Kedves Ex!
Köszönöm a válaszod, ebből már ki tudunk indulni.
Nézzük a példát:
1. A bérletem árában benne van, hogy felszállhassak a villamosra, hiszen a bérletemet a BKV-val egy szerződés kötés kapcsán vásároltam, ahol én vállaltam, hogy befizetem a 10e Ft-ot a BKV pedig vállalta, hogy elvisz egyik állomásról a másikra. Amikor a BKV egyoldalúan szerződést módosít és a 10e Ft-os befizetésem ellenére még egy feltételhez köti a szolgáltatást, akkor törvénytelenül jár el. Mi van akkor, ha nincs 20,- Ft-om, de én kifizettem a 10e Ft-os bérletet? Egyszerű a válasz, nem mehetek fel a lépcsőn, tehát nem utazhatom a villamoson. Tehát a gond, hogy olyan plusz feltételt épít be a szolgáltató, ami a bérletemet alkalmatlanná teszi arra nézve, hogy utazzak.
Ez számomra elfogadhatatlan.
2. A potyautasok valóban velem utaznak, látom én is őket.
Ezért kellenek kalauzok. Ezért kellenek olyan büntetések, ahol az ember meggondolja, hogy lógjon, vagy sem, ezért kellenek olyan bérlet árak, amiket az ÁTLAG ember is képes kifizetni. De fontos, hogy a BKV vezetősége az ellopott, rosszul gazdálkodott pénzt, ne a lógós utasokra fogja és a BKV vezető is váltson jegyet az utazásakor.
3. Igen, a példám ezért valóban egy kicsit sántít. Javítok rajta.
Van egy hely, ahova nekem nem kell elutaznom. Egy gyógyfürdő. Semmi szükségem rá, mert én gyalog járok a közelbe dolgozni, viszont tudom, hogy ha majd megöregszem, akkor nekem is szükségem lesz a villamosra. Egy társadalmi szerződés keretében megállapodok a mostani betegekkel, hogy én kifizetem nekik a bérletüket és számítok arra, hogy ha majd én leszek beteg és szükségem lesz a bérletre, akkor azok, akik közel dolgoznak és nem kell utazniuk a megkeresett pénzükből kifizetik nekem az utazási költégemet.
Ez egy olyan szerződés, ami három generációt átível. Nem magamra fizetek, hanem azokra fizetek, akik most utaznak a gyógyfürdőbe, abban a reményben, hitben, hogy a következő generáció kifizeti a bérletem, ha én leszek beteg és ők munka képesek.