rosta írta:
Erika írta:
De maradjunk csak hazai talajon,református egyházban is voltak-és hiszem, hogy lesznek is még- evangéliumi mozgalmak, ezek ha sok hibát követtek is el,de áldott eszközök voltak abban, hogy sok református embert ébresztettek fel, s juttattak a Krisztusban élő hitre, s az ezt követő jó gyümölcstermésre.
Kedves Erika, nemigazán tudom, hogy mire gondolsz. Én Amerikából beszivárgó ideológiákat, ennek nyomán ellenségeskedést, szakadást, zűrzavart látok inkább, mint áldást. Jó lenne, ha alá tudnád támasztani az állításodat.
Mint már előbbi hozzászólásomban írtam, a Bethánia Szövetségre gondoltam.
A Bojtor István : Misszió a Tiszáninnen c. könyvéből idézek:
Ébredéstörténet
A Szentlélektől való ébredés minden korszakban és helyen krisztocentrikus. Ilyen református jellegű ébredés hullámzott végig Magyarországon 1945 -50 között.Jelentkezett az 1955-58-as, valamint 1968-71-es években is ...
1945 után igen jó talaja volt a hazai ébredésnek. A II. VH véres apokalipszise miatt instabillá lett a földi világunk, és a testi- leki sebesültek szenvedtek...Az ország porig megalázottan és kiszolgáltatottan vérzett,minden külső emberi segítség nélkül. Ebben az időben támasztott Isten bátor igehirdetőket, lelkészeket és laikusokat, akik bátran prédikálták, hogy Jézus Krisztus halála- feltámadása által mindent újra kezdhetünk...
A magyarországi ébredésben kiemelt küldetést kapott Istentől a
Bethánia Egyesület. Az ébredés föltörését főleg három tény motiválta:
1. Az Atya, Fiú, Szentlélek Isten hatalmának kiáradása folytán, kiváló szónokok vagy dadogó bizonyságtevők igehirdetése nyomán tömegesen fogadták el Krisztust.
2. A VH során kifosztott, elvérzett, kiszolgáltatott magyar nép elveszítette otthonát, szeretteit, templomát, és egyetlen biztos kőszikla, reménység maradt nekik Krisztusban.
3. Csalódtak az ideológiai, politikai, hamis teológiai tételekben, és az Úrtól reméltek gyógyulást.
Az ébredéssel a politikai hatalom is szimpatizált. 1947-1948-ban "híre járt, hogy a kommunisták" nem néznének rossz szemmel egy magyar "protestáns ébredést." Az ébredés valamint a reformáció, lényegében ugyanaz. Ennek az iránynak képviselői voltak egyebek között:
Ablonczy Dániel, Czakó Jenő, Fejes Sándor, Kálmán Sándor, Józan László, Nagy Barna, Szabó Zoltán etc. Az ébredést és a reformációt Isten támasztja. Egyikben a megtérés, a személyes élmény a hangsúlyos, a másikban a biblikusan értelmezett politikai, társadalmi, művelődési, gazdasági felelőség is, de mind a kettő Krisztusért. Az ébredés szereti a radikálisan újat, a reformáció megbecsüli a tradíciót is. Az ébredés témája: hit és élmény, a reformációé: hit és értelem.
Bibliai hasonlattal az ébredés "tejnek italával"táplál, a reformáció kemény eledellel."
Az élő valóságos gyülekezetnek és biblikus teológiának állandó ébredésre és reformációra van szüksége! Az ébredést a teológiai korrekció tereli mederbe. A teológiai tudomány ébredés nélkül száraz ismerethalmaz, az ébredés teológiai tudomány nélkül tévelygésbe, liberalizmusba és anarchiába süllyed. Az ébredés, valamint a teológia egymásra való hatása , kiegészítése, megtermékenyülése által teremnek ízes gyümölcsök.
A magyarországi ébredés főleg egyszerű néptömegeket sodort magával, hatott a középosztályra is, legkevésbé a szuperértelmiségiekre. Átcsapott a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélyre, Délvidékre, valamint Bütösi János, Szűcs Tibor, Metzger Frigyes lelkészek áltak az USA-ba, Gerő Marica, Szepesi Mojse és mások által Izraelbe. A II. VH utáni magyar ébredés kritizálta a halott gyülekezeteket, a hitetlen papokat, de tudatosan bent maradt református egyházunkban. Viszont az 1949 után kreált egyházkormányzat "újreformátori teológiája" nekitámadt a ref. gyülekezeti ébredésnek és beteges pietizmusnak degradálta. Kitaszítani igyekezett a saját testéből. Mert például 1945-55 között különféle felekezetbéliek vagy külföldiek fényes díszdoktorátusokat kaphattak, de az ébredés kiváló teológusaival szóba sem álltak. A párt azért szimpatizált kezdetben az ébredéssel, hogy általa bomlassza a tradicionális egyházat. Amikor fölismerte,h. az ébredés a Krisztus radikális evangéliuma, akkor az egyházkormányzat által mért súlyos csapást az ébredésre. Sajnos teológusok is vállalkoztak az önpusztítás sötét feladatára.
Bethánia Egyesület
A Bethánia Egyesület 1903-ban alakult Magyarországon. Az ébredés zászlaját hordozta a II. vh után. Evangéliumi népmozgalommá duzzadt. Vezetői képzett, karizmatikus, szuggesztív személyiségek voltak. A Bethánia Szövetség mellett a Gyülekezeti Közösség, a Bethesda és a Jó Pásztor Misszió a Keresztyén Ifjúsági Egyesület, a Soli Deo Gloria és a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség léptek föl evangéliumi programmal, de más felekezetűek is. A Bethánia gócpontjai Budapesten és környékén, Debrecenben és környékén, Miskolcon és környékén, valamint Szabolcs megyében alakultak ki. Munkatársi gárdáját Szikszai Béni, Bütösi János, Szűcs Tibor, Fehér Ákos, Kis Antal Jenő, Oláh Béla, Jenei László, Dr. Szabó Mihály fémjelzik. A Dunántúlon Pápán és hatókörében sugárzott az evangélium.
..
az állam 1948 -49-ben a református egyházon kívül templomot és önálló teológiai intézetet ajánlott fel a Bethánia Egysületnek, amit visszautasítottak, és a református egyház keretében maradtak.A Bethánián belül jelentkező látásbeli, gyakorlati és teológiai különbégek 1949 őszén a Debrecenben tartott országos konferencián jelentkeztek. A közgyűlés 1950 tavaszán határozatképtelenséggel, mégis "önkéntesen"mondta ki a feloszlását.