Kedves Rosta!

Úgy fordulok hozzád most, mint echte református emberhez. Messziről jött emberként hívlak közös gondolkodásra, s tennék fel engedelmeddel néhány költői kérdést. Már csak azért is reménykedem megfelelő válaszodban, mert nálamnál tanultabb, tájékozottabb vagy – többek között archeológiából, földrajzból, egyháztörténelemből is.
Bizonyára nincs kétséged afelől, hogy a Biblia Isten szava, tehát tévedésmentes. Annyiban a kifejezései is szavatoltak (akárhány rokon értelmű, árnyalt választékosságú fordítás lehetősége mellett), hogy ahol fehéret mond az Ige, ott nem feketéről van szó, vagy ha valamiről azt állítja, hogy kék, akkor nem arról van valóban szó; hányat kell még aludni valaminek a bekövetkeztéig…
1.) Isten Ábrahámnak ígérte Kánaánt. Hogyan viszonyul földrajzilag ez az Ígéret Földjéhez, a mai Izrael területéhez? (Ha butákat kérdezek, kérlek, tekints „messziről jött” voltomra!)
2.) A palesztinok a filiszteusokkal azonosak a Biblia tanúsága szerint. Sorozatos megnyilvánulásaid alapján te, kedves Rosta a zsidókkal szemben a filiszteusok pártján állsz. Én nem venném magamnak a bátorságot, hogy Istennel újat húzzak…
3.) Saul, illetve Dávid király idején találkozunk a filiszteusokkal, bár Izrael területéhez képest aligha voltak ugyanott őshonosak. (Eléggé egyedi eset lenne, ha most előkerülne néhány ezer valaki, akik avaroknak mondják magukat, s felszólítanák Árpád apánk leszármazottait, bennünket az ő eredeti jussuk visszaszolgáltatására, a sátorfánk felszedésére…)
4.) Hogyan viszonyulnak a filiszteusok az arabokhoz? Mi közük az „arab palesztinoknak” a filiszteusok hazájához? Több mint a tótoknak, sváboknak, rácoknak, jászoknak, stb. a magyar ugarhoz?
5.) Valamikor Kr.e. 600 körül jutottak a filiszteusok öt városhoz. (Gáza, Askalon, Asdód, Ekron, Gát). Mit keresnek akkor mostanság Bethlehemben, Jeruzsálemben?
6.) Végül néhány gondolat a mai, Izrael-arab konfliktushoz.
Meggyőződésem, hogy a palesztínok (leszámítva a békét áhító, töredéknyi lakosságot – ha egyáltalán létezik ilyen, hiszen már a gyerekeket is militarizálják, vérükké válik a zsidógyűlölet) Sátán küldöttei. Jelenlegi alkotmányuk is szent kötelességként tekint Izrael megsemmisítésére. Mazochista módon tolonganak „hős mártírrá” lenni az öngyilkos merénylők. A hatalmas méretű és gazdagságú arab testvériség miért nem hívja ki onnan őket, ha élni, virulni, békét építeni szeretnének, s ez – szerintük, pontosabba hazug hitetésük mentén, amit a „szolidáris, álszent világ” is benyel – Izrael miatt lehetetlen? Sohasem azzal kezdődött az izraeli „agresszió”, hogy a zsidók visszalőttek, hogy nem tűrték végtelenségig a provokációt.

Semmi bajom Morvay Krisztinával. De valamilyen klasszikus mondta – neked ezt illik pontosan tudni, kedve Rosta –, hogy ami összetartozik, az össze is nő. Nem furcsa, hogy az antiszemiták (kár felhördülni, mert sohasem a gyanúsított hivatott önmagát jogszerűen elbírálni, hanem az, akit érint a gyanúsított szava, viselkedése, mentalitása – túl a pártatlan bíróságon) nyíltan vagy bújtatottan kirekesztőek, nacionalsoviniszták, magyar gárda üzemeltetők, de legalábbis fennen éltetők is egyúttal?

Én nyíltan jobboldalinak mondom magam. Keresztyénnek és patriótának. Viszont semmilyen hülyeségből, demagógiából nem kérek, legyen az Gyurcsány vagy Orbán, Csurka, Hegedűs Lóránt I-II, vagy Morvay Krisztina. A tömegpszichózis, tömegszédítés már elég sok kárt okozott az emberiségnek. Vigyázzunk a szónokokkal! (Elég csak hat évtizedre visszamenően egy osztrák szobafestőt emlékezetünkbe idéznünk…)

Kedves Figyelő!

