E válaszban fontos különbségre derül fény: a londoni buszmegálló-sor kollektív vízió, egy szerződés, amelyben a résztvevők az egyenlőség és az érkezési sorrend okán vesznek részt, a sorba beállva mintegy pozíciót foglalnak el egy már létező és érvényes konvencióban. A magyar postai sor ezzel szemben egyéni, elszigetelt hatalmi pozíciók puszta összessége, amelyet a résztvevők a testükkel védenek meg. A postán az is előfordul, hogy két párhuzamos sor közül az egyiknek egyszer csak becsukják az ablakát, és a hoppon maradtak mehetnek hátra a másik sorba. (Nyugaton többnyire mindenki egy sorba áll, ahonnan aztán a sorelső megy az éppen felszabaduló ablakhoz.)

Magyarország ugyanis nem először él át a mostanihoz hasonló "depresszióval" fenyegető gazdasági világválságot, hiszen a két legutóbbi "nagyot" is működő kapitalizmusként vészelte át. Habár az 1929-33-as, és az 1873-as krízis sok tekintetben nem hasonlítható a mostanihoz, hiszen más az ország gazdasági-politikai helyzete, nemzetközi környezete, mások a kihívások és az alapkérdések is, egyvalami viszont a természetéből adódóan alig, vagy csak nagyon lassan változik. Ha akarnánk, sem történne 100-150 év alatt gyökeres fordulat az ország kultúrájában, a közéleti-politikai gondolkodási mintáiban. A történelemkönyvekből tehát leginkább arra lehet következtetni, hogy mi lesz a válság után, vagyis, hogy ebből a kultúrából mire futja baj esetén, mennyire lesz eredményes a problémamegoldás, a válságkezelés, milyen esélye van annak, hogy fellendülés követi a krízist. A Financial Timesból legfeljebb azt lehet kitalálni, hogy addig mi lesz. A jelenlegi válságot az elemzők inkább hasonlítják az 1873-ashoz, mint az 1929-33-ashoz, ezért jobban tesszük, ha mi is a 19. századba tekintünk vissza.

Az 1873-as válság a bécsi tőzsdekrach miatt, az Osztrák-Magyar Monarchiából indult, ahol - mint a téma amerikai kutatója írja - a kiegyezés után, Poroszországhoz és Franciaországhoz hasonlóan, az uralkodóház a jelzáloghitel-piac ösztönzésébe fogott. A cél mindenhol az iparosodás elősegítése volt, de a hitel-boom eszköz lett Bécs, Párizs és Berlin fényes fejlesztésére is. Mindenki építkezett, a bankokból ömlött a pénz, a könnyű hitelek miatt a telek- és ingatlanárak az egekbe szöktek, a további áremelkedésre spekulálva pedig az újabb és újabb jelzáloggal fedezett kölcsönökből felfújódott az ingatlanbuborék. (Ismerős.) A "gründolási lázban" - ahogyan Berend T. Iván könyvében leírja - a hazai jelzálogkölcsön-állomány a nyolcszorosára emelkedett néhány év alatt, s rengeteg hitelintézet alakult kizárólag spekulációs céllal. Az alapítási láz az iparra is átterjedt: míg 1867 előtt alig néhány részvénytársaság működött Magyarországon 1867 és 1873 között 170 létesült. A gazdasági fundamentumok azonban ingatagok voltak, hiszen közben beütött a korabeli globalizáció. A rohamosan fejlődő, olcsó, új földön, alacsony költséggel gazdálkodó, gépesített amerikai mezőgazdaság veszélyes konkurenciát hozott, letörte a gabona, a takarmány, következésképpen a hús árait is a világpiacon. Magyarországon 1873-ig sokan úgy gondolták, hogy a kiegyezés után a tartós, háborítatlan gazdasági növekedés korszaka köszönt be. 1873 májusában aztán összeomlott a bécsi és pesti tőzsde.

Poroszországhoz és Franciaországhoz hasonlóan, az uralkodóház a jelzáloghitel-piac ösztönzésébe fogott.

a hazai jelzálogkölcsön-állomány a nyolcszorosára emelkedett néhány év alatt, s rengeteg hitelintézet alakult kizárólag spekulációs céllal.

