Kíváncsi leszek, ma hogy fog kinézni, megnézem majd hazafele.

Oké. És írd meg.

Van egy népi mondás: Egy fecske nem csinál nyarat"
Szerintem nem vág egybe a Biblia tanításával.
Igaz, még csak tavasz van, de te csak figyelj oda a gyerekekre, és beszélj nekik ilyen lényeges dolgokról, s amikor nyár lesz, -és még mindig ott lesznek a gumilapok-, tudni fogod, hogy nem volt hiába való!

. A gumilapok még a helyükön vannak (és ez nem egy szupertitkos jelszó egy kémfilmből).

Ma kaptam egy nagyon érdekes linket: http://www.1000ev.hu. A történelem közvetlenül érhető tetten a különböző korok törvényeiben, ha lenne több időm, rengeteget tudnék benne kattingatni. Például nézzétek meg, milyen érdekes az 1523. évi LV. és XVII. törvény! Annyira jellemző, hogy mivel voltak elfoglalva a magyar törvényhozók két évvel a mohácsi vész előtt.
A következő családi délutánunk témája a generációk közötti rendrakás lesz. És én már elkezdtem összerakni egy 'generációs problémák a Bibliában' című gyűjteményt csak úgy, önszorgalomból. Persze nem én szervezem az alkalmat, és nem is kért fel erre senki, és még az se biztos, hogy bárkinek el fogom küldeni/mondani, amit gyűjtök. De lehet, hogy majd ott hasznosítani tudom a beszélgetésben. És az is lehet, hogy ha szép anyag gyűlik össze, akkor fogom magam, és elküldöm valakinek mégiscsak. Mindenesetre, ha valakinek van a témához megosztanivaló ötlete, azt szívesen fogadom . (majd írogatok belőle én is).

Egyre inkább úgy érzem, hogy hasonlítok a Jóbarátok Mónikájára, aki esti iskolába megy - "- Én tudom én tudom én tudom!!! - "De Mónika, maga tette föl a kérdést!". (Remélem, van, aki ismeri a sorozatot ).

Nyűgösek vagyunk. Tündi több mindt két hét otthonlét után kezdte múlt héten az ovit, úgyhogy megint nehezek a reggelek (ráadásul úgy néz ki a szeme, mint akinek mindjárt újra kötőhártya-gyulladása lesz ). Gyuri rengeteget dolgozik, egy az egyben két ember munkakakörét viszi, de azt mondja, nincs hova ugrálni, mert pikkpakk kiteszik az embert. Én elvagyok. Szombaton volt nálunk vendégségben egy öt éves kislány, kicsit beleszagoltunk, milyen az, mikor két gyereke van az embernek . Nem rossz. Mikor ketten vihognak együtt, az nagyon aranyos. Altatáskor azt is megtudtam, milyen a fordított keljfeljancsi: mikor az egyik fejecske nagy nehezen végre lekerül a párnára, abban a pillanatban a másik, mintha rugó lenne benne, felemelkedik . Még az is történt, hogy került a lakásunkba egy pianínó, aminek az egész lakóközösség nagyon örül.

A Filippi levelet olvasom, épp tegnap értem ehhez a részhez:

Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén;
3. Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál.
4. Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is.
5. Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,
6. A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő.
7. Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;
8. És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.

