Gyurcsány - felejthető miniszterelnök - teátrális bukása után, az ideiglenes dublőrnek, Bajnai Gordonnak is érdemes lesz egy új topikok nyitni.

És hogy ne szaporítsam a szót, máris következzék egy mai nyitó cikk:


Hazaszeretet
Csermely Péter
2009. április 1. 00:01



Magyar Nemzet
Bajnai Gordon szereti a hazát. Nem régóta ugyan, pár napja csak, de szereti. Saját szavai szerint csakis ezért vállalta, hogy miniszterelnök legyen, feltámadt ugyanis kebelében a szerény óhajtás, hogy segítsen az országon. Emiatt csapott fel kormányfőjelöltnek, mert eddig az erre vonatkozó találgatásokat elutasította, többször elmondta, hogy nincsenek politikai ambíciói, és azt is nyilatkozta, hogy jobb a borzalmas vég (mármint az előre hozott választások, igen, így nevezi ezt egy demokrata), mint a borzalmak vég nélkül (vagyis amit a Gyurcsány-kormány és benne ő, személy szerint, produkált).

Igaz, akkoriban még nem szerette a hazát. Akkor sem, amikor a szóban forgó hazát kurva országnak nevezte főnöke és barátja, akkor sem, amikor gazdasági miniszterként tevékenyen bekapcsolódott az úgynevezett elkúrásba, akkor sem, amikor közös munkásságuk eredményeként recesszióba hanyatlott a magyar gazdaság, elborított minket az adósságözön, az egekbe szökött az euró ára, és nem minket irigyel, hanem rajtunk röhög Európa, persze csak távolról, mert senki nem mer a közelünkbe jönni, nehogy azt higgye a gyorsan ítélkező pénzpiac, hogy esetleg közük van hozzánk. Azért gondolom, hogy ekkoriban még nem szerette a hazát, mert valahogy nem látszott rajta, nem mondta, hogy neki nem tetszik, ami történik, hogy talán másképp kellene csinálni, és hogy általában véve ez így nem mehet tovább.

Bár mindenkinél jóval előbb tudta, hogy Gyurcsány Ferenc lemond a miniszterelnökségről, mégis, csak a múlt hét végén lobbant fel szívében a hazaszeretet lángja. Hát igen, a hazaszeretet már csak ilyen különös, hirtelen belénk vágó érzelem.

Feltéve persze, hogy Bajnai Gordon igazat mond. Mert eközben süt róla a félelem. Árad a szavaiból, a szeméből, a tetteiből. Pár óra alatt elvállalta azt, amit előtte minden jelölt, köztük egyébként ő is, visszautasított. Most pedig kijelenti, hogy majd egyenként írattat alá valamiféle szerződést a szocialista és a szabad demokrata országgyűlési képviselőkkel. Bajnai Gordon azt hiszi, hogy megint a libatenyésztőkkel tárgyal, őket ugráltatja. A képviselői önállóságra vannak ugyan alkotmányos garanciák, de ez mindegy, nem számít, mert Bajnai Gordon mindenáron szerződni akar. Főnöke és barátja, Gyurcsány Ferenc mindent feladott, hogy Bajnai Gordon követhesse őt a miniszterelnöki székben. Bár borzalmas kalandtúra volt, de az elmúlt évek alatt megismerhettük Gyurcsány Ferenc személyiségét. Ő ugyan nem ad fel semmit, inkább ott vérzik el a küszöbön, karddal a kezében. És mégis, most egy hét alatt odadobott mindent, a maradékot már egyértelműen Bajnai Gordon kedvéért.

Gyurcsány Ferencet a volt és részeiben jelenleg is élő, aktív titkosszolgálati hálózat vette be a családba, emelte a politika csúcsaira, és menedzselte a hatalomban. Bajnai Gordont pedig Gyurcsány Ferenc. Két dúsgazdag ember, két milliárdos, akik tartanak valamitől. Az egyik mindent felad, amiért keményen küzdött, nem válogatva az eszközökben, a másik pillanatok alatt vállalja azt, aminek az elfogadását többször is határozottan kizárta, és furcsa, infantilis eszközökkel igyekszik bebiztosítani magát. Nincs az a hálózat, nincs az a III/III-as ügyosztály, amitől így kellene félni, különösen nekik kettőjüknek.

Az előre hozott választástól félnek talán? Vélhetően igen, de nem a politikai vereségtől. Attól féljen csak az MSZP és az SZDSZ. Ők ketten talán azért aggódnak, mert a projekt még nem fejeződött be.

Röviddel azután, hogy Gyurcsány Ferenc, erősen érvelve Bajnai Gordon mellett, a pártelnöki posztról is lemondott, arról a posztról, amelyre akkor egy hete választották meg elsöprő többséggel, egy orosz olajcég megvásárolta az OMV-től az osztrák cég összes Mol-részvényét, a piacinál messze magasabb árfolyamon. Az orosz cég a Szurgutnyeftegaz, ami hosszú ideje nem hozza nyilvánosságra tulajdonosi összetételét, és a nemzetközi vélekedés szerint Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz miniszterelnök egyik legfontosabb vagyontárgyát képezi.

Az oroszoknak fontos a Mol, különösen annak csővezetékei és tárolási kapacitása. Ha ez utóbbiakat ellenőrizhetik, akkor Európa függősége a Gazpromtól, tehát Oroszországtól nagyon nehezen csökkenthető. Vegyük még ide Gyurcsány Ferenc közismert oroszbarátságát, jó kapcsolatát Vlagyimir Putyinnal, a Déli Áramlat magyarországi szakaszáról szóló szerződés villámgyors nyélbe ütését, az orosz lapok sajnálkozó kommentárjait Gyurcsány Ferenc bukása után, a magyar bankmentő csomag első verzióját, amely mintha kifejezetten a Molhoz erős szálakkal kötődő, a magyar olajcéget eddig fenntartás nélkül védelmező OTP állami bekebelezésének érdekében készült volna, és tegyük fel újra a kérdést: mitől fél Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon? A választási vereséget nem kerülhetik el, és Magyarország állapotát felmérve egyértelmű, hogy annak mértéke egy év múlva sem lesz kisebb, mint most. Így azonban még maradt egy évük, ami kevés arra, hogy bármilyen túlélési esélyt teremtsenek a baloldalnak a választásokon, de különböző nagyszabású üzleti tranzakciókhoz vezető helyzetek előállítására esetleg elég lehet.

Ez a két ember emiatt nem egyezhet bele az előre hozott választások kiírásába, mert a következő, jobboldali kormány a Mol-projektet egészen bizonyosan meg fogja akadályozni. És ezért félnek: valóban, vannak olyan üzleti partnerek, akiktől még nekik is félniük kell.

Ami pedig Bajnai Gordon tombolva lángoló hazaszeretetét illeti, nos, azt alighanem a szibériai gáz táplálja.

A Hajdú-Bét ügyet úgy magyarázta a Bajnai, hogy nem értettünk hozzá, ha jól hallottam valamelyik csatornán. Ilyen értelemben el tudom képzelni, hogy nemigazán tudja mit is kell tenni ebben a pozícióban sem, amit most bevállalt, ugyanakkor lehet úgy érzi kényszeresen, hogy neki ezt meg kell csinálnia. Akár ért hozzá, akár nem. Ebben az esetben talán még az is elképzelhető, hogy ebben az iszonyatosan nagy lúzerben némi hazaszeretet is bujkál. Ez viszont azt jelenti, hogy az ország egy borzasztó nagy veszélyben van, mert egy szerencsétlen, újabb hozzá nem értő valaki kezébe került a kormány rúdja.

Ennek mond ellent, hogy a természetes kiválasztódás - nálunk a kapcsolati tőke kamatoztatása - során kiváló készségekkel ismerte fel a lehetőségeket és saját szempontból nagyon okos, racionális döntésekkel milliárdossá tornázta fel magát. Innen tehát úgy tűnik, hogy mégsem egy piti lúzer lenne csak. Lehet, hogy nagyobb hóhányó, mint maga a Gyurcsány, hiszen a nagy ártatlan nézésével végül is ő meregette, osztogatta a húsosfazék tartalmát. Innen nézve a hivatkozása a hazaszeretetre bizony nagy eséllyel csupán egy szépen csengő, de üres lózung.

Ahogy előadta a mondandóját az arra utal, hogy inkább némi hazaszeretettel rendelkező lúzer lesz a miniszterelnök, ha lesz. A körülményeket ismerve, a szoci tábor kaméleon viselkedését látva, a jelenlegi helyzetben én inkább a második verzióra szavaznék, miszerint szimpla kommunikációs trükktől van szó.

hírek a homokozóból...
---

Horn Gábor előre hozott voksolással riogatja az MSZP-t




Ismét az előre hozott választásokkal riogatja a szocialistákat az SZDSZ. Horn Gábor ügyvivő a köztelevízió reggeli műsorában azt mondta: ha Bajnai Gordon nem tartja magát a korábban ismertetett megszorításokhoz, vagy azt felpuhítják a szocialista képviselők, elkerülhetetlen lesz az előre hozott választás.

Hornt az sem zavarja, hogy Bajnai egyelőre nem árulja el kormányának összetételét, azt csak a konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadása után tenné meg. Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltségéről a végső szót az SZDSZ belső parlamentje, az Országos Tanács mondja ki, amelyet vasárnapra, az MSZP rendkívüli kongresszusa utánra hívtak össze. Addigra ugyanis kiderül, milyen támogatottsága van Bajnainak a szocialisták körében, és az is, ki lesz az MSZP elnöke.

Az SZDSZ-es képviselők vasárnapig nem írják alá azt a nyilatkozatot sem, amely Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt megszorításokat tartalmazó programjáról szól.

Célpont
A klón


Adás:
2009. április 3. péntek 21.30
2009. április 4. szombat 17.30
2009. április 5. vasárnap 10.05
2009. április 6. hétfő 16.05






Panelprofik

Szökik a meleg és a közpénz a miskolci panelhézagokon. Indulatok sok fal között. A lakókat a közös képviselő, őt pedig a szociközeli lakástakarék-ügynök verte át. Célpontban az eladósított tulajdonosok és a panelprofik.

A klón

Fletót leköpték. Párttársai is. Ő pedig Putyinnak köpött. Bajnai fáziskéséssel követi. Gyurcsány takarodj helyett gágogás és megbütykölt villanyóra. Célpontban a Gyurcsány-klón táskás emberei, avagy akik tudnak olvasni az offshore-ok között.

---
Hát kedveseim, ami itt megy ebben az országban az tiszta MATRIX!

Tudom sokukat bánt a hir tv, de ne feleddjétek, ha nem lenne, akkor ma is szabadlábon lopnák szét hazánkat az eddig elkapott mszpszdsz rabosítottak.

Biztosan mindenki emlékszik a LOP STOP kampányra?

És ez csak, ami kiderült, hogy mi lehet még, abba rossz is belegondólni...
Szóval ajánlom figyelmetekbe egyik kedvenc hír tv-s műsoromat a CÉLPONTOT (a műsor után netről is letölthető).

Talán ebből jobban megismerhetjük, hogy mit tett eddig Bajnai hazaszeretettől vezérelve.

Megyeri Dávid:
Kezd leperegni a Sok hűhó Feriért című lemondási szappanoperett, és átfordul a Folytassa, Gordon! vég-vígjátékba. Ne hagyjuk rászedni magunkat, meglepetéseket még bőven tartogatnak a bukás álbaloldali titánjai. Úgy fog bevonulni ez a Gyurcsány–Bajnai-éra a történelembe, mint az új pártállami restauráció, visszarendeződés kísérlete. Véget ért a móka mára, mégsem zárult Feri mókatára. Nem zongorázták végig a naptárat, hanem megálltak B. Gordonnál, a sorozatpislogás nem hivatalos világcsúcstartójánál. A társadalom éberségét azzal akarják elaltatni, hogy könnyesre nevettetik a szocreál irreality show-val. A Gyurcsány–Bajnai-vándorkabaré persze csak korlátozottan vicces. Egy ország mehet rá.

Ez tömény ostobaság.
ex

egyiket töröltem

És egy másik ostobaság a másik oldalról. Egy jóval nagyobb.
Aki tanult szabályozástechnikát az tudja, hogy egy folyamatot amelyben ellentétes irányú hatások vannak, egy célfüggvény szerit lehet optimalizálni. Pl. ha az a cél, hogy energia takarékos legyen, akkor annak megfelelően, vagy ha az a cél hogy a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtsa, akkor annak megfelelően lehet a folyamatot optimalizálni.
Most a kormányzat tevékenységéből azt a következtetést lehet levonni, mintha az lenne a cél, hogy minél nagyobb arányú győzelmet szerezzenek az ellenzéknek, noha éppen ezt próbálják elkerülni.
A választások előtt minden értelmes ember tudta, hogy bármit hazudik a két fő ellenfél, a költségvetést megszorításokkal egyenesbe kell hozni és a mélyrepülés elkerülése érdekében sürgősen alapvető reformokat kell bevezetni. Az öszödi beszédből kiderült, hogy ezt nagyon világosan látja a Gyurcsány, kérdés volt, hogy ezt végre lehet-e hajtani ezzel a kövület szoci frakcióval.
Optimális megoldás a kormány és az ország saját érdekében az lett volna, ha a megszorító konvergencia program mellett kőkeményen és gyorsan bevezetnek minden lehetséges reformot, mert akkor a 2010-es választásokra meghozzák az eredményüket bármennyire is fáj a bevezetés és akkor egy reformer kormány, egy jó irányba állított növekvő gazdasággal áll szembe az ellenzékkel, ami minden reformnak keresztbe feküdt.
E helyett mi történt? Az öszödi beszéd kiszivárogtatásával ez az esély elszállt.
(érdekes, hogy elfelejtődött a kiszivárogtató személye, pedig annál nagyobb kárt kevésen okoztak az országnak, mindössze csak azért nehogy nagyon nagy befolyása legyen az MSZP-ben GYurcsánynak)
Ha már kiszivárgott az öszödi beszéd, akkor az lett volna az optimális, ha GyF helyett valaki mással csinálják meg a fenti programot. E helyett székben tartották Ferit, amivel még jobban elolvasztották az esélyt arra, hogy a dolgaikhoz társadalmi támogatást gründolhassanak.
Mellékszál ostobaság az SZDSZ részéről, hogy amikor Molnár Lajos felállt a miniszteri székből, mert világossá vált, hogy nem lesz egészségügyi reform, akkor kellet volna az SZDSZ-nek kiszállni a koalából és akkor még adhattak volna maguknak egy kis esélyt a következő bejutásra. E helyett kétszer is megszavazták a kamureformot és ledaráltatták a népszerűségét maguknak és az egész kormánynak a nélkül hogy valóban csináltak volna reformot.
Amikor kiszálltak a koalából már késő volt.
AZ MSZP, ha valóban 2/3 elkerülni akart akkor a reformölő népszavazás után kellet volna feladni és kiíratni az új választásokat. Valószínűleg akkor is vesztettek volna, de nem 1/3-ra.
GyF lemondása után is jobb lett volna, ha hagyják az előrehozott választást, mert így a lehető legrosszabb időpontban kell a kemény megszorításokat meghozni, ami nem 2/3. hanem, 4/5-ös győzelemre fogja segíteni a Fideszt. Méghozzá úgy, hogy akár pénzt sem kell neki költeni a kampányra, csak egyszerűen keresztbe tenni a karját és végignézni, ahogy az MSZP harakirizik.
Ha összeesküvés elmélet gyártó lennék, akkor azt kellene mondjam, hogy a szocik vezérkara Fidesz ügynök, mert másként nem tudnának ilyen optimálisan Fidesz győzelemre játszani. De nem mondom. Nem Fidesz ügynökök. Egyszerűen ilyen ostobák.
Ideje is, hogy menjenek.
üdv
ex

Részlet egy károsult libatartó történetéből:

Mit akar Bajnai Gordon?! Bajnai az alábbi szöveget íratta alá az mszp-s és szdsz-es képviselőkkel:

http://www.nol.hu/gazdasag/politikai_ny ... feltetelei

http://www.hirtv.hu/
Videó galéria / Keresztmetszet (videó)
(Ha ismétli a Hír tv, érdemes megnézni a VETÍTŐ ismétlését is. )
Azért ez az ügy sem évült el, csak ideig-óráig el lett maszatolva...
A motiváció itt keresendő, hogy miért is vállalta el a miniszterelnöki bársonyszéket.
Erre egyszerű a válasz, mert a bársonyszék puhább, mint a börtön priccs, és ez idő alatt a még meglévő bizonyítékokat könnyebben lehet megsemmisíteni.
Egy olyan Magyarországban reménykedem – ahol független pártszimpátiától -, ezeket a lókötőket oda juttatják, ahova valók.
És nem az ellopott vagyon nagyságától kerülnek minél magasabb pozícióban.

Ez a reménységen, tudom, hogy nem szégyenít meg.
Magam részéről kész vagyok áldozni egy szebb jövő érdekében, de nem velük.
Észre sem vettük, de lassan a mondogatott 40 évből lassan 60 lesz, és még mindig ugyanaz az a régi lejárt internacionálé zenét próbálják lenyomni a torkunkon.

Tessék másokkal tömni a libát, ne velünk.
Nekik is el lehet menni, új hazát keresni, mert egyre kisebb itt a tér, nem bírunk el ennyi lókötőt.

http://www.zoom.hu/zoomtv/viraggal-vart ... tml?ref=hk

Szeretem a hazám...
?


---
Bécsben Bajnai apját is a Mol-ügylet környékén látják
2009. április 6. 13:33



MNO

A bécsi Wirtschaftsblatt gazdasági lap hétfői számának cikke szerint a Mol vezetősége tart az oroszoktól és egyáltalán nincs ínyére, hogy a Surgutneftegaz megszerezte az OMV kezében lévő jelentős részesedést. A lap gyanúsnak találja, hogy Bajnai Gordon Bécsben élő apja is egy orosz cégnek dolgozik.

• KDNP: a Molt korábban túlprivatizálták, most tehetetlenek



Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója 2006-ban még azt mondta, hogy szívesebben látna orosz partnert a cégében, mint az osztrák OMV-t. Ma viszont, amikor kívánsága teljesült, s az osztrák kézben lévő Mol-részvények a Surgutneftegazhoz vándoroltak, már másképp ítéli meg a helyzetet: aggódik, hogy az oroszok lenyelik a magyar energiavállalatot – olvasható a bécsi lapban.

A cikk ugyan utal arra, hogy a Lex Mol gyakorlatilag lehetetlenné teszi az olajvállalat politikai jóváhagyás nélküli felvásárlásást, de emlékeztet rá, hogy a magyar politikai élet jelenleg a teljes átalakulás állapotában van. A lap idézi azt a szóbeszédet is, mely szerint Gyurcsány Ferenc a Déli Áramlat egyik vezetőjeként a Gazpromhoz igazolna. A Wirtschaftsblatt Bajnai Gordont is gyanúsnak találja: megemlíti, hogy a leendő miniszterelnök rendszerváltás óta Bécsben élő édesapja cégvezető az UWT nevű kereskedőcégben, amely a kalinyingrádi Valerij Atamanov és Anna Gorcsunova érdekeltsége.

A bécsi lap a Surgutneftegaz vezetőjét, Vlagyimir Bogdanovot is megszólaltatja, aki nem érti a magyarok félelmét, hosszú távú, mindkét fél számára előnyős együttműködést tervez az európai energiaellátás biztonsága érdekében. Azt a kérdést, hogy a szibériai konszern miért felejtette el jövendőbeli partnerét értesíteni a küszöbön álló kooperációról, Bogdanov nyitva hagyta. A lap politikai magyarázatot is ad: feltételezhető, hogy a Surgut a Molon keresztül próbált egy Nabucco-országban befolyást szerezni. Ismeretes, hogy a Surgut szoros kapcsolatokat ápol a Kremllel, így az sem zárható ki, hogy felsőbb utasításra cselekedtek – véli a lap. Mindenesetre érdekes, hogy a Surgutneftegaz éppen abban az időszakban szánta rá magát az első külföldi részvényvásárlásra, amikor az EU döntést hozott a Nabucco gázvezeték feltétlen megépítéséről – zárja elemzését a Wirtschaftsblatt.

"VÁLSÁGKEZELÉS SOK, SOK SZEBREBBENÉSSEL, FÖLSŐFOKON"

"Föl, föl, te éhes proletár!" - búgta Bajnai + videóval!



Ha esetleg valakinek még lett volna némi illúziója, hogy nem egy új - kizárólag a választások elkerülését célzó - szocialista manőverrel, hanem szakértői kormánnyal lenne dolgunk, akkor most vizuálisan is leszámolhat vele - írja a Jobbklikken Navracsics Tibor. A bejegyzést szó szerint közöljük.

