BŰNVETÉS

“Mert aki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet.” Galata 6,8a

Egy asszony panaszolta: Hallod, hogy beszél velem a lányom? Azt mondtam: hallom. Pontosan úgy, ahogy te beszéltél az anyáddal. A saját eljárásunkban részesülünk. “ Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek” (Mt 7,2b). Csak egy kicsit megrázottan. Mindent visszakapunk. Mert aratás nem csak az ítéletkor lesz, hanem már itt is. Ahogy beszéltél a szüleiddel, úgy beszélnek majd veled a gyermekeid. Olyan türelmetlenül, olyan könyörtelenül, olyan rendreutasítóan, ahogy tőled hallották. Mindent visszakapunk, mert nő a vetés. Gondolj arra, hogy beszéltél sokszor az anyósoddal, amikor forgattad a betegágyon. Nem törődtél vele, hogy az neki fáj. Valaki mondta, hogy mindent megcsináltam neki. Na de hogyan? Érezte szegény, hogy mennyi bajt csinál neked, hogy legjobb volna már nem lenni. Egyszer te is foroghatsz még az ágyban. Hiába mondod, hogy egyik gyerekemnél sem akarok megöregedni. Ha valaki megsért, jönnek a magadat igazoló gondolatok. Megtelik a szíved hirtelen haraggal, keserűséggel. Tudod, hogy ki megy bele tönkre? Saját magad! A gyűlölet belül rág. Egy spártai kisfiú rókát lopott. Megfogták, de ő azt mondta: Nincs nálam. Ott volt az ingében, és a róka belemart a lelkébe. A harag beléd mar! Tovább faggatták a fiút, de újra csak azt mondta: Nem láttam, nincs nálam. A róka mindig beljebb mart, egészen a szívéig, és átharapta. Valaki járt ezen a földön, Aki gyógyulást, szabadítást vetett. Soha semmi mást! És aratott könnyet, vért, ostort, töviskoronát, keresztet. Mert Ő bűneid büntetését aratta.

AKI VET A LÉLEKNEK

“Aki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet.” Galata 6,8b

Melyik szántóföldet ápolod, műveled, félted? A tested vagy a lelked? A lelked felszántatlan parlagföld? Ha te nem munkálod, majd szántja az Isten. Éles az ekéje! Ne várd meg, hogy Ő szántson. Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a lelkük csupa seb, mint egy felszántott föld. Az aratás titka, hogy felszántott földbe jó magot vessünk. Isten vetése csodálatos vetés. Vet a gondolataiból. Az Ő gondolatai magasabbak a mi gondolatainknál (Ézs 55,9). Békességnek és nem háborúságnak gondolata (Jer 29,11). Az Ő beszéde az Ige. “Az Istennek beszéde élő és ható” (Zsid 4,12). Isten beszéde a legnagyobb erő ezen a földön. “Elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait”. A harmadik zsák, ahonnan Isten vet, az Ő csodálatos cselekedete. Isten adta Jézust! Ő nem csak gondol, nem csak beszél, Ő cselekszik. A mennyben belenyúlt a zsákba, és levetette a földre a legdrágább magot. Mert így szerette Isten e világot! A te földedbe csak te vethetsz, ez Isten csodálatos kegyelme. Ő szabadságot adott arra, hogy beengedd a magot vagy visszautasítsd. Bevetetted már a lelkedbe ezt az egyetlen, csodálatos magot, Jézus Krisztust? Akik befogadták Őt, azoknak Isten hatalmat adott, hogy fiaivá legyenek. Aki vet az ő lelkének, a lélekből arat örök életet. A legszebb szó ezen a világon ez, hogy “élet”! Ugye tudod, hogy a tied nem élet? De halld meg most, hogy neked is lehet életed. Isten akarja neked adni, mert tudja, hogy életre vágyik a szíved. Ne keresd az életet máshol, csak Istennél. Vess a léleknek, hogy arathass örök életet.