Elgondolkodtam, hogy milyen érdekes lenne például, ha minden keresztény közösségben, ha szóba kerülne egy másik keresztény közösség, az csak olyan összefüggésben történne, hogy "Ők miben különbek nálunk?". Miért olyan nonszensz ez? Valahogy az van az emberek fejében, hogy ha mások - nemhogy jobbak, de akár valamennyire - jók, akkor ez minketmagunkat megkérdőjelez. Hogy jövünk mi ahhoz, hogy létezzünk, ha egyszer ők jobbak? És ez az egyén szintjén is így van. Muszáj mindenkinek bizonyítania, hogy mennyire rohadtjó, mertkülönben még a végén kiderül, hogy az általa beszívott levegőhöz valaki másnak lenne joga, aki jobb. Ezért olyan agresszívak az emberek. Ezért szereti mindenki megtalálni a másik hibáit. Ezért még hazudni is képesek! Vagy kitalált kategóriák alapján osztályozni, hogy ki érdemli meg a világot, és ki nem. Jó kis logikai bukfenc, de ez van a köztudatban: Ha nem akarom, hogy megegyenek, nekem kell megennem őket, tehát ha még élek, az azt bizonyítja, hogy legalább egyvalakit már megettem. Tehát aki él, az bűnös. Vagyis haragudni lehet rá. Pláne, ha még jól is mennek a dolgai. Akkor egyenesen úgy érezzük, hogy minket evett meg. És ez nem az, amit a kereszténységben eredendő bűnnek hívnak! Ez egy hamis, ronda, neandervölgyi rémálom.

VERSENY, a keresztyének között ez az ami kioltja a Lélekből élést!

Loisz írta: --(2)Na de, nem ezt neveli minden pedagógia az ovitól kezdve a gyerekek
fejébe: - "versenyezzünk" - "ki a jobb?" - "a győztest jutalmazzuk"
-Sajna, még a családban is, ahol több gyerek van,- legtöbbször adódik
"bezzeg"-gyerek !

Igen. Végső soron persze minden nyomorúságunk az eredendő bűnre vezethető vissza, de a bűnös természet keretei között is vannak az élet élhetőségének fokozatai mondjuk a szinte elviselhetetlentől a „kellemesig”. A magyar társadalomban majdnem elviselhetetlen mértéket öltő intolerancia gyökere szerintem valóban az oktatási rendszer versenyközpontúságában keresendő. A gyerekekben amúgy – az eredendő bűn miatt – is meglévő rivalizálást nemhogy tompítva, hanem, talán mert így könnyebb, arra építve nevelnek ki olyan irigy, féltékeny felnőtteket, akik számára csak az egyéni teljesítmény fontos, és legszívesebben elpusztítanák azt, aki valamit jobban tud náluk. Az egyéni teljesítmény oltárán mindent feláldoznak: a közösséget, a segítőkészséget, az iskolába járás jóleső érzését, azt az érzést, hogy mindenkinek tehetsége lehet valamiben, és ha nem is vagyunk tökéletesek, azért szeretjük egymást. Roma gyerekek például azért nem szeretnek iskolába járni – ez statisztika – mert azoknak a tantárgyaknak, amelyekben ők hagyományosan ügyesebbek: ének, zene, rajz, nincs ott becsülete, az egyéb tárgyakban való ügyetlenségük miatt pedig elkedvetlenednek. Mindenki mondja, hogy az lenne számukra a megoldás, ha kinevelődne egy értelmiségi réteg, aki példa lehetne a későbbiek számára. De ha nem teszik kívánatossá számukra az iskolát, hogyan lenne kedvük oda menni? A tanárokat is magukra hagyták, nem csoda, ha türelmetlenek: óriási létszámú osztályokban kénytelenek tanítani, nincs idő a differenciált oktatásra, odafigyelésre. Mindenki a statisztikai adatokra kíváncsi, hol milyen sikereket értek el, sok esetben ettől függ az iskola fennmaradása. Borzalmas!
Vannak persze magányos harcosok, akik megpróbálják másképpen. Általában ki is golyózzák őket!

.
-Ezt olyan jól megbeszéltük ! Sajnos, hogy a New Age áramlat +
globalizáció + neoliberalizmus - erősebb nálunk !