Megfejtették a köldökszösz titkát
2009.03.03. 08:41 - MTI

Megoldódott a köldökszösz-termelődés rejtélye, egy osztrák tudósnak köszönheti a világ a felfedezést. Georg Steinhauser vegyész három éven át szöszmötölt, míg aztán felfedezett egy szőrszálfajtát. A szőr vége horgas, és foglyul ejti a pólók, törölközők és egyéb ruhaneműk, textíliák bolyhait, és gyűjteni kezdi a köldökben.

„A köldök körüli hasszőrszálak gyakran koncentrikus körökben nőnek. A pihekeletkezés természetrajza sokkal több embert érint, mint elsőre gondolnánk" - idézte a kutatót az Ananova brit hírügynökség. A bécsi műszaki egyetem tudósa 503 köldökszöszt és -pihét vizsgált meg, mire a nagyszerű felfedezésre jutott. Steinhauser munkásságának nem ez az első IgNobel-gyanús pontja: tanulmányozta ő már jegygyűrűjének kopását is.

Na végre, hogy ezt a rejtélyt is megfejtették!
Most már nem halunk meg hülyén.
ex

Ex!
Ilyen könnyű téged csőbe húzni?

Így most már értem, hogy miért éretsz és magyarázol félre dolgokat.
ex

Milyen képet ad Magyarországról a Nemzeti jóléti mérleg?

Ami a személyes jólétet illeti, mindegyik ország, amely egykor a szovjet blokkhoz tartozott, az átlag alatt szerepel. A listát Dánia, Svájc és Ausztria vezeti, a sereghajtó, huszonkettedik helyen Ukrajna áll, Magyarország és Bulgária után. A tágabb térségünkbe tartozó országok közül ennek megfelelően előttünk végzett Szlovákia, Észtország, Lengyelország és Szlovénia is.

A személyes jólét dimenzióit külön-külön is vizsgálhatjuk. Ha például csak a "negatív érzelmek hiányára" vonatkozó indikátorokat vennék figyelembe, Magyarország az utolsó helyen állna. A 22 ország közül messze a magyarok élik meg a legtöbb negatív érzést a mindennapokban. Nem sokkal állunk jobban az élettel való megelégedettségünkkel, pozitív érzelmeinkkel, illetve önbecsülésünkkel és rugalmasságunkkal sem: az előbbi kettőt tekintve csak a bolgároknál és az ukránoknál, az utóbbit tekintve csak a szlovákoknál állunk jobban.

A társadalmi jólét szempontjából már vegyesebb, de ugyancsak nem túl biztató a kép. Szeretjük azt gondolni magunkról, hogy családszeretők és hű barátok vagyunk, hogy a tágabb társadalmi környezet ridegségét szoros személyes kapcsolataink ellensúlyozzák. De a Nemzeti jóléti mérleg szerint egyáltalán nem így van: a huszonkét vizsgált ország közül csak az ukránok kevésbé elégedettek személyes kapcsolataikkal. Utolsó előtti helyünk ráadásul elfedi a nemek közötti különbséget: a magyar nők még az ukrán nőknél is lesújtóbnak ítélik meg személyes kapcsolataikat.

A társadalmi jólét másik dimenziója, a bizalom és a valahova tartozás azonban meglepő eredményeket mutat. Azt gondolnánk, hogy a magyar társadalom egyik legnagyobb problémája a bizalom és a szélesebb közösségek hiánya: nos, az emberek nem így gondolják. Ebben a tekintetben a huszonkét ország közül a harmadik helyen állunk Norvégia és Dánia mögött, valamivel magunk mögé utasítva Svédországot és Svájcot, kiugróan jobban teljesítve a maradék tizenhét országnál.

Ennek köszönhetően a társadalmi jólét mindkét komponensét figyelembe véve valamivel az európai átlag fölött, a középmezőnyben helyezkedünk el. Bár majdnem mindegyik kelet-európai országra jellemző, hogy a társadalmi jólét megélt szintje magasabb a személyesnél, Magyarország esetében a legnagyobb a szakadék a kettő között. Míg a szomszédos Ausztria az egyéni jólét tekintetében a lista elejéről harmadik, mi a végéről vagyunk azok; a társadalmi jólét tekintetében viszont szomszédunk a tizedik és mi, minimális különbséggel, a tizenegyedikek vagyunk.

Mire következtethetünk ezekből az adatokból? Mire véljük, hogy a személyes jólét és a szeretteinkhez való viszony alapján sokkal rosszabbnak véljük az életünket, mint a tágabb közösségünkhöz való viszonyunk szerint? Mondhatjuk persze, hogy a meglepő eredmények oka csak valami hiba lehet, és a felmérés nem ad rólunk valós képet. De a többi adat egybevág mindennapi tapasztalatainkkal.

Nem ismerjük a társadalomlélektani okokat, amik a számok mögött vannak, de annyi biztosnak látszik, hogy rossz reflex az, ami mindig külső körülményekben keresi bármilyen baj okát. Csak akkor fogjuk tudni, hogy miként javíthatunk életünk minőségén, ha előbb megértjük, hogy miért érezzük rosszul magunkat a bőrünkben még családi és baráti körben is.

Fiala Jánosnak van (most éppen) a Q rádióban egy reggeli betelefonálós műsora, a Kelj fel, Jancsi! Fiala nem alkalmaz telefonálószűrő szerkesztőt, így kemény harcot kell vívnia a minden szabad fórumot elöntő hülyeséggel és tahósággal. És ebben a harcban bizony beveti a grammatikanáci-arzenál fegyvereit is. A lingvicizmus talaján megvetett lábban sóz oda ilyeneket: „ledöbben, ilyen szó nincs”, „nem falukat, falvakat!”.

Klasszikus ókonzervatív nyelvápolda, vélhetően zérus tudással az igekötők lelkivilágáról vagy a változó tövek kikopásának természetéről.

Általában is visszatérő modorossága, hogy parodizált „substandard” kiejtéssel és nákolással (ilyet én is tudnák) érzélteti a tahóságot, kulturálatlanságot, hülyeséget, és szinte sose felejti el ráküldeni: „és az orromat is tisztíccsa”. Épületes. És műveletlen.

A minap azzal vágta rá egy nákoló beszólóra a telefont: „Előbb tanuljon meg magyarul!” Bizonyára vérig sértődne (sőt besértődne), ha rasszistának neveznék. Pedig nem sok híja van: elvitatja magyar emberektől az anyanyelvüket.

'Túl jónak' bizonyult az F-22-es

A Pentagon egy őszi belső tájékoztatója szerint az Egyesült Államoknak a közeljövőben nem annyira hagyományos háborúkra, hanem "közép-amerikai típusú", zűrzavaros területeken történő rendteremtésre kell felkészülnie.

A legnagyobb érvágást a szintén a Lockheed nevéhez fűződő F-22-esek 2011-es leállása jelenti majd - akkorát, hogy a keddi The Washington Post élcelődő jegyzete szerint a Pentagon ezzel máris háborúba sodorta magát, mégpedig az országszerte 25 ezer állást féltő kongresszussal. Az F-22-es Raptor nehéz vadászbombázó a világ első, ötödik generációs harci repülőgépe, viszont darabja 140 millió dollárba kerül. Most a védelmi tárca, nem engedve a légierő igényeinek, a minimálrendeléshez képest négyet kér már csak belőlük, és 187 gépnél befagyasztja a beszerzéseket.

Eredetileg 750, majd 381 Raptort álmodtak a hadrendbe, exportját technológiai újításai miatt nemzetbiztonsági okokból nem támogatják. Az F-22-es ezzel a "túl jóra sikerült" kudarctermék iskolapéldája lehet. Lefaragásra vár a C-17-es (Globemaster III) nehéz szállítógépek programja.

http://nol.hu/kulfold/washington_leall_ ... artasaval_

Forrás: Magyar Hírlap. 2009. 04. 11. 4-5. old.

A legkisebb közös többszörös Jézus

Sándor Csilla interjúja Balczó Andrással.

A sátán azt a kötelességet rója az emberekre, hogy öljenek, lopjanak,
csaljanak, hazudjanak. Nincs más lehetıség ebben a helyzetben, mint
kijátszani a Jézus-kártyát. Magyarországon az a baj oka, hogy nem
tudunk közös nevezıre jutni, pedig két tört szám összeadása csak akkor
lehetséges, ha a nevezıben ugyanaz a szám van. A nevezı nem
szaporodik, csak a számláló. Legkisebb közös többszörös csak Jézus
lehet, de nekünk mintha nem kellene - mondta lapunknak Balczó András
olimpiai és világbajnok öttusázó, a nemzet sportolója.
- Élesen bírálta a demokrácia intézményét a Baross Társaságban tartott
elıadásán. Tévúton járunk?
- Voltak fenntartásaim 1989-ben a demokráciával kapcsolatban, mégis meglepett,
hogy ekkorát kellett csalódnom. A jó szándékú emberek a rendszerváltozáskor azt
hitték, a kezükbe veszik sorsuk irányítását. Eltelt húsz év, amelynek záróakkordja
2006. október 23. volt, amikor elıre kitervelt módon szembesítettek bennünket ezzel:
marha magyarok, vegyétek már tudomásul, semmi közötök nincsen a hatalomhoz, az
országotokhoz, azt csinálunk veletek, amit akarunk! A demokrácia a látszatkeltés
államformája, ami a pénzvilág urainak nagy lehetıség. Sokan szívják a fogukat, hogy
ezt mondom, rengeteg ember próbálja elmondani, amit lát, de meg akar maradni
történésznek, mérnöknek, újságírónak, tanárnak, fodrásznak, ezért végül inkább
nagyon finoman melléfogalmaz, miközben nincsen más lehetıségünk, mint
kimondani: azt tesznek velünk, amit akarnak. Ki kell mondani, hogy teljesen
kilátástalan a helyzetünk.
Reménytelen is?
Antall József azt mondta: tetszettek volna forradalmat csinálni! Mit értünk volna a
forradalommal? A titkosszolgálatok rendkívül kifinomult eszközrendszerrel,
provokátorokkal bármit meg tudnak szervezni: a tévészékház ostromát, 2006.
október 23-át. Ha forradalmat csinálnánk, sem érnénk el semmit, odaküldenék a
beépített embereket, elkezdenének törni-zúzni, és az egész ügyet félrevinnék. Csak
az maradt, hogy kimondjuk azt, amit látunk, akkor is, ha ez egzisztenciális
veszélyekkel jár. Jézus azt mondta: „Legyen a ti beszédetek igen, igen, nem, nem,
ami pedig ezeken felül van, az az ördögtıl való." Minden nemzet olyan erıs, amilyen
arányszámban vannak benne azok az emberek, akiknek a meggyızıdésük követése
fontosabb, mint a bármi áron való életben maradás. 1956 ezért volt óriási, mert
kiderült, hogy Magyarországon nagyon sok hıs volt. Ma mintha rosszabbul állnánk
ebben a tekintetben is.
Az elvarázsolt nemzet
Önzıbbek vagy gyávábbak vagyunk?
2
- Talán a bátorság hiánya nagyobb. 1956-ban 12 napon át egy különleges,
elmesélhetetlen állapotban voltak az emberek. Ez és a forradalom így nem
ismétlıdhet meg napjainkban. A hatalom mostani birtokosainak egy, az etnikumok
egymás ellen fordításával kirobbanó polgárháború gyönyörőség lenne. 1956-ban
félelemérzet nélkül voltam ott a Sztálin-szobor lerántásánál, október 25-én az
Astoriánál, ahol az emberek virágcsokrokkal szelídítették meg a tankokat. November
3-án két nıvéremmel hazaindultunk a fıvárosból Nyíregyházára. Autóstoppal
Debrecenig jutottunk, ahol két testvérem a nagyerdei leánykollégiumban szállt meg,
engem elküldtek éjszakára aludni a forradalmi tanácsra. Bementem, kaptam
vacsorát, és lefekhettem a folyosón egy zárt ajtó elıtti priccsre. Hajnalban orosz
kiabálásra ébredtem. Az elıtérben már rengeteg fegyver volt kupacban, és elvittek
bennünket egy orosz laktanyába. Tizenhatunkat egy kétszer három méteres cellába
zsúfoltak, ahol vezényszóra háromóránként egyszerre fordultunk egyik oldalunkról a
másikra. Eközben Nyíregyházán elterjedt a híre, hogy meghaltam. Azt beszélték,
hogy egy nyíregyházi öttusázót lelıttek. Szüléimhez 10-12 kilométerrıl jöttek
kondoleálni, hogy Bandika meghalt. Valóban szívlövést kapott egy nyíregyházi
öttusázó, Hegedős István, akinek képe a régi papír húszforintoson szerepelt. Az
oroszok végül elengedtek, amikor testvéreim egy tolmács segítségével elmondták,
hogy mit kerestem ott éjszaka.
1956 csodája az lehetett, hogy a hit erısebb volt az egzisztenciális félelemnél?
Az ember csodálatos képességgel van megáldva arra, hogy Önmagát becsapja. A
gıg az embert süketté és vakká teszi. Ha valaki elért valamit, és azt gondolja, hogy
az az ı izzadmánya, az elıbb-utóbb tévedésbe, önimádatba esik, és menthetetlenül
elbukik. Jézust azt mondja: „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek." Miért ne
lehetne nélküle férjhez menni, pláne elválni, házat építeni, kocsit cserélni? De ez,
ahogy Jézus mondja: a semmi. A valami az a lelki állapot, amelyet a magyar nyelv
úgy fogalmaz, a boldogság állapota. A Biblia görög eredetijében a készenlét,
éberség, alkalmasság állapotának kifejezése szerepel itt. Az ember ekkor szoros
kapcsolatba kerül Teremtıjével, nincsen benne félelem, tanácstalanság.
Cselekedetei is másként hatnak a környezetére, Jézus szavai szerint ilyenkor
„elközelített" a mennyeknek országa.
Milyen állapotban van ma a nemzet?
- Elvarázsolt állapotnak nevezném, amit a tévé, rádió, az újságok kilencven
százaléka tart fenn. Manipulálják, becsapják az embereket, és elfojtják bennük a
keresés bátorságát. Ezt azok mőködtetik, akik az anyagi javak zömét birtokolják, a
túlerejük olyan, mintha Dávid állna Góliáttal szemben. A világ mőködését úgy
érthetjük meg, hogy elfogadjuk, jelen van benne az Isten és a sátán, és mindkettınek
végcélja az ember lelkének megszerzése. Sokan azt hiszik, ha ıszintévé válnak,
elvesztenek valami olyat, ami a nyugalmuk forrása, ezért nem mernek igazmondóvá
válni. Azok, akik a közösség ügyeiben megszólalhatnak a lapokban, a tévében, a
rádióban, úgy tesznek, mint az a bokszoló, aki egy milliméterrel ellenfele álla elıtt
megállítja az öklét, vagy a tőzoltó, aki odamegy a tőzhöz a locsolócsıvel, de abban
nincsen víz. Az álság, hamisság, hazugság hatalmas kísértés az embernek, amíg fel
nem ismeri, hogy ıszintének lenni annyi, mint megpihenni. A színlelés halál.
3
A sátán lánca
- Gyurcsány Ferenc hírhedt ıszödi beszédében idézte az 1956-ban elhangzott
mondatot: hazudtunk reggel, délben....
- A diktatúrában, amelyben élünk, semmi lehetıségünk nincs, mindenbıl teljesen ki
vagyunk rekesztve. Egyik elismert közgazdászunk sajnálkozva írja, hogy nem sikerült
megtalálni a helyes közbeszédet. Miért? Helyes közbeszéd nincs. Nem lehet mást
mondani, mint amit látunk. A kétszer kettıre nem lehet semmilyen más választ adni,
mint azt, hogy négy. A Rákosi-érában, Kádár alatt háromra vagy ötre változott, a
nyolcvanas évek felé 3,9-re, 4,1-re enyhült az eredmény. A rendszerváltás után a
liberálisok azt mondták: kétszer kettı körülbelül négy. Kétszer kettı radikálisan,
tolerancia nélkül négy, ki kell mondani, ez az egyetlen esély az elıremenetelre. Az
egész hatalmi rend a hazugságra épít. Hagyjuk magunkat hazuggá tenni, mert az
igazmondást bünteti a sátáni hatalom, amely a pénzvilágnak az ura. A sátán lánca a
pénz. Az egész nemzet abba fulladt bele, hogy beleült a hazugságokba, nem merte
az életét, az egzisztenciáját kockáztatni azért, hogy a fehérre azt mondja, fehér, a
koromra azt, hogy fekete.
- Folytathatnánk azzal, önt idézve, hogy Magyarország zsidó hódoltsági terület,
és nincs más megoldás magyaroknak és zsidóknak, mint elfogadni Jézust
Isten egyszülött Fiának?
Évekkel ezelıtt egy élı televíziós adásban mondtam el ezt a mondatot. Utána a
barátom, aki a véreskező Kelemennek - ı írta alá Tóth Ilonka halálos ítéletét - a veje
volt, és szoros kapcsolatban állt zsidó vezetıkkel, elmondta nekem, hogy az
elhangzottakra annyit válaszoltak: „Igaz, amit Balczó mond, de miért kell azt
kimondani." Hát, itt van a kutya elásva. Szavaimban nincsen győlölet, ez olyan tény,
amelyet ha nem merünk kimondani, eladjuk az életünket, és maradunk a halál
állapotában.
Az átlagember erre azt mondja: na jó, ezt Balczó András olimpiai és
világbajnok kimondhatja, de én büntetlenül nem.
Nem a személyen, hanem azon múlik, van-e erı bennünk ahhoz, hogy önérdekünk
rovására kövessük a szabad akaratunkat. Ehhez szükséges az a többlet, ami az
Istennel való találkozással indul el az emberben. Különösen a nagy tudású emberek
vannak kitéve annak a veszélynek, hogy nem akarnak a Teremtıre hagyatkozni. Az
értelem alkalmatlan eszköz arra, hogy az ember érintkezésbe kerüljön Istennel. A
kommunizmus maszlaga, hogy a halál után semmi nincs, és ennek megfelelıen kell
tevékenykedni. Olyan ez, mintha a síkfutás rajtjánál készülıdök azt látnák, hogy a
célnál egy sziklafal emelkedik. De ha valaki tudja, hogy az nem egy sziklafal, hanem
csak egy annak látszó tapéta, az az utolsó pillanatig erılködik; átszakítja a papírt, és
gyız. Egyetlen eszköz maradt a kezünkben, megérteni Jézus szavait. „Nekem
adatott minden hatalom / Mennyben és földön. / Ki Istenének átad mindent, /
Bizalmát csak belé veti, / Azt csudaképpen ırzi itt lent, / ínség, baj közt is élteti. / Ki
mindent szent kezébe tett, / Az nem fövényre épített." Nincs más lehetıség mint
megjátszani a Jézus-kártyát a sátánnal szemben, amely azt a kötelességet rója az
emberekre, hogy öljenek, lopjanak, csaljanak, hazudjanak. Az ember értelmének és
szívének kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a kettıt összeköti a hit. Magyarországon
4
az a baj oka, hogy szerteszét vagyunk darabolódva. Nem tudunk közös nevezıre
jutni, pedig két tört szám összeadása csak akkor lehetséges, ha a nevezıben
ugyanaz a szám van. A nevezı nem szaporodik, csak a számláló. Legkisebb közös
többszörös csak Jézus lehet, de nekünk mintha nem kellene.
Hosszú volt az Istenhez vezetı útja?
Amikor az ember csalódik, megrogy abban a tevékenységben, amit a boldogság
forrásának tekintett, akkor megnyílik a lehetıség, hogy eljusson Istenhez, akitıl a
teljes és maradéktalan boldogságot kaphatja. Ha el is érjük a céljainkat,
szükségszerően csalódni fogunk. Mindenki azt várta tılem, hogy a világbajnokságon,
az olimpián jól szerepeljek. Bekerültem egy gödörbe, tudtam, hogy nem megy, nem
tudok megfelelni az elvárásnak, amit kívülrıl akasztottak rám, és magam is
tupíroztam a vágyat. Elszakadt a lelkem mélyén egy húr, úgy éreztem, alkalmatlan
vagyok. Azt kérdeztem: miért nekem kell világbajnokságot nyernem? Vannak itt
sokan, fiatalabbak, tehetségesebbek, mint én. Ha valaki azért szeret engem, mert
olimpiai- és világbajnok vagyok, annak a szeretete nem ér semmit, engem kell
szeretni, Bandit! Ebben a pillanatban azt mondtam: nem érdekel! Befejeztem a
dühöngést, és elfogadtam, hogy csalódtam magamban. Csalódásban az ember
rákényszerül, hogy leszálljon a lelke mélyén emelt trónról, és átadja a helyet
Istennek, aki elfoglalja az egyedül ıt megilletı helyet. İ azonnal fizetni kezd, de a
fizetıeszköz nem aranyérem, új kocsi vagy új lakás, hanem az a lelkiállapot, amelyre
teremtett bennünket. Az az ember érzése ilyenkor, hogy nincsen veszíteni valója,
megérkezett. A jelen kitágul, furcsa derő lesz úrrá az emberen, és állapotszerően éli
meg a szeretetet.
Isten kegyelmére várva
- Egyszerőnek tőnik: a magyarságnak meg kell térnie!
- Az alapvetı változásokhoz katartikus eseménynek kell bekövetkeznie. A
történelemben számos példa van rá, hogy egy nemzet talpra állt. Finnországban a
nagy ébredést az indította el, hogy egy teológiát nem végzett parasztpróféta
prédikálni kezdett. Lengyelországban a 20. század elején Pilsudsky, a hetvenes évek
közepe táján Lech Walesa személyiségén keresztül indult el hasonló folyamat. Ha
Magyarországot Isten megszánja, ad neki egy vezéregyéniséget, aki lehet főszeres,
katona, pap vagy szódás, nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy nem az lesz a
vezetı, akit mindenki jó szónoknak és termetre és kinézetre is megfelelınek tart. A
Bibliában sok hasonló történet van. Isten megszólítja Gedeont: te szabadítod meg a
népet fogságából. Attól kezdve nem azt csinálta, ami feltétlen logikus lett volna,
hanem amit Isten mondott neki. Amikor a midjaniták 130 ezres sereggel
megtámadták Izraelt, Gedeon 32 ezer embert szedett össze. A harc elıtt azt mondta,
aki fél, menjen haza! Maradt tízezer harcos. Azokat meghajtotta a sivatagon át,
megszomjaztak. A folyóhoz értek, és megnézte, ki iszik fejét a vízbe hajtva, mohón,
mint a kutya, és ki az, aki a vizet markába véve oltja szomját. A mohó embereket
elküldte maga mellıl. Csak háromszázan maradtak, de velük a túlerıvel szemben is
megnyerte a csatát.
Magyarán, hiába az összefogás, a sokak által sürgetett nagykoalíció, szakértıi
kormány egyebek, alázat és Istenbe vetett hit nélkül nem megy. Ebbıl a
5
megközelítésbıl másként hat a közelmúltban megbukott Gyurcsány Ferenc
mondata, amely szerint Szőz Mária levette kezét az országról, csak mi
maradtunk.
- Tudom, hogy van a baloldallal „haverkodás", de ez olyan, mintha a tyúkok
meghívnák baráti beszélgetésre a rókát. Baloldalinak lenni az istentagadás
fedıneve. Mindenki tudja, ott azt vallják: megoldjuk a dolgokat, Isten ehhez nem kell.
Az ilyen ember, az ilyen közösség a sátán potenciális alanya. A hatalom igazi
birtokosait nem ismerjük név szerint. Akik általunk láthatók, azok csak a helytartók,
nekik annyi hatalmuk sincs, hogy egy legyet agyoncsapjanak. Mielıtt az ország élére
ültették ezeket az embereket, rablási lehetıséget biztosítottak nekik, hogy utána
legyen mivel zsarolni ıket. Zsarolhatatlan személy nehezen tud bekerülni abba a
közösségbe, ahol valóban lehet a nemzet ügyeire hatni. A zsarolhatatlanság ennek a
körnek a szemében bőn, az alkalmatlanság jele.
A helytartók tisztában vannak vele, hogy ık helytartók?
Félrevezetettek. Megmagyarázták nekik, hogy a módszer, amelyet követniük kell,
záloga annak, hogy a világban rend legyen. Ezek az emberek bizonyára hasznosnak
tartják tevékenységüket Nem állíthatjuk róluk, hogy ne lennének intelligensek,
okosak. Ezek a képességek összeférnek a gonoszsággal, de a bölcsesség nem. Az
utóbbi az Isten létérıl való biztos tudást feltételezi. Az angliai vonatrablás
megszervezıje is okos volt. A kérdés az, hogy mire használta képességeit. A késsel
lehet kenyeret szelni, de arra is lehet használni, amire Hasfelmetszı Jack. A
Jelenések könyve szerint megalakul majd az Antikrisztus birodalma, amelyben egy
pénz és egy kormány lesz. Most zajlik a kiválasztás, ki támogatja ezt, és ki nem. Akik
a nemzettudat megtörésén munkálkodnak, kiszolgálói akarnak lenni ennek az
erınek. Sokkal könnyebb egy nemzet feletti uralmat megszerezni, ha a tudata nem
mőködik, ha kiiktatják azokat a tényezıket, amelyek a nemzettudatot formálják,
növelik. Az egészségügy és a sport leépítése, a pénz megvonása ezzel függ össze.
A háttérben meghúzódó hatalom szándéka kiolvasható: a faji alapon elkülönült zsidó
kisebbségben különös vágyódás él Magyarország iránt. Az Európa középpontjában
élı magyarság rendelkezik valamilyen felkentséggel: az egy fıre jutó Nobeldíjasok, a
költık száma kiemelkedıen magas. Tízszer annyi dallamgyökkel rendelkezünk, mint
ebben a tekintetben mögöttünk lévı második leggazdagabb ország. A jó dallamot, és
a verset nem az agy szüli, az ihlet felülrıl érkezik. A probléma az, hogy errıl a
többletállapotunkról ık sokkal többet tudnak mint mi.
Pályakép
Balczó András 1938-ban született Kondoroson, a tehetséges fiatal sportoló tizenhét
éves korában került a fıvárosba, és a Csepel SC öttusázója lett. Két évvel késıbb
már országos bajnok, 1959-ben világbajnoki második helyezett. Világbajnoki címet
összesen tízszer nyert, 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben
egyéniben szerzett elsıséget. Elsı olimpiai aranyérmét 1960-ban nyerte Rómában, a
magyar csapat tagjaként, ahogyan 1968-ban Mexikóban is. Az 1972-es müncheni
olimpián egyéni bajnokságot nyert. Három alkalommal, 1966-ban, 1969-ben és 1970-
ben az év sportolójának választották. Kiemelkedı vívó tudását jellemzi, hogy az
1968-as olimpián bronzérmet szerzett párbajtırben, a világ élvonalába tartozó
magyar vívók mezınyében pedig 1963-ban országos bajnokságot nyert. Aktív
6
pályafutása után Balczó András részt vett volna a magyar öttusa sportban, azonban
a Kádár-rendszer sportvezetése nem tartott rá igényt. Kosa Ferenc Küldetés címő
portréfilmjét 1976-ban mutatták be a mozik, kemény rendszerellenes tartalma miatt,
három hét után levetették a mősorról. Dávid Sándor Balczó, Kocsis L. Mihály pedig
Szenvedésbe ágyazott gyönyörőség címmel írt könyvet az öttusázóról. 1983 óta
szellemi szabadfoglalkozású, Magyarországon és külföldön tart elıadásokat hazáról,
Istenrıl. Balczó Andrást öt évvel ezelıtt a nemzet sportolójának választották.
A család
Balczó András felesége Császár Mónika. 12 gyermekük van. Márton a BME
áramlástani tanszéke tudományos segédmunkatársaként, Laura személyi
asszisztensként, Anna biológusként dolgozik. Barna ügyvédjelölt, Bertalan
környezetgazdálkodási agrármérnök, Nóra óvónı. Hat gyermek még tanul: Bálint és
Sarolta egyetemi hallgatók, Gáspár érettségijére készül, Noémi és Virág
középiskolások, Botond negyedik osztályos.