MINDENEKET MAGAMHOZ VONZOK

“És ha én felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonzok.” János 12,32

Biztosan sokan emlékeznek még arra a fizikaórára, amikor a tanár egy fehér lapra sok kis vasreszeléket tett, és egy mágnessel közeledett hozzá. A vasreszelék mind a mágneshez szaladt. Ugyanígy van ez a világ Isten előtt. A sok kicsi ember olyan, mint egy-egy kis vasreszelék. Sokféle mágnes van ebben a világban. Vannak emberek, akik ha reggel felkelnek, azonnal a kocsma felé indulnak. Az vonzza őket. Talán a legnagyobb vonzerő a pénz. A legtöbb ember nem is a munkát szereti, hanem a hasznot, amit hoz, amit a pénzen venni lehet. Pénzen élvezetet is lehet venni. Az élvezet mindig mámor. Megkérdeztem valakit, miért mégy folyton moziba? Két óráig egy képzelt világban él, és elfelejti, ami otthon van. Akik a kábítószer vonzásába kerülnek, elmondják, hogy pár óráig a mennyben érzem magam. És ettől kezdve rabok! Vonz egy rossz barát. Hány szülő aggódik gyermeke miatt! Komoly mágnes a dicsőségvágy is, hogy legyek valaki. Sokszor a pénz is azért kell, hogy ne nézzenek le. Olyan ez, mint amikor az egeret vonzza az a kis szalonnadarab, belemegy a fogóba, és mit szenved utána! Képtelen szabadulni. Hadd mondjam az evangéliumot: semmi nem segít, csak egy nagyobb mágnes. A legnagyobb erő ezen a földön Jézus! A szíved szemével láttad-e? Vonz-e már az ereje? Vonz-e a tisztasága? Neki nem kellett a dicsőség. Az Atyának adta. Vonzott-e már az alázata, a szeretete? Jézus felemeltetett a keresztre. Úgy szeretett, hogy életét adta. Szeretnél vonzó emberré lenni? Kerülj Hozzá egészen közel, hogy belőled is kisugározzon a vonzás.

GAZDAG ISTEN

“Volt egy gazdag ember, kinek volt egy sáfára.” Lukács 16,1a

Isten önmagát hasonlítja egy gazdag emberhez. Ezzel azt akarja mondani, hogy Ő egy gazdag Isten. Úgy ismered-e Őt, aki Vele jársz, Néki szolgálsz, hogy igen-igen gazdag? Az életeden keresztül mások úgy ismerhetik-e meg, mint aki nagyon gazdag Isten? Milyen rettenetes, ha a gazdag Istennek egy fukar sáfára van, aki félti önmagát, a jövőjét, a nyugdíját. Milyen rettenetes, ha a gazdag Isten gyermekeit úgy ismerik, akik garasoskodnak. Abból a bőségből élsz-e, hogy az Úrnak van? Hatalmas Istened van, gazdag Istennek vagy a sáfára, tudhatod, hogy nincs mitől félned, Isten a legnagyobb hatalom földön és mennyben. Úgy ismerhetik-e meg az Istenedet, mint aki szeretetben gazdag? Van mindenki számára szereteted, türelmed, jó szód? Szavadból kicseng-e a gazdag Isten, aki tele van szeretettel? A gazdag Istennek minden hívő gyermeke sáfár. Éreznie, tapasztalnia kell anyagiakban, ha-talomban, szeretetben, türelemben, tisztaságban, jóságban a gazdag Istent. Vajon megismerhetik-e rajtad keresztül?! Egy gazdag embernek volt egy sáfára. Látjátok, ez sem igaz. Istennek nagyon sok sáfára van ezen a világon, sokkal jobbak, mint mi. Aki Jézust elfogadta, arra mondja az Ige: “Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait” (1Kor 4,1). De miért csak egy, amikor sok van? Így értettem meg, hogy mindig úgy kell sáfárkodni, mintha egyedül volnék, és nem volna több. Ne a többit nézd, úgy élj, mintha rajtad múlna a gyülekezeted ébredése! Úgy élj, mintha egyedül kellene számot adnod mindenkiről, aki melletted él!

