Érdekesség, hogy összeakadtunk megint azzal a családdal a játszótéren, akiket egy tavaly nyári hosszászólásban már emlegettem (itt:
http://www.parokia.hu/ext/forum/viewtopic.php?t=311&postdays=0&postorder=asc&start=405 ). Többmindent megtudtam róluk, az anyukával kicsit hasonlítunk egymásra, csak neki jóval több baja van, mint nekem. Viszont nagyon tartja magát, ami sajnos azt jelenti a gyakorlatban, hogy bizonygatja, hogy nicns semmi baj. És közben még szimaptikus is, és kedves. Sőt, tulképp tisztelhető, ahogy emelt fővel próbálja viselni a tényleg sok baját. Beleborzongtam, hogy valszeg én is ebbe az irányba megyek, ha hagyom. És hogy tényleg milyen könnyű mindenféle különösebb rossz szándék nélkül a pokol katonájává válni (ez, a Pokol katonái egy Csernus-előadás címe volt, szerintem nagyon el van találva). Ami gáz, hogy egy véleményt, amit neki nem mondtam el, egy nappal később kénytelen voltam a gyerekének a szemébe mondani, méghozzá elég tömör formában. Anyuka ugyanis kifejtette, hogy az ő gyereke nem tűri el, ha nem úgy beszél vele egy tanár, ahogy kell, a tanárok meg azt mondják, hogy pimasz, és ezért szegénykét kirúgták a gyógytornáról is, meg minden különóráról. :S. Én meg nem mondtam el, hogy ebben mi a rémálom. Annyit mondtam, hogy a tanárokkal pimasz gyerek kb ugyanazt csinálja, mint a felnőtt, aki a bkv-ellenőrnek mer csak beszólni... erre elkanyarodott a beszélgetés fonala a bkv-ellenőrök irányába, hogy anyuka igenis beszól nekik, mert izé. :S:S. Kamilla meg csak hümmögött.
Másnap az emlegetett gyerek kistesója telerakta a csúszda alját homokkal. De teljesen. Mikor több kisgyerekes anyuka próbálta lesöpörni, hogy a kicsik csúszdázni tudjanak, hangosan tiltakozott, és nem hagyta (jellemző amúgy, hogy ez sikerült neki). Na, Kamillanéni odatrappol, hogy nehogymár. Gyerek kifejti, hogy ő unatkozik, ez az egyetlen dolog, amit játszani tud. Mikor azzal próbál rá hatni a Kamillanéni, hogy ő már okos nagyfiú, be kéne látnia, hogy a kicsik szeretnének csúszdázni, azzal vág vissza, hogy bizony, ő már nagy, ami azt jelenti, hogy azt csinál, amit akar. Aztán rögtön áttér arra, hogy mer a bátyját is kirúgták mindenhonnan.... Kamillanéni kapásból, és különösebb hangsúly nélkül elereszt egy gúnyos "gratulálok"-ot, aztán szépen közösen lesöprik a csúszdát, és a kicsik csúszhatnak. A vita hevében még olyat is mondtam, hogy ha nem tudsz játszani, gyere velem, mutatok játékot. Ez a gondolat aztán mára teljesen szöget ütött a fejembe, gyűlnek az ötleteim, hogy mivel lehetne lekötni a játszón az unatkozó iskolásokat, akiknek már nem olyan egetrengető élmény, hogy lecsúsznak a csúszdán...
És miről szóljon?
:*: