rosta írta:
Literaty írta:
A filoszemitizmus nem bűn, az antiszemitizmus egy sátáni ősbűn.
A filoszemitizmus akkor csap át bűnbe, amikor az elvakult filoszemita azokat az embereket, akiket nem érdekel egyáltalán a téma, akiket hidegen hagy az ő izmusuk, akik egyformán mérnek, nos azt megtámadják, és kényszeríteni akarják valami hozzájuk hasonló ájult egyetértésre. Ha nem, hát a másikat rögtön leantiszemitázzák. Merthát mérlegre merte tenni az ő imádatuk tárgyát.
A magyar emberre meg azt mondják, amikor kiáll a magyarság szeretetéért, hogy magyarkodik. Mély utálkozással, lesajnálással, és lenézéssel mondják ezt, míg amikor a filoszemita büszkén vállalja az effajta szeretetet azt jogosnak tartják, elfogadják.
Ezt úgy hívják tetszik tudni, hogy kettős mérce. Az amit én legjobban utálok. Az elsők között is elsőnek lenni, felsőbbrendűnek lenni, árjának lenni valakiknek, és előjogokat követelni ez alapján. Vannak bőven ilyen nemzetek. Adott esetben másokat legyilkolni az előjogokért. Nos nálam ez borítja ki a bilit...
Erre 1 cikk a Magyar Hírlapból:
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=159147(Nem a gyűlölt
kucu -ról. A 'bunkózás' miatt még be is emelem a cikket a hozzászólásomba. Utólagos
kiemelés tőlem.)
Bayer Zsolt főmunkatárs a Magyar Hírlapban írta:
Bayer Zsolt, főmunkatárs:
Fehérfoszfor
Izrael elismerte, hogy a gázai emberirtás során úgynevezett fehérfoszforos bombákat vetett be.
Katonai szakkérdésekkel, fegyverekkel s egyéb emberi szörnyűségekkel nem foglalkozó egyén számára mindeddig teljesen ismeretlen fogalom volt ez a fehérfoszforos bomba. Miképpen – feltételezem – a csontig leégett húsú palesztin kisgyerekek sem tudták eddig, hogy mi is az a fehérfoszfor.
Most megtanuljuk mindannyian.
Ez a közös tudás pedig megint egy kicsivel közelebb hoz bennünket egymáshoz. Tisztességes ember úgyis a palesztinokkal szolidáris, velük érez együtt, velük vállal közösséget.
Szóval, Izrael elismerte, hogy bevetette azokat a bombákat. Azokat a bombákat pedig nem lehet bevetni civil lakosok ellen. Tiltja bevetésüket mindenféle egyezmény, törvény, konvenció, miegyéb.
Azzal, hogy Izrael ezt bevette, háborús bűnt követett el.
Bűnét pedig beismerte.
Majd mindjárt a beismerés után Ehud Olmert izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael megvédi a gázai akcióban részt vevő minden katonáját. A nevüket nem adja ki, s hiába indulnak szerte a világon perek százai az újabb izraeli népirtás és háborús bűncselekmények elkövetése miatt, Izrael soha nem fogja kiadni egyetlen katonáját, tehát egyetlen bűnelkövetőjét sem.
S nem ez lesz az első eset, amikor Izrael így jár el.
Hallottak már Solomon Morelről? Még nem? Nem csodálom… Zsidó háborús bűnösökkel nem szokott tele lenni a média.
Nos, a háború után Lengyelországban koncentrációs táborokat üzemeltettek, amelyekben németeket, illetve a szovjetekkel együttműködni nem hajlandó lengyel hazafiakat kínoztak és gyilkoltak. Solomon Morel az egyik ilyen koncentrációs tábor parancsnoka volt. Morel németek ezreit kínoztatta és gyilkoltatta meg, s mivel egy eszement, szadista vadállat ez a Solomon Morel, hát előszeretettel kínzott és ölt a saját kezével is.
Morel kényelmesen éldegél Tel-Avivban. Az egykori tábor túlélői követelték a kiadatását, s hogy emberiség elleni bűntettekért állítsák bíróság elé. Mert hát az égvilágon semmilyen különbség sincs Morel és bármelyik náci bűnös között.
Aztán kiderült, hogy mégiscsak van. Izrael soha nem adta, soha nem adja ki Morelt. Hiszen Morel zsidó, és "csak" németeket kínzott és gyilkolt. Ez pedig, így együtt, maga a felmentés…
Nos, Morel ügye jut eszembe most, hogy a fehér foszfort bevető és ezzel háborús bűnt elkövető zsidó katonatisztek nyugodtan alhatnak, mert nem fogják kiadni őket soha. Izrael nem adja ki a zsidóit, még akkor sem, ha cégéres gazemberek, emberiség elleni bűntettek elkövetői vagy háborús bűnösök.
És a világ egyetlen országa, amelyik ezt nyugodtan megteheti: Izrael.
Izrael természetesen hősként tiszteli és ünnepli a gázai mészárosokat. Pedig, lássuk be, túl nagy hősiességre nem volt szüksége a világ egyik legerősebb hadseregének ahhoz, hogy legázolja a védtelen arab asszonyokat, véneket és gyerekeket.
De a fehérfoszforosok ott mégis hősök.
Csontig ég az elolthatatlan fehérfoszfor a palesztin csecsemők bőrébe, a zsidó állam pedig védőernyőt borít az övéire.
És hősként ünnepli őket.
Érdekes…
A horvátok hősként tisztelték és tisztelik Ante Gotovinát. Azt a horvát katonatisztet, aki megvédte hazáját a sokkal erősebb és jobban felszerelt szerb hadsereg ellen.
Ezt a hőst – Gotovina, mondtam már, tényleg az! – oda kellett vetniük a horvátoknak, mert megzsarolták őket. Ha nem adják ki a tábornokot, nem lesznek tagjai az EU-nak. (Mert az EU-tagság előfeltétele a nemzeti büszkeség és érzés és identitás szordínóra állítása – szegény horvátok, Istenem…)
S lám, Gotovina Hágában ül egy börtönben. Megjósolom: soha, egyetlen zsidó sem fog ülni Hágában, tárgyalásra, ítéletre várva.
Csak a fehérfoszfor ég bele lassan a bőrbe, elolthatatlanul.
Jelet hagy a fehérfoszfor, örökre megmaradó jelet. S aki túléli, az tudni fogja a leckét…
A kérdés pedig marad, és előbb-utóbb sokan fogják feltenni egyszerre: meddig tehet meg bármit a zsidó állam arra hivatkozva, hogy ők a holokauszt áldozatai voltak?
Ez a kérdés.
Válasz is van: már nem sokáig…
Bayer Zsolt, főmunkatárs