BEVÁDOLT SÁFÁR

“Bevádoltaték nála, hogy javait eltékozolja.” Lukács 16,1b

Röviden így szeretném veled közölni az Ige üzenetét: Testvér, feljelentettek! Nem a bíróságnál: a legmagasabb fórumnál, Istennél. Ott vagy feljelentve, ahonnan feljebbvitel nincs. Ha most világi módon megtudnád, hogy feljelentettek, két dolog érdekelne: ki jelentett fel és miért? Istenhez a feljelentések nem papíron érkeznek. Nem úgy, hogy két tanúval alá kell íratni. Isten mindenütt jelen van, azt is meghallja, amikor a feljelentés egy sóhajban érkezik. Talán felsóhajt valaki melletted: meddig bírom még? Az is lehet, hogy a feljelentőd nincs már az élők sorában, de a feljelentés érvényes. Lehet, hogy a szüleid sóhajtottak fel: milyen sok fájdalmat okoz ez a gyerek. Lehet, hogy kimondták: kevés benned az örömünk. Lehet, hogy régen törölték volna ezt a feljelentést, csak akkor fájt nekik az indulatosságod. Neked is fájt, csak sikerült elfelejtened. Az idő nagy orvos, jönnek a következő dolgok, és már olyan, mintha nem is lett volna. Törölted magadnak. De Isten nem törölte! Gazdag Isten sáfára, hová tetted azt a szeretetet, amit azért adott, hogy továbbadd? Mind magadra költötted? Zsebre vágtad azt a sok kegyelmet, amivel elhalmozott? A másiknak nem jutott semmi?! Bevádoltak, Istennél feljelentettek. Lehet, hogy a szomszéd, aki hallotta a veszekedéseteket. Tudta, hogy hívők vagytok, hallotta a hangodat és rálegyintett: Ebből nem kérek! Nagyon kérlek, vedd komolyan a mondatot. Amit most nem veszel komolyan, ott fog számadásra kerülni a végelszámolásnál. Amivel most nem nézel szembe, ott kell majd vele szembenézned.

TÉKOZLÓ SÁFÁR

“Volt egy gazdag ember, kinek volt egy sáfára, és az bevádoltaték nála, hogy javait eltékozolja.” Lukács 16,1

Egy gazdag embernek volt egy sáfára. Így mondja az Ige: bevádoltatott, hogy javait eltékozolja. Mit jelent tékozolni? A Biblia azt mondja: “Aki velem nincs, ellenem van, és aki nekem nem takar, tékozol” (Lk 11,23). Amit nem arra használtál fel, amire Isten adta, azt eltékozoltad. A pénzedet biztos arra adod, amire Isten mondja? Kérdezed, hogy mire akarja használni? Vajon mennyi mindenről derül majd ki, hogy felhasználtad, ahogy akartad, ahogy neked volt jó? Mindened, amid csak van, tudod, hogy azok az Ő javai? Szeretném a füledbe kiáltani: arra használod, amire adta? Vannak nekünk ennél nagyobb javaink is. Az érzelmeid, az értelmed, a szereteted mire használod, kire tékozolod? Talán azoknak nem jut, akiknek a legjobban kellene. Az idődet mire tékozlod? Félek, hogy a legtöbbet önmagadra. A legnagyobb javad, ha már megkaptad, az evangélium. A csodálatos örömüzenet, hogy van bűnbocsánat és üdvösség. “Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit, és Isten titkainak sáfárait” (1Kor 4,1). Ez a csodálatos titok, ami csak a Szentlélek által érthető meg, hogy Jézus meghalt érted a kereszten, és meg vannak bocsátva a bűneid. Ki fog elveszni, mert nem mondtad, titkoltad? Mit mondott az Úr annak, aki elásta tálentumát? “Gonosz és rest szolga. El kellett volna helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál” (Mt 25, 27). Hogy sáfárkodsz? Hány évet tékozoltál már el? Nincs időd imádkozni, de van időd semmiségekre. Miért vádoltak be? Mert javait eltékozoltad.

