-e, hogy közöttük vagy?!

A TÖRVÉNY

“Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” Galata 6,2

Ez a törvény Isten szeretetének a törvénye. A másokért való élésnek a törvénye. A kereszt alatt mondják: Másokat megtartott, magát nem tudta megtartani? Nem tudta! Élete fölött ott volt a szeretet törvénye: másokért meghalni. Először így olvastam magamnak az Igét: más terhét hordozzátok. Jézus mások terhét hordozta. Ő az egyetlen, akinek nem volt saját terhe. Amíg terheid le nem teszed Jézus keresztje alatt, nem veheted fel a másik ember terhét. Nem szolgálhatsz addig az Úrnak, amíg szíved, lelked tele van saját terheiddel. Jézus, bűneink terhének a nagy hordozója, eléd tartja most a vállát, és kéri, hogy nyugodtan vesd reá életednek, körülményeidnek minden terhét. Az Úr olyan embereket vár, akik szabadon, vidáman, boldogan mennek Hozzá, akiknek mind a két kezük üres, és alig várják, hogy mások terhét fölvehessék. Az Úr csak akkor küldhet, ha letetted sajátodat, hogy felvehesd az Övét, hogy felvehesd az Ige terhét. Az az Ige terhe, amikor már szorongatja szívedet a mások veszedelme. Így mondja Mózes: az egész nép terhét hordozzam egymagam? Lehet, hogy te is mondod: az egész család terhét hordozzam, a gyülekezet terhét hordozzam? Jézus mondja: “Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek” (Mt 11,29). Abban a pillanatban, ahogy leteszed a tiedet, Vele minden könnyű lesz. Nem leszel fáradt. A Jelenések könyve mondja: “Terhet viseltél... és az én nevemért fáradoztál, és nem fáradtál el” (Jel 2,3).

KELLEMETES IDŐ

“A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, most van a kegyelem ideje, íme, most van az üdvösség napja.” 2Korinthus 6,2

Igénk a kegyelem idejéről beszél. A kegyelem ideje születéstől a halálig tart? Az biztos, hogy a halállal lejár. De nem biztos, hogy a halálig tart. Amíg kegyelmi időd van, addig hallgat meg Isten. Bár megdobbanna most a szíved: meghallgatott Isten, és meghallgat? Nagyon fontos, mit kérsz a kegyelem idején. Ezt az időt egy nappal sem lehet meghosszabbítani. Az üdvösség napjáról is beszél az Ige. Ez az a nap, amikor hirdettetik neked a kereszt, amikor szíved szerint megérted, hogy bűneim büntetése rajta van. Isten átsegít azon a döntésen, amit helyetted senki nem hozhat meg. Vizsgáld meg az életedet, volt-e már ilyen napod? Ha igen, azt a napot soha nem felejted el. Akkor örül a szíved, és senki el nem veszi az örömödet. Mondhatnak körülötted, amit akarnak, bánthatnak, örömöd elvehetetlen. Azoknak szeretném mondani, akiknek már volt üdvösség napja, hogy “Aki elkezdte bennetek a jó dolgot, el is végzi a Krisztus Jézus napjáig” (Fil 1,6). Pál halála előtt így mondja: “Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon” (2Tim 4,8 ). Hiszel benne, hogy számodra is eltétetett? Akkor járj Vele engedelmesen, engedd, hogy a Szentlélek munkálkodhasson szívedben és életedben. Amit ma akar elvégezni benned, engedd, hogy megtehesse, hogy készen lehess arra a napra, hogy feddhetetlenül állhass majd meg Isten színe előtt. Naponta adj hálát érte, ha már felragyoghatott számodra az üdvösség napja!

JÓ VÁRNI

“Azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, akik Őt szolgálják” Ézsaiás 30,18

