....de azért lehetnek "nemes" napok, olyanok amikre készülünk, amiket elnevezünk, amiket kijelölünk, amik alatt odafigyelünk valami fontosra, szerintem....

ezek persze lehetnének személyenként is változóak, pl. egy házassági évforduló, ami csak arra a két emberre tartozik, a kettőjük ünnepe, amikor mondjuk kivesznek hétköznap egy szabadnapot és kettesben töltik az egész napot, vagy mondjuk egy gyülekezet ünnepnapja, amikro pl. megemlékeznek arról, hogy mit tett az Úr velük, valami fontos szabadításra, vagy az ember születésnapja, amikor hálát ad azért, hogy Isten kigondolta őt és megalkotta és hogy örülhet az Úrban minden napon

Igen a hívő ember számára minden nap ünnep, amikor Isten közelségét érzi/éli, amikor az Úrban cselekszik él és mozog, amikor engedni tud Jézus Krisztusnak.
De lehetnek ünnepnapok, amiről Pál azt írja, hogy ez csak az árnyéka a valóságnak, de ezen keresztül mi is közelebb kerülhetünk a valósághoz és másokat is elsegíthetünk az Úrhoz.

pl. a szülinapos példában, lehet ezen az ünnepnapon különsen is hálát adni Istennek a saját életemért és lehet erről bizonyságot tenni a környezetemnek, hogy Isten SZERETETBŐL alkotott egyénileg formálva

Persze, lehetnek nemes napok - bár itt két külön témát is feldobtál, az egyik a Bibliában megnevezett, hívő ünnepek (pl Úrvacsora) - a másik meg a szülinap és társai, amiben szabadságunk van, de egy másik "szint".

Szóval te mire gondoltál az előző hsz-edben, mint beugratás?

Az Úr megváltói tevének állomásait adó prófétikus ünnepeket rendelt az Igében.
Tavaszi ünnepek (már beteljesedtek)
A Páska (mgváltói áldozat)
A kovásztalan kenyerek (megszentelődés)
Az első zsenge (feltámadás)
A hetek ünnepe(pünkösd, az új kezdet, az Egyház kezdete)
Őszi ünnepek (még ezután teljesednek be)
Kürtzengés (összehívás, harcba hívás, az Egyház elragadtatása, az Úr vmásodik eljövetele)
Az engesztelés napja
A sátorok ünnepe(a messiási királyság)

üdv
ex

Lányoké az elsőbség.
Az Újszövetségben ünnepnapokról nem olvasok.
Arról persze van szó, hogy bizonyos események (pl. Úrvacsora) megszentelnek egy-egy összejövetelt, mert ezekben a jelekben még tisztábban látszódhat a lényeg.
Az Úr Jézus értünk adott teste és vére.
De arról már nincs szó, hogy ezt melyik hónap hanyadikán kell tartani.
Ilyen értelemben nincs kijelölt ünnepnap, mert ezt nem lehetne megvalósítani annyi nép között, akikhez már eljutott és el fog jutni az Evangélium.
Lehetetlen vállalkozás lenne egységesíteni az ünnepnapokat és ez nem is fontos.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne legyenek ünnepnapjaink.
Olyan napok, amik nemesebbek a többinél. Amikor leállunk a hétköznapi malomból és emlékezünk, előre tekintünk, stb.
De ebben valóban nagy a szabadságunk, a lényeg az, hogy ne akarjuk ezt a másiktól elvenni!

Szia Ex!

Tavaszi ünnepek nem tudom mit jelentenek.

A páska ünnepe az Egyiptomból való szabadulás ünnepe, amit én is ünnepelek és minden keresztyén ünnepelhet, ez előtt vagyunk pár nappal.
Ez arról szól, hogy Isten megszabadította a népét a rabszolgaságból, a Sátán szolgálatából egy hatalmas esemény által, egy nagyobb esemény által, mint amit akkor ott Egyiptomban tett.
Jézus Krisztust oda adta a bűneinkért, engedte, hogy a Fia haljon meg helyettünk!

Kovásztalan kenyerek ünnepe számomra az Úrvacsora, ha a megszentelődést említetted. Mert a megszenetlődésünk nem más, mint a Krisztus testével és vérével való élés. Természetesen ez egy hétköznapi esemény, mert ha ezt nem éli az ember, akkor hiába Úrvacsorázik.
A bocsánatok elfogadása és Jézus akaratára való ráhangolódás.

Feltámadást is ünneplünk keresztyének. Jézus Krisztusról bebizonyosodott, hogy Isten Fia! Nem maradt az elmúlásba, a halálba, mert az Atya testben feltámasztotta és amilyen bizonyosan feltámadt, olyan bizonyosan feltámadnak a Benne hívők.
Ennek is van egy ünnepnapja a keresztyénségben.

Pünkösdöt is ünneplünk, nagy ünnep ez, hiszen a Szent Lélek teremtő ereje nélkül nem születhetne újonnan senki! Nem épülhetne az Egyház.

Őszi ünnepek, nem tudom mit jelentenek.

Kürtzengések napja, Jézus Krisztus eljön az övéiért, ez nekem az Advent!
Várni Őt, bizalommal lenni az ítélet napjához, mert az jön vissza, akit szeretek!

Az engesztelés megtörtént. Akkor amikor a páska Bárány levágattatott. Isten elfogadta az áldozatot és kiengesztelődött. Ez a kereszthez köthető, nagypéntekhez!

A sátoros ünnep arról szólt, ha jól emlékszem, hogy a zsidóság emlékezett arra, hogy az Úr a népét a pusztában is megtartotta, házak, városok, szántőföld, FÖLD, stb. nélkül.
Ez egy szép ünnep, de jó lenne, ha hívő keresztyének tudnának a saját életükben ilyen ünnepeket tartani.

Kedves Péter!
Mint mondtam, az Úr ünnepeinek prófétikus jelentése van és azokból a tavaszi négy ünnep, már megtörtént.
A páska bárány Jézusra, az Isten bárányára mutatott előre és az ő megváltó áldozatára. Ez neked is világos, ahogy látom. Akkor miért írtad, hogy a tavaszi ünnepeket nem érted?
Nem tudok részletesen belemenni, ahhoz egy könyvet kellene írni.
A kovásztalan kenyerek ünnepe arra mutat, hogy Jézus bűntelen volt tehát a sírban sem látott rothadást a teste.
Az első zsenge a feltámadás ez egyértelmű és a pünkösd is megvolt.
A kürtzengés az egyház elragadtatásának ideje. Olyan hogy advent, főleg karácsony előtti nincsen.
Advent most van mindenkor. Várjuk az Urat és a kürtzengéskor visszajön.
Az engesztelés napja nem jött el még a zsidóknak az az ő megtérésükre utal és a nagy nyomorúságr a itt maradt és kitartó keresztényekre.
A sátorok ünnepe pedig az Isten ezer éves királyságának kezdete.
Az őszi ünnepek tehát még előttünk vannak, még eddig be nem teljesedett megrófétált események.
üdv
ex

Sokminden értelmezés kérdése.

Kedves Ex!
Szerinted hányszor jön vissza az Úr?

Az elragadtatás is egyfajta eljövetel, de csak az Egyhézért a fehőkig.
Aztán lesz egy igazi eljövetel nem sokkal az elragadtatás után.

üdv
ex

Értem Ex és köszönöm!

A "tavaszi" után nem tudtam, hogy kibontod az eseményeket.
Az ünnepnepok lényege az volt, hogy eszméljen a nép a VALÓSÁGRA.
Mert Jézus nélkül ezek az ünnepnapok csak árnyékok és ez is volt a céljuk. Benne lett igazi értelme és megtartó ereje ezeknek a napoknak.