Ilyen nincs, hogy egy népnek önmagától a vérévé váljon egy másik népnek a gyűlölete. Főleg olyan nincs, hogy ezt a gyűlöletet ne lehetne békességgé szelídíteni, ha a két félnek az érdekei ezt óhajtják. Lásd a német-francia ellentétet, és még sok más ellentétet, amelyek eltűntek abban a pillanatban, ha a népek közösen akarták a békét az érdekeiknek megfelelően. Ilyen értelemben nincs, nem létezik olyan objektív tény, miszerint egy nép másik iránt érzett gyűlölete a nép vérében, vagyis genetikailag kódoltan jelen lenne. Azt tudósok mondják, hogy a közösségek közötti gyilkos ellentéteket, érzéseket az érdekérvényesítés fel tudja oldani.

Ezt lebontva az izraeli-palesztin ellentétre, ha a két nép érdeke a béke lesz, akkor a béke be fog köszönteni, mint ahogy az már számtalan ellenségként szembenálló nép esetében megtörtént.

Én úgy nézem, hogy abban a korszakodban vagy, amikor valamely közösség hatására a cionizmus eszméinek támogatását tartod fontosnak. Semmi gondom ezzel, nekem csak azzal van gondom, hogy ez a támogatásod más nép rovására történik. Abban nem reménykedem, hogy találsz egy olyan közösséget, amely hosszabb időre is méltó lesz a kényes ízlésedre, de idővel remélhetőleg más további új aspektusok is fognak társulni a szemléletedhez.

Ami a kérdéseidet illet, hát te bizonnyal jobban elboldogulsz azok megmagyarázásában. Szerintem te nem vagy olyan kis buta, amilyennek szemérmeskedésedben mutatod magad. Én sokkalta képzetlenebb, és észbelileg gyengébb vagyok nálad, így gondolom, hogy már a kérdésed feltevésénél neked van igazad. Látva a tényleg jól sikerült dolgozataidat nemigazán akarnék veled vitatkozni. Minazonáltal az alábbi válaszokon is elgondolkodhatnál:

1. Ha az Úr területet ígért Ábrahámnak, hát ő meg is kapta.
2. A palesztinok nem a filiszteusok utódjai. Semmi sem támasztja alá a filiszteus-palesztin folyamatosságot. Még a wikipédia szerint sincs ilyen. Viszont Ben Gurion Izrael első elnöke, Freedman a Woodrow Wilson közvetlen munkatársa, Dr Slomo Sand a Tel-Aviv egyetem professzora és más zsidó emberek szerint a palesztinok muszlimmá vált zsidók. Magyarul a zsidó-palesztin folyamatosságnak nagyobb a támogatása, mint a filiszteus-palesztin folyamatosságnak.
3. lásd 2.
4. lásd 2.
5. lásd 2.
6. lásd bevezető.

Ami a Morvai Krisztinát illeti már leírtam, hogy egészen addig, amíg kékharisnyaként a nők emberi jogaival, és a romák emberi jogaival foglalkozott, addig a teljes liberális, és neokonzervatív oldaltól a legteljesebb támogatást élvezte. Abban a pillanatban amint az ENSZ emberjogi képviselőjeként komolyan vette a munkáját és a palesztin nők emberjogi helyzetével kapcsolatosan érdemben el kezdett foglalkozni, és komoly eredményeket mutatott fel, akkor a liberálbolsi kormány menet közben visszahívta. A Krisztina helyére egy zsidó vallású nőt tettek be. Ő lett ezentúl a palesztin nők emberjogi helyzetének vizsgálatában illetékes. Ez persze szerintem kizáró ok lenne, hiszen nem lehet elfogultságmentes, de ez más kérdés. Krisztina ezek után 2006 október 23. után tűnt fel, mint a szemkilövető hazugság, korrupció és terrorkormánnyal szemben fellépő emberjogi aktivista, egy civil, jogi szervezet képviselője.

Ha már hitleri tömegpszichózisra, és valamiféle tömegszédítésre utalsz, és ennek terjesztőjeként ráböksz a Krisztinára, akkor ajánlom szíves figyelmedbe az alábbi videót, amelyen látható, hogy a félelmetes, erőszakos jobboldal Krisztinával az élen miként támadta le a szegény kis védtelen rendőrségünket:

http://www.youtube.com/watch?v=5eoqAoQ3pcQ

Tudom, hogy egy cionistának az első reflexe mindig az antiszemitázás, de szerintem a tények átgondolása után talán rájössz, hogy a problémáink megoldására nem ez az ideológiai ellencsapás a megoldás. Inkább a korrekt problémafelvetés lenne. Bízzunk abban, hogy ez az idő is eljön…

Ezek szerint azt is tudod, hogy egy nácinak pedig első reflexe a zsidózás?