Megtanultál-e már az Úr szavára, parancsára várni? Isten a kényszerű várakozási idők alatt hihetetlen dolgokat tud elvégezni egy ember életében. Igénk arról beszél, hogy az Úr tud várni. Amikor mi várunk, akkor is Ő vár. Azért vár, hogy könyörülhessen, hogy munkáját elvégezhesse bennünk, és megajándékozzon, amivel Ő akar. Azzal az élettel, szabadítással, örömmel, amit mindannyian várunk. Futunk a boldogság után, és csalódunk, mert nem az lett, amit vártunk. Kérdezem: mit és kit vársz? Várjad az Urat! Benne mindent megtalálsz, amit eddig hiába kerestél. A tékozló fiú is várta, hogy jobbra forduljon a sorsa. Közben az atya mozdulatlanul őt várta haza. Mert Isten az, aki várja az embert, aki mindent ráfizetett a várakozásra. A Golgotán felállíttatta a keresztet, és engedte, hogy legdrágább kincsét arra feszítsék. Isten és az Ő Fia a bűnnek minden következményét elviselte ebben a várakozási időben. Olyan szomorúan kérdezi Isten az Igében: Mit meg nem tettem, mit kellett volna még tennem? Állj ma szembe a kereszttel! Ne várakoztasd Őt tovább, hogy hazamehess, hogy átölelhessen, hogy örökre gyermekévé lehess! A kegyelem ajtaja nyitva van számodra. Jézus kimondta a kereszten: “Elvégeztetett!” Kinyílt az ajtó, jöjj, amint vagy. Hadd mondjam az Igével együtt: “Azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtad. Mert az ítélet Istene az Úr.” Az ítélet végbement a kereszten - “boldogok mindazok, akik Őt szolgálják”.

KIMENTEK A VŐLEGÉNY ELÉ

"Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, akik elővévén lámpásaikat, kimentek a vőlegény elé.” Máté 25,1

Az igazi mennyországot, boldogságot Jézus hozta el számunkra. Egy olyan embertől, akinek szívében ott van ez a boldogság, semmit nem lehet elvenni. Az minden helyzetben boldog. Az első keresztyénekről olvassuk, hogy vagyonuk elrablását örömmel fogadták. Nem számított nekik, mert a szívükben mennyország volt. A mennyek országának határa a tisztaság. Azért mondja az Ige, hogy hasonlatos a tíz szűzhöz. Amint benned van a bűn, vége a tisztaságnak. A Jel 22,15 élesen elmondja, kik maradnak kívül a mennyországon. A tíz szűzről olvassuk, hogy lámpásaik voltak. A lámpás a hit! Mindenkinek van hite, csak az a kérdés, hogy miben?! Mi az, amibe fogódzkodsz? Betétkönyv, ami nő? Semmit sem hoztunk erre a világra, világos, hogy el sem vihetünk semmit. Az utolsó úton mindenki egyedül marad. Csak Jézus kezébe fogódzhatsz, Aki szeret téged. Kimentél-e már a családból, emberek közül, az anyagiakból a Vőlegény elé?! Vajon elengedtél-e már minden kezet, hogy két kézzel belefogódz abba a feléd nyújtott, átszögezett kézbe? Engedd, hogy vonzzon az a szeretet, amelyik mindennél többet ér. Merj kimenni a Vőlegény elé, hogy szólhasson hozzád a kereszt üzenete. Ha valaha már átélted, mit jelent az, hogy ég a lámpás, hogy kigyullad benned Isten szeretete, akkor nem tudsz már haragudni senkire. Akkor mindenkinek megbocsátasz, akkor megtelik a szíved örömmel, szeretettel, akkor ragyoghat igazán a szemed, az arcod és az életed.

MI VAN AZ EDÉNYBEN?

“Öt pedig közülük eszes volt, és öt bolond. Akik bolondok voltak, mikor lámpásaikat elővették, nem vittek magukkal olajat.” Máté 25,23

Isten nem játszik könnyen a “bolond” szóval. Jézus szavaiban ritkán találkozunk vele. Aki azt mondja felebarátjára, bolond, méltó a gyehenna tüzére. Bolondnak nevezi azt az embert, aki fövenyre építi házát, és azt is, aki nagyobb csűröket épít, hogy abba takarja, amit gyűjtött. Az öt szűz bolondabb volt a bolondnál, mert ezek már ismerték a bűnbocsánat örömét. Mi volt a különbség az eszes és bolond szüzek között? Egyetlen dolog: az olaj az edényben! Mi az, amin minden múlik? A Szentlélek, Aki a benned lakozó Krisztus! Az edény az élet, a szíved, te magad. Az Ige mondja: hogy mindnyájan szentségben bírjuk a magunk edényét. Azt is mondja Pál, hogy ez a kincsünk cserépedényben van. Az emberi élet edény. Gondolkozz el rajta: mi van az edényben?! Lehet, hogy rég elfelejtett gyermekkori bűneid. Talán hazugságaid, lopásaid. Talán amit tettél szüleiddel vagy házastársaddal. A tanítványoknak is azt mondotta Jézus: Nem tudjátok, hogy minémű lélek lakik bennetek. Ha szembe mernél vele nézni, megtudhatnád. Csak az jön ki belőled, ami benned van. Addig nem lehet benned olaj, amíg bűnök lapulnak a szíved mélyén. Ahhoz, hogy megteljen a szíved örömmel, nem kellenek rajongós összejövetelek, nem kell magadat földhöz verni, csak üres edény kell. Legyen ma bátorságod bűneiddel Isten színe elé állni. Ne okolj senkit, ne keress bűnbakot. Küldött az Isten! Keresztelő János, amikor látta Jézust őhozzá menni, azt mondotta: “Ímé az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit.” Ő elveszi a tiedet is.

Szeretlek Istenem!

ADJATOK AZ OLAJOTOKBÓL

“A bolondok pedig mondták az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak. Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak.” Máté 25,89

A bolond szüzeknek a legkritikusabb pillanatban nem volt olajuk. Most már futnak a többiekhez: adjatok a ti olajotokból! Már nem lehet adni. Késő! Akkor már nem lehet belefogódzni sem hívő testvérbe, se anyába, se gyermekbe. Akkor már nincs olyan, hogy most segíts! Ennek a példázatnak nagyon komoly mondanivalója az olajkérdés. Az az ember, akinek nincs tele a szíve olajjal, nem fog megmaradni. A legnehezebb pillanatban elfogy a hite. A Jel 22,11 mondja: “Aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is: és aki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és aki szent, szenteltessék meg ezután is.” Ez az Ige egy hatalmas pont: nincs tovább változás! Ott már nem lehet adni. Ott már senki nem adhat senkinek. Abban a pillanatban, amikor feltetszik az Emberfiának jele az égen, vége a kegyelmi időnek. Úgy lesz, mint Noé napjaiban volt, mérhetetlenül hosszú az Isten kegyelme, türelme, de egyszer vége van! Ne vesd meg az Isten hosszútűrését, amelyik téged megtérésre indít. Ha időben nem mozdulsz, Ő vet majd meg téged! Egyszer bezáratik az ajtó, és akkor hiába mondod, kéred, hogy adjatok a ti olajotokból. Most még lehet, szabad kérni. Mennyiért lehet venni? Most még ingyen. Mert Jézus megfizette az árát. Most még elfogadhatod azt a kegyelmet, amit számodra kínál. Nehogy, amikor azt hiszed, hogy elalszol a halálra, akkor ébredj majd rá arra, amit nem hittél - az örökkévalóságra.

AZ ÁRUSOK!

“...menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak.” Máté 25,9b

Emlékszem, amikor még nem voltam hívő, és olvastam ezt a példázatot, azt mondottam: micsoda szeretetlenség, hát miért nem adtak? Egy keveset azért csak adhattak volna. Később értettem meg, hogy akkor már nem lehetett adni. Most adhatod, most adhatjuk tovább. Most vehetsz azoknak az olajából, akiknek adott az Isten. Most még folyik az olajforrás túláradó erővel. Nem a miénk, ez az olaj az Úré, de csak embereken keresztül folyik. Isten nem angyalokat, hanem embereket hatalmazott fel arra, hogy Igét hirdessenek. “Tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket” (1Kor 1,29). Most mondhatod az Isten gyermekeinek, hogy “adjatok nékünk a ti olajotokból”. Nagyon gyenge, kicsi eszköz az ember, de ezen a földön csak rajtuk keresztül hallhatod az Igét. Sem álmon, sem jelenésen, sem csodán - csak emberen keresztül. Kicsi és nagy, mindenki úgy kínálja, aki az Övé. Egy szomjas világban élünk. Anyagiak soha nem elégíthetik meg a lelkedet. Nem él vele! Hiába kínálod lelkednek az élvezeteket, a tested talán jóllakik, a lelked csak sír. Hány ember dolgozott egy szép házért, bútorért, kocsiért. És a lelke nem boldog, nem örül. A lélek Isten szeretetére vágyik, csak az elégítheti meg. A tékozló fiú azt mondta: az én atyám házában még a béresek is bővölködnek, én pedig éhen halok meg. Még vannak árusok! Isten szolgái azért vannak ezen a földön, hogy lehessen menni és venni. Hogy általuk te is forrássá lehess, akiből tovább áradhat az Isten szeretete.