Az elkövetkező prófétai ünnepnapok is Krisztus által nyerik el a céljukat.
A harc, az összegyűjtés, az Istenre való teljes hagyatkozás, a zsidó nép megtéréséért való imádság, könyörgés Krisztusban lehet most is valóság.

Mind ezek ismeretében sem gondolom, hogy Krisztus születésének az ünneplésével, vagy akár az advent ünnepkörével szembe menne valaki Isten akaratával, hiszen mind a kettő JÉZUSHOZ kötődik.
Benne értelmes, nélküle értelmetlen, üres.

Ugyan úgy lehet üres ünnep egy esküvő és lehet tartalmas ünnepnap és itt is egyetlen egy dolgon múlik a különbség.
Benne van az Úr Jézus, vagy nélküle zajlik ez az esemény.

Van sok minden, amit az Úr tett és tesz és nincs megírva a Bibliában és itt jutunk el ahhoz, hogy szubjektív, vagy objektív.

Sziasztok,

Én az alábbi beazonosítással talákoztam (többségében megegyezik Ex beírásával)

Tavaszi és őszi zsidó ünnepkör (vetés és aratás) = a Messiás első és második eljövetele.

ÓSZ hivatkozás -----> ÚSZ hivatkozás

Páska bárány -----> Krisztus kereszthalála
3Móz 23,5 -----> I.Kor 5,7-8

Zsenge kéve bemutatása -----> Krisztus feltámadása
3Móz 23,10-11 -----> I.Kor 15,20-23

Hetek ünnepe (Pünkösd) -----> Szentlélek kitöltése
3Móz 23,16-17 -----> Apcsel 2. fejezet

Kürtzengés ünnepe -----> "Ó, Sion ébredj..." Az Evangélium végső nagy erejű hirdetése
3Móz 23,24 -----> Jel 14,6-7

Nagy engesztelési nap -----> Ítélet, Jézus második eljövetele
3Móz 23,27 16,7-10, 15-22 ------> Zsid 11,12 Jel 18,19

Sátoros ünnep ------> Újjá teremtett Föld, örök élet
3Móz 23,34 ----- Jel 14, 1-4 Jel 7,9

Egyértelmű Ige erre?
Az elragadtatás és Krisztus eljvetelele egybe esik az Igében. Nem két időben külön esemény. Látásom szerint.

Kedves Lit4
Éppen az általam idézett ige nem az egyszeri eseményt állítja.
Egyébként meg ha eljön Jézus rendet rakni a Földre, akkor nincs semmi értelme az elragadtatásnak.
Az elragadtatásnak éppen az az értelme, hogy Jézus még nem jön el, de az Egyházat kiragadja az antikrisztus és a nagy nyomorúság elől.
Amikor pedig eljön dicsőségben, akkor meg vele jönnek a szentjei mint hadsereg.
Az ige szerint az elragadtatáskor csak a felhőkig jön vissza és viszi az övéit a mennyegzőre.
Nekem így áll össze egy képpé az egész.
üdv
ex

Hogyne lenne értelme, a Krisztuséi és a hívő feltámadottak elémennek a visszatérő Krisztusnak a fogadására és együtt jönnek vissza.
Ugyanaz az ütem.
Amit te mondasz egy 19 sz-i tanítás ami nem volt azelőtt ismert az egyház történelemben.

Ajánlok figyelmedbe Ex, egy linket aki maga is ebből a körből zármazik, de megvizsgálta ezt a kérdést:
http://770.silihost.hu/bt/e107_files/do ... nu3_01.htm
www.bibliatanitas.org

ill. egy másikat is. Olvasd ezeket át figyelmesen ha van türelmed.
http://www.evangeliumi.hu/konyvtar/kony ... KCIOJA.pdf

Kedves Lit!
A harmadik linkből idézek:


Cseppet sem zavarba ejtő. Az ugyanis még zavarba ejtőbb, akkor, hogy 1500 év elteltével olyan tévutakon járt az egyház, hogy egy alapos reformációra volt szükség. Hogy ezalatt nem világosodtak meg egyes próféciák jelentéséről, egyáltalán nem csaoda. Tehát ez az érv nem is érv.
Igen, hihetőbb.
Ma is olvassák sokan és ennél sokkal egyszerűbb dolog felől sincs világosságuk. Pl a katolikusok szoborimádata, mária kultusza, oltári szentség imádata stb.

Új kijelentés jöhet, de annak harmonizálnia kell az Írással. Ez ebben az esetben megvan. Elképzelhető, hogy új prófécia az kulcsot eddig felfedetlen kijelentésekhez.
Az írás maga mondja, hogy bizonyos részek be vannak zárva a végidőkig.

Nagyvan különbözik, mert az időpontokról kkifejezetten írja a biblia, hogy nem tudhatjuk, tehát az ilyen kijelentés egyértelműen hamis.

Kedves Lit ezzel a pár sorral csak azt akartam megmutatni, hogy az ilyen írás csak annak meggyőző, aki már eleve meg van győződve valamiről és csak azt akarja hallani és abban akarja győzködni magát.
üdv
ex

Kedves Indu és Ex!

Köszönöm a segítséget.
Az Újszövetség népének is vannak ünnepnapjai, amik a zsidóság ünnepeihez köthetők.
Bocsánat a felfuvalkodottságom miatt.

Az első 4 ünnep közül a nagypéntek, a Húsvét és a pünkösd általunk is megtartott és nagyon fontos ünnepnap, amikor a Lelkünket készítjük arra, hogy még tisztábban lássuk ezeknek az eseményeknek a lényegét.

A kovásztalan kenyerek ünnapnapját nem tudom, hogy tartjuk-e?

A következő 3 ünnep napját biztosan nem tartjuk, de akkor ez nem is baj.
Ugyan akkor előkészítjük ezeknek a napoknak az érkezését. Az Evangéliumot hírdetjük, várjuk, hogy Jézus visszajöjjön ítélni, ill. elvinni az Övéit, és várjuk azt, hogy új föld és új ég adassék.

A bekövetkező ünnep napokban én nem látok tisztán.
Ex, azt írtad, hogy nem tudhatjuk mikor jön vissza az Úr (erről sok Ige beszél), de ha konkrétan tudjuk, hogy mikor van mondjuk kürtzengés ünnep napja, akkor tudjuk, hogy mikor jön vissza. (vagy Indu szerint az engesztelés napja) és ez nem lehet igaz, mert nem tudja még a Fiú sem ennek a napját.

A karácsony és az előtte lévő advent nem gondolom, hogy Isten Országának terjedésében gát lenne, sőt.
Mind a kettő segít abban, hogy Jézusról bizonyságot tehessünk.

Márk 13.
24. De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik,
25. És az ég csillagai lehullanak, és az egekben levő hatalmasságok megrendülnek.
26. És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. 27. És akkor elküldi az ő angyalait, és egybegyűjti az ő választottait a négy szelek felől, a föld végső határától az ég végső határáig. 28. A fügefáról vegyétek pedig a példát. A mikor ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.
29. Azonképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.
30. Bizony mondom néktek, hogy el nem múlik ez a nemzetség, a míg meg nem lesznek mindezek.
31. Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak.
32. Arról a napról és óráról pedig senki semmit sem tud, sem az égben az angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya.
33. Figyeljetek, vigyázzatok és imádkozzatok; mert nem tudjátok, mikor jő el az az idő.

Miért fontos, hogy Jézus Krisztus egyszer jön el, vagy kétszer?
Mi ennek a jelentősége a hívő ember, hívő nép és a világ számára?
Miért nem mind1 ez?

Kedves Péter!
Nem fontos. Bármikor is lesz az elragadtatás az semmit nem befolyásol azon, hogy egy kereszténynek hogyan kell most viselkedni. Bármikor is lesz, azon kell igyekezni, hogy az ember részt vegyen benne, vagyis okos szűzként kell élnie.
Éppen ezért különösebben nem érdemes izmozni rajta.
üdv
ex