A nácik élettanával kapcsolatban fordulj Exrefishez, ő a szakembere a kérdésnek. Szerinte kb 50 %-os valószínűséggel te is náci vagy. Véleményével ő a cionistáknak egy ideológiailag fejlettebb fajtájához tartozik...

Kedves Rosta!

Sajnos nem csalódtam benned, ami nem a személyedet, hanem bigottságodat illeti. Mesterien csűröd-csavarod a szót, az elméletet, a demagógiát

Ami MK-t illeti, el sem tudsz normális reakciót feltételezni vele kapcsolatban? Mint a szólö-gyerek, tanár-tanuló, közéleti személyiség-gondolkodó egyedek viszonylata? Hogy amikor pozirív módon nyilvánult meg, akkor igenelték, s mikor hülyeségre ragadtatta magát, amikor elborult az elméje, akkor ejnye-bejnyéztek?

Hogy bőven van olyan személy, csoport, aki/amely úgy látja a kérdést, mit én, hadd mellékeljek egy s mást:



Izraelért tüntettek Budapesten
Bár ellentüntetők felbukkanására számítottak, zavartalanul zajlott le délután az izraeli nagykövetség épületénél a zsidó állam melletti szimpátiatüntetés. Az izraeli nagykövet szerint Magyarország sem tolerálná, ha rakétákkal támadnák, és csak marginális antiszemita csoportok bírálják országát az offenzíva miatt.
2009-1-14



Hamász-ellenes transzparensek a budapesti szimpátiatüntetésen

Népszabadság - Kovács Bence Bár ellentüntetők felbukkanására számítottak, zavartalanul zajlott le délután az izraeli nagykövetség épületénél a zsidó állam melletti szimpátiatüntetés. A délután három órára meghirdetett demonstráció kezdetére mintegy 600 ember gyűlt össze az elkerített izraeli nagykövetség épületénél. Aliza Bin-Noun kirendeltségvezető személyesen üdvözölte a „Hamasz = Terrorizmus", „Izraelnak (sic!) joga van az önvédelemhez" és „Jön a tavasz, megy a Hamasz" feliratú transzparensek alatt didergő tüntetőket, akik a nagy hidegben kiosztott forró teát kortyolgatták.
Mészáros István, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának korábbi alelnöke felszólalásában leszögezte, a Gázai offenzíva nem a palesztin nép, hanem a szélsőséges Hamász ellen irányul, a szervezetnek már sok száz izraeli civil halála szárad a lelkén és sajátjait is feláldozza propagandaharcokra. „Nehogy az agresszort nevezzék áldozatnak" – hangoztatta az SZDSZ volt képviselője, aki szerint csoda, hogy Izrael ennyit várt az önvédelemmel.
A demonstráció záróakkordjaként Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnöke Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatóval memorandumot adott át a nagykövet asszonynak.
A szimpátiatüntetés végén a felkonferáló bejelentette, hogy 50 keresztény szervezet biztosította támogatásáról Izraelt és felkért mindenkit, hogy saját vallásához híven imádkozzon a vérengzések beszüntetéséért.
A hideg idő ellenére nem fáztunk, mert a szívekben meleg volt – mondta el lapunknak Bin-Noun. Az izraeli nagykövet örömét fejezte ki, hogy több mint hatszázan fejezték ki szolidaritásukat Izraellel a szimpátiatüntetésen. A nagykövet úgy véli, a magyar közvélemény kiegyensúlyozottan áll hozzá a gázai konfliktushoz. – Az emberek megértik, hogy a támadást a Hamasz kényszerítette rá Izraelre, hogy nem volt más választása. Tudják, hogy a magyar kormány sem tolerálná, ha rakétákkal támadnák az országot – nyilatkozta lapunknak.
Hasonlóan vélekedett a magyar parlamenti pártok reakciójáról is: szerinte a közös nevező közöttük az, hogy a Hamasz kezdte a konfliktust, és hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez. A Jobbik reakciójával kapcsolatban (a párt többek közt azt javasolta, hogy Magyarország függessze fel a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel) a nagykövet úgy nyilatkozott: az antiszemita csoportok az egész világon arra használják a beavatkozást, hogy Izraelt támadják, és ez Magyarországon sincs másként. Ezek azonban marginális hangok – vélte a nagykövet.