KÉSŐBB KÉSŐ

“Mikor pedig venni jártak, megérkezett a vőlegény; és akik készen voltak, bementek ővele a mennyegzőbe. Később pedig a többi szüzek is megjöttek, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk.” Máté 25,10-11

A drága véren megszerzett kegyelem azé, aki megy érte, és elfogadja. A bolond szüzek hiába mentek már olajat venni - késő volt. “Mindennek rendelt ideje van” (Préd 3,1). Milyen rettenetes volna, ha egy menyasszony akkor szaladna esküvői ruhát és fátyolt venni, amikor már ott van a vőlegény. Lehet, hogy szeretnél menyasszony lenni, de még nincs ruhád. Tudod, mi a ruhád? A természeted! Az az indulatos, veszekedős, pletykás természeted. Ne gondold, hogy ezzel a ruhával, ezzel a természettel beengednek Isten országába. Neked most új ruha, új természet kell. Nem a saját természeteddel, az Úr Jézuséval kell egyszer megállnod Isten ítélőszéke előtt. A halálos ágyon senki nem tudja már megvenni, megragadni. Később késő! Bezáraték az ajtó! “Akik készen voltak, bementek Ővele a mennyegzőbe.” Mi lesz azzal az emberrel, aki éppen a küszöbön van? Így mondja az Ige, hogy kettévágatik. A kettős életű ember, aki hisz is, meg nem is, akar is, meg nem is, kint is van, meg bent is: amikor bezáraték az ajtó, kettévágatik. Az üdvösséget az az ember kapja meg, aki idejében odajut, hogy nem bánja, ha kinevetik, kigúnyolják, összesúgnak a háta mögött. Már semmit nem bán, mert mindenáron akarja. Amikor Jézus kimondta a Golgota keresztjén, hogy “Elvégeztetett!” - kinyílt az ajtó a mennybe: aki akar, jöhet. “Jöjjetek énhozzám mindnyájan!” (Mt 12,28 ).

[quote="Boglárka"
[/quote]

---Kedves Boglárka !

-Ez a pár mondat JÉZUS ÖNFELÁLDOZÓ SZERETETÉRŐL ma nagyon sokat
jelentett és segitett nekem !

-Köszönöm ! -

L.

Kedves Loisz,

örülök, hogy megérintett téged!

B.

Ui.: Az idézésed azért nem sikerült tökéletesen, mert a "Boglárka" után lemaradt a zárójel.

KI AZ URAD?

“Uram! Uram! Nyisd meg mi nékünk. Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket. Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, amelyen az Embernek fia eljő.” Máté 25,11b-13

Az öt bolond szűz hiába kérte az okosoktól, hogy adjatok a ti olajotokból. Hiába mentek az árusokhoz, már késő volt. Isten mindent megszerzett neked, mindent elvégezett, mindent kifizetett Jézusban, de ezt el kell fogadnod. Mi lenne, ha volna egy gyógyszer, ami minden betegséget meggyógyít, de csak annak használna, aki beveszi? Az üdvösség minden betegséget gyógyít, mérhetetlen örömöt, békességet ad, de csak annak, aki elfogadja. Egyszer mindenki megtér, minden térd meghajlik az Úr előtt, és vallja, hogy Jézus Krisztus Úr. Mai igerészünkben az öt bolond is kiáltja: “Uram! Uram! Nyisd meg minékünk!” Itt a világos példa: “Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába.” (Mt 7,21). Csak az megy be, akinek életében igazán Úr volt Jézus. Ki az urad, ki parancsol? Akinek engedelmeskedsz ebben az életben, ahhoz tartozol. Akinek itt szolgáltál, az lesz ott is az urad. Jézus azt mondja az öt bolondnak: “Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.” Péternek keményen mondja Jézus, amikor nem akarta engedni, hogy megmossa a lábait: “Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs én hozzám.” (Jn 13,8b). Akkor kiket ismer Jézus? Azokat, akik bűnös szívüket kitárták előtte, és kérték, hogy Úr Jézus Krisztus, bűnt eltörlő véreddel mosd le az én bűneimet.