Ja és aki meg értette és gazdagodott belő, az szuper, nem irigylem tőle, sőt... (Én ehhez buta vagyok.)
Ha ezzel is közelebb került az Úrhoz, hurrá!
A Gyökössy idézet meg arról szól, hogy ha az emberek a
gyülekezeten belül csak a tanítások különbözőségére, a másik más tulajdonságaira, a másik hibáira, a saját hibáira néznek, akkor ott romlik a légkör.
Amint a gyülekezet tagjai
FEL TUDNAK NÉZNI KRIZTUSRA - az meg ugye csak alulról megy - helyre áll a rend.
Hadd írjam le nektek a vasárnapi ilyen felnézésemet, amit a gyerek Biblia órán megéltem.
(minden gyerek csöndben ült, a legrosszabbat sem kellet fegyelmezni az Úr Lelke és Igéje teljes csöndet és figyelmet teremtett!)
Olyan jó volt megérteni a "Ne ölj" parancs magyarázata kapcsán, hogy más dolog az, hogy igazam van és más dolog az, hogy az igazságban vagyok.
Jézus Krisztus annyiszor beszélt erről! (pl. a vagyonon vitatkozó testvérpár)
példa a vasárnapi történetből:
Igaza van történet kisfiú szereplőjének, hogy nem jó dolog, hogy a barátja hecceli őt, iriggyé akarja tenni a folytonos dicsekvésével.
Ez a kisfiú igazsága! Aztán ő erre "lebolondozza" a barátját és ezzel kikerül a Krisztus IGAZSÁGÁBÓL.
Ekkor már hiába van igaza, de nincs benne az Igazságban és inne kezdve bárhogy is bizonygatja az igazát nem lehet áldás rajta!
Ezért mondja az Úr a ne ölj parancs magyarázatában, hogy amíg lehetséges - pl. él a testvéred, anyukád, stb. - menj el és békülj meg vele, mert így kerülsz bele az Igazságba és innen kezdve lehet beszélgetni arról, hogy ki hogyan lát bizonyos dolgot.
Ezek közben már a templomban az alkalom alatt jött egy sms egy olyan embertől, akivel csúnyán váltunk el hetekkel ezelőtt, hogy hívjam fel, mert beszélni szeretne velem.
A beszélgetés kapcsán egyességre törekedett, de elvárta volna, hogy adjak neki igazat, amit elmondtam, hogy nem tehetek, de viszont szeretnék vele jó kapcsolatban lenni és részemről nem haragszom rá, értem, hogy miért tette azt amit és elfogadom a döntését.
Most is úgy gondolkodok az adott kérdésben, mint a veszekedésünk előtt, de szeretettel szeretnék gondolni rá, jó szívvel. (jó meglátni a másik valós határait és ebben már tudtam szeretni őt és imádkozni érte, sokszor a magunkét se látjuk igazán)
A telefon beszélgetés után tudtam, hogy a véleményemet nem kellett megtagadnom, de egy "másik síkon nézve a dolgokat" békességben tudtunk elvállni egymástól és én akkor olyan hálás voltam az Úr Jézusnak!
Pedig nem a templom előtt tettem ezt a dolgot és nem én hívtam fel az illetőt (ahogyan Ő mondja), de legalább már annyi futja tőlem, hogy a viszont válaszom nem elutasító volt a békülésre!
Hát jó látni, hogy már itt tartok és hálát adni ezért az Úrnak!
Na mentem és békességet kívánok Ő általa mindannyiótoknak!
Kivánom a közös felnézést az ÉLET URÁRA!
bocsanat ...