evergreen | 2009. január 14. | 11:20:44
MARKUSZ! Néhány adalék ahhoz, hogy miért szenved a szerencsétlen gázai lakosság: már 1937-ben és 1947-48-ban is lehetőségük lett volna önálló arab államra, hiszen mind a Peel Bizottság, mind később az ENSZ a kétállami felosztásra tett javaslatot! Ezt azonban az arabok mindannyiszor kategórikusan elutasították, sőt 1948-ban háborút indíytottak a zsidók ellen. Ekkor Egyiptom szállta meg a Gázai övezetet és tartotta kézben egészen 1967-ig! Ekkor miért nem redezték az övezet sorsát az arab „tesvérek"? Majdnem 20 évük volt rá! A sok kaftános arab olajsejk, az arab olajmaffia miért ül inkább az olajdollárok milliárdjain és költi luxusra (sípardicsomra sivatag közepén, hivalkodó felhőkarcolókra, stb.) miközben egy töredéke elég lenne ennek a rettentő mennyiségű pénznek ahhoz, hogy az egész „palesztin" szociális helyzetet megoldja? Milyen arab „testvérek" azok, akiknek fontosabb a nyomor mesterséges konzerválása az ENSZ segítségével csak azért, hogy a világ képébe állandóan a „szerencsétlen" menekültek képét lehesen gyömöszölni? A „palesztinok" szenvedéséért az elsődleges felelősség az önző, korrupt arab vezetőket és arab milliárdosokat, meg vallási fanatikusaikat terheli! Egy csekély rugalmassággal és kisebb áldozatvállalással már régen rendezhették volna a helyzetet. Ehelyett cinikusan beletaszítják azt a sok szerencsételn arab gyereket a kiltástalanságba és kiteremelik a jövő öngyilkos merénylőit.
Egyébként meg miért vitatjuk el mi magyarok, akiknek fontos hazánk magyar jellegének megőrzése, fontos Erdély, a Felvidék, Kárpátalja, Bácska, hogy a zsidók is nemzetben gondolkodjanak? Miért döbbenünk meg, hogy a zsidóknak sem közömbös Jeruzsálem, Hebron és a többi ősi zsidó történelmi település, helyszín (pl. a „Ciszjordániává" torzított Júdea és Szamária)? Gondolkozzatok! Saját hazafiságunk erkölcsi, elvi alapjait ássuk alá az anticionizmussal! Egy jobboldalinak anticionistának lenni, ez egy igazi önellentmondás!