ESZES SÁFÁR

“És dicséré az úr a hamis sáfárt, hogy eszesen cselekedett; mert e világnak fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében.” Lukács 16,8b

A legtöbb ember úgy van ezzel az igerésszel, hogy hallott már róla magyarázatot, és mégsem érti, hogy lehet ilyen Isten, hogyan dicsérhet egy hamis sáfárt? Ne felejtsük el azt a mondatot, amit az Ige mond, hogy “e világnak fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében”. Nem a hamisságát dicséri az Úr, hanem azt, hogy a sáfár felhasználta az időt. Attól a pillanattól kezdve, hogy megtudta, bevádolták és számot kell adnia, megtudta, hogy nem lehet tovább sáfár, a vád bejelentésétől a végelszámolásig volt még ideje, és felhasználta. Ha most megtudtad, hogy Istennek vádja van ellened, és még van néhány hónapod, éved, kérdés, hogy jól használod-e fel a rendelkezésedre álló időt? A sáfár nem mondta, hogy ráérek. Ő tudta, hogy azonnal cselekednie kell, mert különben késő lesz. Te, aki vádlott vagy, tudod-e, hogy rögtön csinálnod kell valamit? Nehogy úgy légy, hogy hallottam, hallottam, de nem veszem komolyan, hátha mégsem lesz végelszámolás. A sáfár tudta, hogy nem ér rá, ő tudta: most vagy soha. Neki azonnal cselekednie kellett, amíg nem késő. Ezért dicsérte őt az Úr. Nem a hamisságáért, hanem az eszességéért. Azért dicsérte, mert ez az ember megértette, hogy milyen komoly veszedelem fenyegeti a sáfárságát. Megértette, hogy mindent elveszíthet. Ez az ember gondolt a leszámolás utáni jövőjére. Vajon gondolsz-e a jövődre, hogy mi lesz akkor, és mi lesz azután?

KAPÁLNI NEM TUDOK

“Monda pedig magában a sáfár: Mit míveljek, mivelhogy az én uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem tudok; koldulni szégyenlek.” Lukács 16,3

Az Úr azért is dicsérte a hamis sáfárt, mert önismerettel rendelkezett. Azonnal elmondta: “Kapálni nem tudok; koldulni szégyenlek.” Tudta, hogy ő kicsoda. Hány ember van, aki azt hiszi, hogy tud kapálni. Azt hiszi, hogy tudja csinálni Isten akaratát. Talán elhatározod, hogy kedves leszek mindenkihez, szeretni fogom az otthoniakat, másképp bánok a házastársammal. Persze, megértettem, tudok én “kapálni”. Van-e annyi önismereted, mint volt a hamis sáfárnak, aki bölcs volt, eszes volt, mert ismerte önmagát? Az ember mindig újabb elhatározásokat tesz, és nem tudja véghezvinni. Minden igehirdetés után egy újabb döntés, amiből megint nem lesz semmi. Megint nem tudok szeretni, kedves lenni, nem tudok nem indulatoskodni. Ott vagy-e már, ahol ő volt: “koldulni szégyenlek”. Azért olyan szegény még nem vagyok, hogy mindent az Úrtól kérjek. A Biblia azt mondja: Boldogok a lélekben koldusok, mert az övék - Érted? Csak az övék! - a mennyeknek országa! Megtanultál-e már kegyelmet koldulni? Ha nem érted, hogy mi a kegyelem, akkor nem tudsz még igazán koldulni. A gazdag és Lázár történetében a gazdag is megtanult koldulni. Egy életen keresztül nem tudott, de a pokolban azt mondta: “Könyörülj rajtam!” Ott könyöradományért nyújtotta ki a kezét. Ott rászorult arra, hogy valaki neki adjon. Neked sincs más lehetőséged, mint hogy megtanulj koldulni. Mert a győzelmes élethez csak koldusok jutnak!

TUDOM, MIT TEGYEK

“Tudom, mit tegyek, hogy mikor a sáfárságtól meg-fosztatom, befogadjanak engem házaikba.” Lukács 16,4

A sáfár eszes volt, mert tudta, hogy mit kell tennie. Mi általában nem tudjuk. A sáfár elmondta: “Tudom, mit tegyek”, és meg is tette. Hívatta az adósait, és gyorsan elengedett nekik. Érted már, hogy milyen eszes volt a sáfár? Nagyon jól tudta, hogy az egyetlen út az elengedés útja. Vannak-e olyanok, akikről úgy érzed, neked maradtak adósok szeretettel, figyelemmel, segítéssel gyerekkorodtól kezdve. Miért nem szeretett az anyám? Miért csalt meg a házastársam? Ugye tudod, hogy kik az adósaid? Kik azok, akik nem viselkedtek úgy veled szemben, ahogy Isten szerint is kellett volna. Izráelben volt egy év, amit úgy hívtak: az elengedés éve. Lehet, úgy vagy, megbocsátottam, de nem rajtam múlik, hogy felejteni nem tudok. Ez a valaki törölte az adósságot? Nem! Isten a tiedet úgy törölte, hogy a tenger mélyére dobta, és említést sem lesz róla többet. Megteszed-e azt a lépést, hogy magad elé idézed mindazokat, akik neked tartoznak? Most kezdd el azonnal! Mi az, amiben hamis volt a sáfár, amiért nem dicsérte az Úr, és amiért téged sem dicsér? A sáfár elengedett, de nem a magáéból! Mi könnyen tudunk elengedni a máséból. A sáfárnak az elengedése volt hamis. Istenéből engedett el! Vigyázz, mert itt bizonyulsz hamisnak! Vedd az írásodat! Kezedben van a Biblia. Hányszor mondtad már, hogy nem kell azt olyan komolyan venni? Te vagy az a hamis szolga, aki a saját lelke számára folyton elenged. Mit írtál már le belőle? Van-e csak egyetlen igaz sáfár is, aki nem hamisítja meg Isten beszédét, aki szó szerint veszi, és nem vesz el belőle semmit?!

SZEREZZ BARÁTOKAT

“Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy mikor meghaltok, befogadjanak benneteket az örök hajlékokba.” Lukács 16,9

Hamis sáfár Testvérem! Nem volna jó ma mélyen meghajtva fejedet elmondani, hogy Uram, nem vagyok hívő, nem vagyok gyermeked, nem vagyok méltó, hogy fiadnak hívattassam? Légy irgalmas nékem, hamis sáfárnak. Aztán engedj el mindent a többieknek, de a magadéból, és ne az Istenéből. Ott nincs jogod elengedni. Szerezz magadnak barátokat a hamis mammonból! Valaki lélegzet-visszafojtva mondta, hát azért üdvözülök, amit tettem? Nem kegyelemből, nem Jézusért, nem a megváltásért? Akkor én elveszek! Hallottad-e már egyszer komolyan ezt a mondatot: használd fel az anyagi értékeidet, a testi életedet arra, hogy emberek üdvözüljenek. Üdvösség Jézusért van, hit által. Ha hitedet nem követik cselekedetek, nem hittél. Csak mese a hited, ha nem cselekszed. “Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában” (Jak 2,17). A valóságos krisztusi hit átalakítja az egész életedet. Ha nem alakította át, nem hittél. Az utolsó ítéletkor Isten cselekedeteket ítél. “Mert éheztem és ennem adtatok...” (Mt 7,18 ). Jézus a hited gyümölcseiről fog megítélni. Lehet, jó fának tartod magad, és termed a romlott gyümölcsöt. Ne hazudj Isten ellen! Használj fel mindent mások üdvössége érdekében, ha hiszed, hogy van örök élet, és lesz ítélet. Ha hiszed, hogy van halál utáni élet, ha hiszed, hogy örökké tart, akkor minden idődet arra szenteld, minden pénzedet arra költsd, hogy szerezz magadnak barátokat. Ments lelkeket, mert különben hazugság egész hívő életed. Nem hiteles a szavad, imádságod, sem az életed.