Kedves Kamilla - meg a Többiek...
.
Ez a "rémálom" (pedig nem vagyunk az Elm utcában... ) látszólag valóban erősebbnek tűnik... mert a hétköznapok rendjében a hit nélkül élők (s itt azért nem a "hitetlen" kifejezést használom, mert - mindenki ugye magából indul ki... - előfordul a hivőkkel is, hogy "elfelejtik használni" a hitüket <velem már megesett >)
dolgainak rendjét szükségképpen ez a séma alakítja... DE... az a másik "séma": a hit rendje - az Isten Országának rendje - felül tudja írni ezt - még akkor is, ha csak úgy történik, ahogyan pl. Jób könyve mutatja be: első a próbatétel - a Sátán kihívása - a második az "alászállás" ... az eszkalálódó nyomorúság ... és majd csak valamikor a legvégén, amikor maga a kegyes Jób is kénytelen meglátni, hogy nem az ő kitartása, hite, igazsága (amit a magáénak vélt!) tartja meg őt - hanem ő is egyedül az Istennel való "szembesülés" révén = Isten KEGYELME által tartatik meg csupán - s ehhez neki is el kell jutni odáig, hogy kimondja: itt és most elnémul mindaz, amit sajátomnak gondoltam... - s utána jön az, amit immár nem Jób által, hanem Krisztus által lehet és kell látni: a MEGVÁLTÁS. - Mert EBBEN írja felül a hétköznapok rendjét az Isten SZERETETÉNEK a rendje.

Milyen jó, hogy ezt leírtad!
Sokszor mennyire elragadtatjuk magunk, ugye?
Jézus megmondta, hogy néki adatott minden hatalom mennyen és földön, mégis mintha semmi jelét nem látnánk ennek. Pedig ha az ígéretekbe kapaszkodnánk, nem a körülményeken rágódnánk, milyen más lenne ez is! Ha hinnénk inkább, mint látni akarnánk.

mert csak ezek után láthatom meg pl., hogy Isten mi mindent megtesz azért, hogy egyáltalán létezzen még ez a bűnnel fertőzött világ, hogy Jézus Krisztus uralkodása miatt létezhet még az emberiség, ha nem uralkodna Ő mennyen és földön, az ember bosszúvágyából, gyűlöletéből már rég kiírtotta volna a földről önmagát és aki ennek határt szab az Jézus Krisztus, mert van kegyelmi idő

ez most KÉT hozzászólás lesz

(nem hiszem, hogy egybe be tudnám paszírozni )

az első a "verseny=eredendő bűn" témához:

innen hungarobékaperspektívából nézvést a dolog IGAZnak látszik:
a verseny nem is annyira a TELJESÍTMÉNYEK, hanem a STÁTUSSZIMBÓLUMOK szintjén zajlik, és igen, már az OVITÓL KEZDVE...

(a visszasírt régi-"remek"-kommunista ÁLmegoldás: hordjon mindenki KÖPENYt, azalatt öltözhet anyuci kedve szerint!)

a bökkenő ott van, hogy a "nálunk sikeresebb" társadalmakban KEMÉNYEN OTT VAN a verseny!! bizony, már az ovitól-általánostól kezdve!!!

DE!!!

ez nem a "lúzer-előállítást" hivatott szolgálni, hanem a TEHETSÉGEK felismerését és ELISMERÉSÉT!!

emő barátném elmesélte, hogy amerikában az ELSŐS gyerekeknek, amikor már ismerik a betűket (ÉPPENHOGY!!) adnak egy olyan feladatot, hogy ÍRJANAK EGY KÖNYVET

a skacok természetesen TELJESEN ALKALMATLANOK erre, hiszen az angol helyesírás SOKKAL nehezebb-logikátlanabb a magyarnál

mégis: belevágnak, megírják a maguk meséjét, azokkal a betűkkel leírva a szavakat, amiket ők helyesnek gondolnak

utána ehhez rajzolnak, és összeáll az egész egy KÖNYVvé, a gyerek ELSŐ SAJÁT IRODALMI ALKOTÁSÁVÁ

na ez az, ami nálunk ELKÉPZELHETETLEN!!!

az ELSŐ (helytelenül leírt) SZÓ KÖZEPÉNÉL fulladna kudarcba az egész...


tehát: nem a VERSENY az, ami "öl-butít-nyomorít"!!!! hanem a "mások letaposása", ami VALÓBAN benne van már az OVITÓL a légkörben...