Halák László: "Salom"
Természetesen én is tagja vagyok legalább két társasági hálózati szolgáltatásnak. Nem versenyzek, bár a fiam versenyre hívott, hogy melyikünknek van több ismerőse a hálózat szerint. A napokban legyőzhettem volna, mert egyszerre ismerősének jelölt egy szervezet, amelynek több mint kétezer tagja szerepel már a hálózaton. Felhívták ugyan a figyelmemet, hogy nem kell feltétlenül személyesen ismernünk egymást, ha egyetértek a társaság alapvető céljával, ők a barátaim. Ez a cél pedig minden háború elítélése és tiltakozás a háborúk ellen – kivéve a szabadságharcokat. Természetesen fontosnak tartotta a társaság, hogy a tiltakozásra okot adó háborúk példái között szerepeljen az Amerikai Egyesült Államok iraki háborús kalandja és Izrael palesztinok elleni agressziója.
Nagyon békeszerető ember vagyok, ezért érdeklődve fogadtam a társaság jelentkezését, és visszaírtam: tiltakozunk-e a palesztin terroristák akciói ellen is? A válasz nem késett, szinte azonnal megkaptam kérdésemre a feleletet, imigyen: „Az azért más ügy! Végül is Izrael állam, Palesztina pedig nincs…”
Az árulkodó válasz
Ez a válasz árulkodott a tiltakozók szellemi, politikai hátteréről, így hát azonnal töröltem mind a kétezernél több ismerőst a lehetséges barátaim közül és kitiltottam őket az én profilomról is.
(Megjegyzem, már akkor is ki akartam tiltani őket, amikor közölték: nem kell személyes ismerősnek lenni, mert úgy éreztem, így nemtelen győzelem volna, ha velük lehagyom a fiamat. De most, hogy megtudtam, kikről is van szó, még jó, hogy a személyes ismerőseim között nem tisztelhetek ilyen – legjobb esetben is –, tájékozatlan, a békeszeretetből politikai indulatokat kreáló embereket. Tehát teljes nyugalommal mondtam le a győzelemről. Fontos a győzelem, de nem minden áron!)
Jártam Izraelben
Lassan évtized is elmúlt azóta, de az élmény nem halványul…
Abban az évben, abban a hónapban, azokban a napokban voltam ott, amikor a jeruzsálemi öngyilkos merénylet volt. A merényletet követő napon látogattunk Jeruzsálembe. Sajnos, ez így nem mond semmit, vagy éppen nagyon sokat mond, mert nincs jellemző év, jellemző hónap és nap, amikor nincs öngyilkos terrorakció Jeruzsálemben, mivel – sajnos! – ez egyáltalán nem ritka esemény. Nekünk, európaiaknak, borzalmas élmény egy ilyen tragikus önpusztítás, amely mások legyilkolásával is párosul. Ha mondjuk – Isten ne adja! – Budapesten történne meg ilyen szörnyűség, az az év, a hónap és a nap meghatározó eseménye lenne. Izraelben sajnos nem így van. Pedig ők szenvedik el, de az élet megy tovább a merénylet után, mint ahogyan folyt a merénylet előtt is...
Már a repülőtér látványa is rendkívüli. A kifutópályát szegélyező szürke földsávban térdig érő vízmosások árulkodnak arról, hogy nem is olyan régen felhőszakadásszerű eső eshetett. Sivatagot idéző hőség fogad. Az idegenforgalmi ismertető szerint nagyon ritka itt az eső, de ha esik, akkor aztán benne van anyai-apai! Magyarországról érkezem, ahol (akkor még úgy volt) a tél nem igazán tél, a nyár nem igazán nyár. Idejön valaki, hogy a Balatonban hűsöljön a hőség közben, de nincs hőség, ellenben esik az eső. Esik az eső, viszont a parkokban és az utak szélén, mégis, kiszáradt a fű… Itt Izraelben az első élményeim egyike, hogy a pálmafák tövénél fekete műanyagcső tekereg és cseppenként folyik az öntözés. Szálláshelyünkön olyan gyepszőnyeg fedte a parkot, hogy tömöttségén, rugalmasságán csak csodálkozni lehetett. Bezzeg az itthoni Pillangó park aszott gyepszőnyege hogyan néz ki?!
Háború az első pillanattól
Az ember azt gondolhatná, egy ország, amely létezése pillanatától háborúban él, nem nagyon törődhet a gyepszőnyeg állapotával. Mondhatni, kisebb gondja is nagyobb annál!
Hallottam Izraelben egy tréfás találós kérdést: – Miért kellett a zsidóknak negyven évig vándorolniuk a pusztában Egyiptomból való kijövetelük után? Mert ennyi időbe telt, amíg megtalálták Közel-keleten az egyetlen helyet, ahol nincs olaj. Nos, ha ennyi ideig tartott megtalálni az olajtalan földet, arra is kellett idő, hogy vízben szegény helyet találjanak. Erről mesélik, hogy Mózes közismerten nehézbeszédű volt – talán dadogott is –, amikor az Úr megkérdezte tőle, hol legyen az ígéret földje? Ka-ka-ka – kezdte a választ Mózes, mire az Úr türelmetlenül közbeszólt, én is Kanaánra gondoltam, pedig Mózes Kaliforniát akart mondani. Hát, ott bizony több a víz!
Itt a Genezáret – a Kineret – az egyetlen bőséges vízadó hely. Ennek cseppjei öntözik az utca füvét, de az erkélyeken lévő virágokat is. Mégpedig – mint hallom – számítógépes irányítással, nehogy egy csepp is elpazarolódjék. Mi, otthon nem is tudjuk, milyen értéket hagyunk elfolyni minden zivatar alkalmával. Itt pedig mi történne, ha valaki – valahogyan – elzárná a tavat?
Természetesen Izraelben nem érezni, hogy az emberek ezen gondolkoznának. Mi, otthon, bizonyára azt mondogatnánk, majd megoldjuk, ha béke lesz. Itt, úgy tűnik föl, nem látszik realitásnak, hogy valaha is béke lesz. Pedig semmire nem vágynak jobban a zsidók, mint a békére. De más a vágyakozás és más az élet! Addig is mindent meg kell oldani. Amíg eljön a várva-várt béke.
Több nagy háború, és…?
1948. május 14-én Ben Gurion – az ország első miniszterelnöke – kinyilvánította, hogy a független Izrael Állam íme megalakult. Másnap már az összes környező arab tényező megtámadta az újszülött államot, amelyre pedig a zsidók – túlzás nélkül mondható –, évezredek óta vártak és vágytak. Az ENSZ Közgyűlése többségi szavazással el akarta osztani Palesztina brit gyámsági területet az ott élő arabok és izraeliek között. A cseppnyi területet alaposan összeszabdalva osztották volna el, de az arabok semmit sem akartak hagyni a zsidóknak. Rosszul számoltak. Az első arab-izraeli háborúban Izrael elfoglalta az araboknak szánt területeket. Ekkor folyamatos háború kezdődött, amelyet öt nagyobb szakított meg.
1967-ben lezajlott „hatnapost” Izrael kezdte, de úgy, hogy Egyiptom kést szorított az ország nyakára. Izrael szinte mindent elfoglalt a Golan-fensíktól a Szuezi-csatornáig, ami elfoglalható volt. 1973-ban, miközben a zsidók legnagyobb ünnepüket ülték, Egyiptom és Szíria – és kicsit Jordánia – váratlanul megtámadta Izraelt. Ez a „jom-kipúr háború”, amely 19 napig tartott. A kezdeti arab sikerek után Izrael akár Damaszkuszt és Kairót is elfoglalhatta volna, de a nagyhatalmak közreműködésével fegyverszünet következett be. A kívülállók már-már úgy hihették: a háborús kudarc ráébreszti az arabokat: nem járható az az út, hogy Izrael államnak a létezését is tagadják. A világ reménykedve figyelte a megindult békefolyamatokat, amelynek eredményeként 1993-ban Jichak Rabin kormányfő, és Jasszer Arafat békeegyezményt írt alá. Lám, rendeződött Izrael és Egyiptom viszonya, békét kötött Izrael és Jordánia is.
Béke helyett terrorizmus
A béke reménységét azonban a Hamasz és a Hezbollah újra és újra, lényegében folyamatosan igyekszik semmivé tenni. Ma már nemcsak Izraelben, de az egész világon félni lehet az arab, a muzulmán terroristáktól, de főképpen mégis Izrael államban. A legváratlanabb időpontokban és helyeken robbantják fel önmagukat az öngyilkos fanatikusok, újra és újra rakétatámadások zavarják meg a békés munkára törekvő izraeli állampolgárokat. Mert bármennyire hihetetlen, a nem ott élő ember számára: ők várnak a békére. De nem várnak a békéig. Azt hiszem minden tekintetben a világ egyik legkorszerűbb államát, társadalmát sikerült létrehozniuk. A 21. század technikai, technológiai színvonalán termelnek, egészségügyüket, oktatási rendszerüket, közigazgatásukat, idegenforgalmukat, mezőgazdaságukat, építészetüket bárki követésre méltónak találhatja.
Izraelben és a megegyezéssel kialakítható palesztin területeken már réges-régen béke lehetne, élhetnének együtt, egymást segítve, akár egymással is versengve, ha nem lennének olyan politikai érdekeltségek, amelyek a terrorral fenyegetés állapotát, a menekült-táborok nyomorúságát akarják fenntartani.
Akár tetszik, akár nem, azok is őket segítik, aki szabadságharcnak fogják fel az esztelen terrorakciókat, jogosnak hiszik az ártatlanok életét elvevő őrültséget.
Még a fiammal folyó ismerősöket szerző versenyben sem akarok győzni terroristákat támogatók segítségével. Számomra a győzelemhez vezető utat olyan eszményképek szegélyezik, mint azok az izraeli katonalányok, aki gúlába rakják a fegyvereiket, amíg egyenruhájukat ledobva belevetik magukat a Földközi tenger habjaiba, vagy bedugják kívánságcédulájukat a Siratófal „női oldalán” a sziklakövek közt. Nekem olyan ismerősre van szükségem az interneten, az utcán, aki „Salom”-mal köszön rám, s nem szabadsághőst lát a terroristákban.
És igazi békét akar, nem pedig „arányos” akcióról, reakcióról beszél, hanem betartott szerződésről.
Ez aztán valóban a remény szerződése volna!
(Halák László, Dr. jogász, újságíró )

Egyébként kedves Rosta, a kettőnk nézetkülönbsége a klasszikus vallásos ember, kontra az élet semmilyen aspektusát, percét Istentől elválasztani nem tudó és nem is akaró hívő ember felfogásának eltérésére vezethető vissza.
Te az "Isten ügyet" templomra és imádságra korlátozod, a világ dolgait Tőle független, poliikai területnek tekinted, immanens, testies gondolkodás, gondoskodás szegmensének tartod. Állásfoglalásod is nép-nemzeti-nemzetközi összevetésben születik.
Én ezzel szemben azt vallom, ha Izrael és Júda fogságba is vitetett, ha a zsidók szét is szórattak, a Szentföld mindörökre az övék, mert Isten így döntött. Ezért a cionizmust is képes vagyok Istentől valónak hinni, s hogy a nagyhatalmak, amikor újjá alakították, ismét megalapították Izrael államát, akkor nem csupán a sok-évszátados antiszemitizmus, pogromok jóvátételét próbálták "elkövetni", de Istent is náladnál sokkal inkább respektálták e kérdésben, mint te...

Kedves Figyelő, örülök, hogy a semmitmondó újságcikkek bekopizása mellett azért van saját véleményed is. Ami a köztünk lévő személyes különbségeket illeti, azt én nem kommentálnám. Tudomásul veszem, hogy szerinted egy hitetlen, csupán csak vallásos ember vagyok, amíg te hívő emberként vagy nevezhető, aki ismeri Isten tervét. Szerintem ezt a kérdést bízzuk Istenre, elvégre a dologban nem mi vagyunk az illetékesek.

Ami a beírásod második részét illeti, mint mondtam semmi bajom a cionizmussal egészen odáig, amíg az más nép, vagy népek jogait nem csorbítja. Minden népnek joga van egy egészséges öntudatra. Viszont ez az öntudat nem táplálkozhat más népek lenézéséből, főként nem leigázásából, kihasználásából.

Izrael államnak nincs joga arra, hogy egy másik népet börtöni állapotokban tartson. Nincs joga arra, hogy 13 halottat követelő bűnös gyilkosságot 1200-1300 főre tehető szörnyű bűnnel, egy tömegmészárlással, tartomány lerombolással, iszonyú emberi, anyagi tönkretétellel toroljon meg.

Bármennyi támogatót is kopizol be a tömeggyilkosság és a rombolás megindoklása érdekében, a puszta számok önmagukban hiteltelenné teszik őket. És téged is.

Ez szerinted, és a palesztínok/arabok szerint az izzó antiszemitizmussal, Izrael állam eltörlésének "szent kötelsségével" azonos...


S amint fentebb már bátorkodtam megállapítani; ha szíveskednének a palesztíbok kipróbálni a nyugton-maradást, és nem iskolák, lakóházak udvaráról rakétázni, aknavetőzni (csipetnyit aljas és alattomos módon, hogy téged "felrázzanak igazságérzetedben" - hiszen, ha az "egy ideig tűrte" után mégiscsak visszalő Izrael - ; lehet a pusztulást, pusztítást vérengzésnek minősíteni), akkor talán kiderülne, hogy nem úgy indul a balhé, hogy a zsidók visszalőnek. Kiderülne; ki is akar valóban békét..

Ha utána olvasol a szövegben elég egyértelmű, hogy a zsidó nép egészséges öntudatra való jogáról beszélek. No meg arról, hogy ez a jog nem teszi lehetővé más népek jogainak csorbítását (elméletileg), például a paleszin nép börtönállapotokban való tartását. Továbbá nem teszi lehetővé azt, hogy az ez ellen tiltakozó palesztinok által elkövetett gyilkosságokat 100-szoros arányú tömegmészárlással torolják meg, és lerombolják a palesztin nép házait. Ez erkölcsileg semmiképpen nem igazolható, sőt mélyen elítélendő minden tisztességes ember részéről.

Mint már mondtam meg kell találnia a zsidó államnak a módját arra, hogy a két nép békességben éljen. Sajnos van egy olyan gyanúm, hogy a palesztin nép szaporodási rátáját ismerve a zsidó vezetésnek esze ágában sincs semmi megegyezésre. Pedig szerintem ez nagyon rossz taktika.

Most is mellébeszélsz.
Vagy fogalomzavarban vagy, ha szerinted a tiltakozás azonos az öngyilkos merénylettel, vagy a csöndes hétköznapokban egy néhány, minden apropó nélküli aknatámadással, rakétázással,

Felteszek neked egy nyílegybe kérdét, mert szerinted a számarábyok mindent eldöntenek igazság és terror kérdésében.

Amikor a Mindenható - a Biblia szerint - felszólította választott népét népek kiirtására (benne cscsemőkkel!!) - akkor szerinted Isten terrorista, zsarnok, vérszomjas őrült? Vagy a zsidók hazugsága ez a parancs, s mazochista módon kéjelegnek a népek e feletti botránkozásában? (Ez utóbbira voksolásod esetéb "csak" a Szentírás szavait hatudtolod meg...[/i]

Mint mondtam részben megértem a cionistákat, de nekik is meg kell érteniük a világot. Más népek börtönbe zárásával, azok leölésével nem lehet a világ kedvencének lenni. Szerencsétlenségükre van egy széles cionista keresztyén réteg, amely támogatja őket ebben a tragikus tevékenységükben. Tudjuk, hogy mely hibás hittételek okán. Ugyanakkor van egy jóval szélesebb keresztyén közélet, amely értékén, helyén nevezi a megtörténteket. Magyarul elítéli a cionizmusnak ezt a formáját.

Ami a kérdésedet illeti azt veszem ki belőle, mintha az ószövetségi népirtások példái legitimálnák szerinted azt, amit most a palesztinokkal művelnek, sőt még jóval többet is, az esetleges kiirtást. Szerintem semmiképpen sem. Új tömlőből új bort iszunk, és nem régi tömlőből régi bort. Jézus Úr a régi törvényeken, így szó sincs arról, hogy az ószövetségi példák -amelyek mint isteni pedagógia jelennek meg számunkra- felülírhatnák Jézust.

El tudom képzelni, hogy akik még mindig a régi bort isszák a régi tömlőből, hasonlóképpen idézgetik maguknak és egymásnak az Ószövetséget, mint ahogy te teszed. Netán az ellenségeik kiirtásán ábrándoznak. Nekik nyilván azt mondjuk, hogy térjenek meg Jézushoz és hagyjanak fel a bűnös életmóddal és a gyilkos gondolatokkal. Tanuljanak meg együtt élni az ellenségükkel, tanulják meg az Újszövetség igéit és gondolkozzanak azok szerint. Ezt mondom neked is.

Na igen. Jogos lenne, ha a világ és az a "jóval szélesebb keresztény réteg" idejében megértette volna, milyen helyzetbe is került nem is olyan régen a zsidóság, és nem asszisztált volna a bebörtönzésükhöz, halomra gyilkolásukhoz.
A széles "cionista" keresztény réteg nélkül a zsidók már a tengerben lennének, a jóval szélesebb keresztény közélettől pedig azóta Izraelt már Palesztinának hívhatnák.
Micsoda "igazság" és elégtétel lenne.....
De kik számára?

Igen, valóban ezt szajkózza az embereknek a véleményformáló média, amit itt előadsz. Jól adod vissza a leckét.

De ez semmit sem von le abból, amit leírtam. Tömeggyilkolni a börtönbe zártakat márpedig nem szabad!

Hiszen én is ezt mondtam. Mégis megtörtént, és akkor nem tett értük senki, ................ - semmit.


(Azt mondjuk elképzelhetőnek tartom, hogy kettőnk véleményét más - más formálja.)

Nagyon jó, nagyon kellett, hogy a borzalmat ábrázoló képet bekopiztad. Szörnyű látni és felkavaró, de fontos ne csak beszéljünk róla, hanem kézzel tapintható, szemmel látható legyen, hogy miféle borzalmakról is van szó. Nem lehet elégszer megmutatni, hogy mire képesek a világ legcivilizáltabbnak mondott népei, mint a németek, amerikaiak, angolok, oroszok és figyelmeztessen, hogy ez nem történhet meg a jövőben. A tendencia mindenhol hasonló volt. A földért, az élettérért megszámlálni a másik népet, gettóba zárni, majd kiirtani. A németek 6 millió zsidót zártak gettóba és öltek meg utána. A másik kultúrnép az amerikai, 26 millió indián zárt rezervátumokba a protestáns keresztyének hathatós közreműködésével és semmisített meg. Az angolok csupán a gyarmati kiéheztetéssel tízmilliónyit ölt meg Indiában. Az oroszok még most is számolják a milliókat, köztük a magyar százezreket, akiket megszámoltak, gulágba vittek, és megöltek.

Nos, amint Amerikában az általad deréknek tartott keresztyének olyan lazán átsiklottak a 26 milliónyi indián megsemmisítésén, ezeknek a keresztyéneknek a leszármazottai félő hasonló közönnyel, sőt egyetértőleg szemlélik azt, ami most a közel-keleten történik. Azt, hogy egy civilizált nép az élettérért megintcsak megszámozza, gettóba kényszerít, és tart egy másik népet és a legnagyobb természetességgel öli ezrével a világ szeme láttára őket, amikor a politikai hasznosság számára ezt úgy hozza. Nos ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Ezért szólalnak meg az emberjogi aktivisták, és minden normális érzetű ember.

Nagyon jó a bekopizott kép, mert fenyegetően mutatja, hogy Izrael állama az ehhez vezető útra lépett. Már az első emberi hullahegyeket legyártotta a nyugati keresztyének szervilis támogatásával. Megszámolták az embereket, gettóba kényszerítették őket, és a zsidó lakosság derűsen nézi a dombtetőről, miként vadásszák le az embereket az F 16-os vadászgépek. Morvai Krisztina azon van, hogy további hullahegyek ne legyenek, még akkor sem, ha az amerikai keresztyének milliói oly igen nagyon támogatják az ehhez vezető erőfeszítéseket.