Nem politikailag: hiszen politikailag már régóta nem lehetett senkinek sem ilyen tévképzete. De vizuálisan még élhetett némelyekben egy szikrányi remény.

Elvégre Bajnai Gordon máshogyan néz ki, mint elődje. A sűrű hivatkozás a szakértelemre, meg a válságkezelésre azt is jelezhette volna, hogy egy technokrata stílusú kormány következik. A beszédben elhangzott kapus-hasonlat pedig akár még szerénységet és visszahúzódást is sugallt a hallgatónak.



Ámde nézzük meg a szocialisták független, válságkezelő miniszterelnökét az Internacionálé éneklése közben. Eleinte zavart a tekintete, bizonytalan a tartása, keresi a helyét. Aztán állást foglal: énekelni kezd, pedig udvariasan és távolságtartóan hallgathatott volna. "Föl, föl, te éhes proletár!" - és talán már jól is érzi magát.

Hazaérkezett. Már várták jóbarátai, akiktől soha nem szakadt el igazán.

http://www.gondola.hu/cikkek/64517

Ez a sarc lesz a végső

Remélem, hogy ezt énekelte.

(Ment privibe egy levél neked...)

Ja, a következő cikkre gondólva...

Az MSZP bűne: a Bajnai-kormány



Az MSZP-ből Gyurcsány utánra nem marad más, mint egy politikai bűnbanda. A közös bűn, a közös szajré tartja össze őket. Egy film zárójelenetei kezdődnek: Ez a harc lesz a végső, dúdolják a megrablásuk miatt felzúdult falusiaktól körülvett házban a maffiózók, miközben betáraznak.

Joggal énekelte az MSZP kongresszusa április 5-én, hogy „ez a harc lesz a végső”.
A posztkommunista párt legfelső döntéshozó testülete ugyanis (mondhatni, természetesen) ismét szemen köpte önmagát, és ismét a legcsekélyebb lelkifurdalás nélkül, sőt büszkén tette ezt.

Ha lett volna csak egy becsületes politikai hang az MSZP-kongresszuson, akkor szólnia kellett volna: elvtársak, március 21–22-ére azzal a programmal hirdettünk kongresszust, hogy 21-én tisztújítást tartunk, 22-én pedig a további kormányzás programjáról határozunk.

Ehhez képest 21-én tisztújítást tartottak, a 22-ei döntéseket pedig április 5-ére halasztották, kiegészítve az új kormányfő személyéről szóló döntéssel. Viszont nem azt csinálták, ami a megadott program volt. Ez nem lenne baj, ha nem a lényeg sikkadt volna el.

Mi lett volna ugyanis a lényeg? Ha én MSZP-tag lennék, akkor azt vártam volna el, hogy a párt legfelső döntéshozó testülete határozzon a leendő kormány programjának legfőbb vonásairól. Nehéz idők járnak, nehéz döntések következnek, és az új kormánynak semmire sincsen nagyobb szüksége, mint társadalmi támogatásra.

Na és ezt, a társadalmi támogatás megszerzését mulasztották el ismét az MSZP vezetői.

Lenyomták a pártkongresszus torkán Bajnait és – Bajnai programját.

Az MSZP kongresszusa nem nyilvánított véleményt semmilyen kérdésben, csupán helybenhagyta a pénzügyi megszorítások sehová sem vezető, gyermek- és idősellenes programját.

Ez is az MSZP vezetőinek a bűne. Főbűnös a frissen és nagy többséggel megválasztott pártelnök, Lendvai Ildikó. (Csöndben megjegyezzük: valószínűleg most már éberebb, ezért mondott le a frakcióvezetésről. Nem kíván a Bajnai-program áldozatává válni azzal, hogy az Országgyűlésben védelmezi hónapokig, eleget szívott Gyurcsánnyal. Szegény Mesterházy azt hiszi, hogy karriert csinált a frakcióvezetéssel…)

Summázat: az MSZP-ből Gyurcsány utánra nem marad más, mint egy politikai bűnbanda. A közös bűn, a közös szajré tartja össze őket. Országunk szégyene, hogy ehhez egy több tízezres taglétszámú párt találtatik.

Egy film zárójelenetei kezdődnek: Ez a harc lesz a végső, dúdolják a megrablásuk miatt felzúdult falusiaktól körülvett házban a maffiózók, miközben betáraznak.