SZÉPSÉGEDET A KIRÁLY KÍVÁNJA

“Halld csak, leány... szépségedet a király kívánja; hiszen Urad Ő, hódolj hát néki.” Zsoltár 45,12

Ez az Ige nem csak nőknek szól. Az Úrral szemben a férfiak is csak asszonyok. Az egész gyülekezet a menyasszonyi gyülekezet. Egyetlen férfi van: Jézus, a Vőlegény. Aki az Övé, mind beletartozik a menyasszonyi képbe. Mit kell hallanunk? “Halld csak, leány!” Nem a külső fülünkről van szó. Mi sokszor másfelé figyelünk, még ha Isten beszél, akkor is. “Feledd el népedet és az atyád házát.” Feledd el mindazt, ami eddig kötött, és fontos volt számodra - mert Valaki megkéri a kezed. Képes vagy-e mindent otthagyni az igazi Vőlegényért? Azért a szeretetért, amelyik soha nem fog elhagyni és becsapni? “Csupa ékesség a király leánya bent.” A szépséged nem az arcod formájában van. Isten mást néz. Eszter királynéról azt olvassuk, mielőtt a királyhoz ment, hat hónapig mirtuszolajjal, és hat hónapon keresztül illatos szerekkel “bántak vele, mert ennyi időbe telik a szépítésük” (Eszter 2,12). Mibe kerül a szépség! Még inkább a belső szépség. Születésünktől kezdve belül csúnyák vagyunk. Belenéztél már az Ige tükrébe? Láttad már az önző, hiú, képmutató arcodat? Be ne csapjon az Ördög, hogy milyen kedves, szerető, alázatos vagy. Mi mindenen kell keresztülmennie annak, aki a király menyasszonya. Vajon hány “miért” van az életedben azért, hogy belülről szépülj? Ezért vagyunk a földi életben, ezért történik velünk annyi minden, mert Isten azt akarja, hogy méltó menyasszonyai legyünk az Ő Fiának. “Vont aranyból van a ruhája.” Az arany a hit. Vajon hitből van-e minden az életedben?

ISTEN NÉPE

“És mikor látta Bálák, amelyeket cselekedett Izráel az Emóreussal: Igen megrémül Moáb a néptől.” 4Mózes 22,23

Isten népe az ígéret földje előtt áll, és közel van a bevonuláshoz. Az egész környéket félelem szállta meg. Izráel hatalommal járt, mert az Úr volt velük, akinek “adatott minden hatalom égen és földön”. Mi félnivalód van ezen a földön, ha együtt jársz ezzel a hatalmas Úrral? A környező népek félelme jogos, de nagy szégyen, ha Isten népe fél. Ha elolvassuk az Ef 6,12-17. verseket a lelki fegyverzetről, láthatjuk, hogy minden testrészre van fegyver, csak a hátra nincs. Nincs beszámítva, hogy Isten népe hátat fordítson az ellenségnek. “Mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk” (Zsid 10,39). Isten népe előremenő, bátor nép. A sötétség hatalmának van oka, hogy féljen Isten népétől. Veszedelmes népnek veszedelmes fia, lánya vagy? Jó volna, ha mindnyájunkra így gondolnának a sötét hatalmak, és nem mi reszketnénk tőlük. Amikor Bálák meghallotta, mit cselekedett Isten népe Emóreussal, búsult, de nem cselekvés nélkül. Követeket küld Bálámhoz, akinek semmi köze Isten népéhez. Bálám pogány jövendőmondó, varázsló. Minden nép a maga papjához megy. Amikor valaki bajban van, az Ördög szolgáihoz küld. Bennük is hihetetlen erő van, sokszor megmondanak mindent szó szerint, csak nem Isten erejével. Isten sok mindent felhasználhat, ha övéihez szólni akar, és útbaigazítja őket. A szamarat is felhasználta. Isten beszélhet virágokon, madarakon, Siloám tornyának összedőlésén keresztül. Ha igazi kapcsolatod volna Vele, úgy lennél, mint Jézus - szüntelen hallanád az Atyát.

BÁLÁM

“Bálák pedig… Moáb királya… külde követeket Bálámhoz… mondván: kérlek, jöjj el, átkozd meg érettem e népet, mert erősebb nálamnál.” 4Mózes 22,4a, 6a

Bálák emberei elmentek Bálámhoz, kezükben volt a jövendőmondás jutalma. Lehet, sokszor úgy mégy valakihez, viszek valamit, hogy másképp fogadjanak. A 2Péter 2,15 úgy beszél Bálámról, mint “aki a gonoszság díját kedvelte”. Bálám egész történetének titka ebben a mondatban van. A Bibliát a Biblia magyarázza. Itt megtudjuk, miért volt kezükben a jövendőmondás díja. Bálámnál már nem az volt az érdekes, mit fog csinálni, hanem hogy mit fog kapni. Bálám elmondja a követeknek: “Háljatok itt ez éjjel, és feleletet adok néktek, amiképpen szól nékem az Úr.” Jó volna ezt megtanulni Bálámtól. “És Moábnak fejedelmei ott maradtak.” A megdöbbentő, ami az Igében kiemelten ott van: “Eljött pedig Isten Bálámhoz”. Eljött, mert az övéiről volt szó, akikkel senki nem tehet semmit engedélye nélkül. “És monda: Kicsodák ezek a férfiak tenálad?” Isten nem azért kérdez, mert nem tud valamit, hanem hogy tudd meg és gondolkozz rajta, hogy kik azok az emberek, akik hozzád járnak. Hányszor kellene elhangozni ennek a kérdésnek, amikor üzletelsz! Bálámnak ki kellene mondania: azért jöttek, hogy megvesztegessenek. Vajon minden kapcsolatod az Úr színe előtt van? Ki mernéd mondani, ki miért van nálad? Bár megítélne benned mindent az Úr, ami nem egyeztethető össze az Ő szolgálatával. Bálám elmondja az Úrnak, hogy miért jöttek, és azt is, hogy mit kér tőle a király. Mivel Bálám őszintén elmond mindent, megkapja a választ Istentől. Milyen jó volna, ha te is elmondanál mindent őszintén az Úrnak.

NE, NE!

“És monda Isten Bálámnak: Ne menj el velük, ne átkozd meg azt a népet, mert áldott az.” 4 Mózes 22,12

Isten válaszai nagyon rövidek és világosak. Két komoly “ne” szó hangzik el. Isten nem véletlenül mond nemet. Gondolj az első nemre az Édenben. “Ne egyél!” Aztán jött az Ördög: miért ne?! Ha Isten mondja, hogy ne, akkor ne! Ő soha nem tesz ott kerítést, ahol nincs veszedelem. Isten ott kerít, ahol zuhanni lehet. Bálámnak itt pecsételődik meg a sorsa, amikor mondja a fejedelmeknek: “Nem akarja az Úr megengedni nekem, hogy elmenjek veletek.” Miért nem mondja meg, hogy áldott az a nép, és nem átkozhatom meg? Nem beszél világosan, még mindig kedveli a go-noszság díját. A fejedelmek is változtattak, nem azt mondják, hogy Isten nem akarja megengedni, hanem: “Nem akart Bálám eljönni velünk.” Már teljesen kimarad, amit Isten mondott, hogy az a nép áldott és nem lehet megátkozni. A lényeg marad ki. Lehet, mondasz vallásos dolgokat, leadsz valami ájtatos szöveget, csak Jézus nevét nem mondod ki, mert furcsán hangzik a szádon. A jó Isten megsegített - de Jézusról, bűnről, bűnbocsánatról hallgatsz. Jézus neve kiöntött drága kenet. Hagyd abba a bálámos szöveget. Mondd ki Jézus nevét tisztán, csengőn, hallhatóan! Figyeld meg, hogy kopik Isten szava, mire Bálákhoz ér. Nem akar eljönni Bálám. Ki tudja, talán kevés a pénz, vagy nagyobb fejedelmeket, több ajándékot kell küldeni? Így kerül az ember hamis útra. Nézz bele az Igébe, hogy meglásd az Istentől elfordult, felemás életedet. Bár ott élhetne bennünk Jézus, aki engedelmes volt a Gecsemáné harcában, és azon túl a halálig.

2008. március 18. kedd

1Móz 1.

Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. 2 A föld még kietlen
és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett
a vizek fölött. 3 Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett
világosság. 4 Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát
Isten a világosságot a sötétségtől. 5 És elnevezte Isten a világosságot
nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és
lett reggel: első nap. 6 Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a
vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. 7 Megalkotta tehát
Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a
boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. 8 Azután elnevezte Isten
a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap. 9
Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy
helyre, hogy láthatóvá váljék a száraz. És úgy történt. 10 Azután
elnevezte Isten a szárazat földnek, az összegyűlt vizeket pedig
tengernek nevezte. És látta Isten, hogy ez jó. 11 Azután ezt mondta
Isten: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz,
gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben
magva lesz a földön. És úgy történt. 12 Hajtott tehát a föld
növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és
gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van.
És látta Isten, hogy ez jó. 13 Így lett este, és lett reggel: harmadik
nap. 14 Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton,
hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek
az ünnepeknek, a napoknak és az esztendőknek. 15 Legyenek ezek világító
testek az égbolton, hogy világítsanak a földre. És úgy történt. 16
Megalkotta Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító
testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy
uralkodjék éjszaka; meg a csillagokat. 17 Az égboltra helyezte őket
Isten, hogy világítsanak a földre, 18 és uralkodjanak nappal meg
éjszaka, és elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Isten,
hogy ez jó. 19 Így lett este, és lett reggel: negyedik nap.
20 Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények
nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt. 21
És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő
különféle fajta úszó élőlényeket, és a különféle fajta madarakat. És
látta Isten, hogy ez jó. 22 Azután megáldotta őket Isten:
Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek meg a tenger vizét; a madár
is sokasodjék a földön! 23 Így lett este, és lett reggel: ötödik nap.
24 Azután ezt mondta Isten: Hozzon létre a föld különféle fajta
élőlényeket: különféle fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi
állatokat. És úgy történt. 25 Megalkotta Isten a különféle fajta földi
állatokat, a különféle fajta barmokat, meg a föld mindenféle
csúszómászóját. És látta Isten, hogy ez jó.
26 Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk
hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az
egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. 27 Megteremtette
Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá
és nővé teremtette őket. 28 Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik
Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a
földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó
minden élőlényen! 29 Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld
színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó
gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. 30 Minden földi állatnak,
az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben
élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. 31 És
látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és
lett reggel: hatodik nap.

ISTEN TEREMTETT VILÁGA


Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. (1Móz 1,1)

"Lenyűgöző látványt nyújtanak ezek a fák" - mondta valaki, miközben a
városunk utcáit róttuk. Megjegyzése a fák élénkzöld leveleire,
fenségesen robosztus törzseire, ágai szabálytalan elrendeződésének
páratlan látványára vonatkoztak.
Tökéletesre teremtett világunk a tökéletes Teremtő tökéletes munkája
nyomán jött létre. Nemcsak a fák, de a különböző színpompás virágok,
melyek illata betölti a kerteket, az óceánok erőtől duzzadó, partnak
verődő hullámai is, melyek legkülönbözőbb formájú, méretű, rajzolatú
fodrokat alkotnak a finom homokon.
Isten úgy szereti az embert, hogy a teremtés rendje már a kezdetektől
fogva igazodott Isten tervéhez, és az embernek a teremtett világban
elfoglalt helyéhez. Mi azonban elfelejtkeztünk a szépségnek és jóságnak
isteni ajándékáról. Helyette inkább az erdők kiirtásához nyújtunk
segítő kezet, hozzájárulunk a források és folyóvizek szennyezéséhez, és
szeméthegyeket hozunk létre.
A puszta és kietlen helyből, melyben nem volt sem fény, sem szépség,
zene vagy szín, Istenünk, az élet adományozója, nagy szeretettel
teremtett számunkra egy csodálatos világot, hogy örömünk legyen benne.
Óvjuk ezt a szép ajándékot!

Imádság: Teremtő Istenünk, segíts, hogy őrizzük és vigyázzuk a föld
minden szépségét. Ámen.

Mivel járulhatok hozzá Isten ránk bízott világának megóvásához?
Lillian Saldana Campos (Holguín, Kuba)

IMÁDKOZZUNK ISTEN TEREMTETT VILÁGÁNAK MEGÓVÁSÁÉRT!