Idézet:
Az természetes dolog, hogy a gyerekeket tiszteletadásra neveljük a tanárral szemben is, de ha probléma akad az iskolában, a férjemnek, aki pár évig tanított egy szakközépben, az a véleménye, hogy az órán a tanárnak kell elérnie, hogy fegyelem legyen.Ha folyamatosan kudarcot vall, változtasson a módszerein.
Ez igaz,Erika de nagyon változó lehet az összetétel.
Számos tanár ismerősöm van, van ahol lehet változtatni,de van ahol megtámadják a tanárt, szóban és fizikálisan bántalmazzák szülői segítséggel együtt.
Szóval gondok vannak a tanárnak adott fegyelmezési eszközökkel és a szülői hozzáállással, főleg olyan helyeken ahol tömeges a tanár megfélemlítése és bántalmazása szülői besegítéssel.
Nagy eltérések vannak Iskolák között, ill. lakossági(gyermek) összetétel között is.
Nem tanári példa: minap a kisgyerekeimmel egy bekerített játszótéren voltunk. A gyerekeim homokoztak sok más kicsivel együtt. Egyszer csak megjelent egy nagyobb gyerek(származására nem térek ki) és felrugdosta a kicsik játékait elvette a gyermekemtől a játékát, kiöntötte a szitált homokot félig a gyerek fejére és elkezdet körbe körbe rohangálni sok kicsin átgázolva. Persze az apuka és anyuka ott volt, nem tettek semmit. Látva a már brutálissá váló helyzetet , amikor megint a gyerekemhez ért akkor elé gugoltam és megérintettem a vállát és szóltam hozzá, szelíden: nem szabadna ezt így tenned, ha valamit szeretnél akkor kérd el.
A gyerek odarohant az apukához. Az apa felkel és üvöltözött: nézd mán! megfélemlíti a gyerekem, szétverem a p....dat stb ott a kicsik előtt. Nos milyen eszköz volt a kezemben? Semmilyen, mert a szülő támogatta a gyermeke brutalitását.A gyerek meg tanult, így kell tenni, mert apám is így teszi. Szerencsére az orcám megmaradt épnek, de nem sok hiányzott a tetlegességig.
Ez csak egy példa, amivel ma szembesülni kell.
Másik példa: Édesanyám a gyógyszertárban állt a sorban. Egy anyuka(jól szituált) a gyermekével szintén.
A gyermek egyszer csak elkezd türelmetlenkedni és furakodni, lökdösni a felnőteket. Édesanyám szól neki, hogy ne tegye. Mire a modern fiatal szülő, kiabálni kezdet, majd én megmondom a gyerekemnek, hogy mit szabad, maga ne szóljon bele. Persze az anyuka előtte is érdektelen volt a gyermekével szemben és ahogy viselkedett.
A gyermek tanul: így kell csinálni a szüleim is ezt teszik.
Aztán jön az iskola és csinálják, a szülő sokszor pedig támogatja a rendetlen gyermekét akit nem a tanár tett ilyenné.
Popper Péter nevelési koncepciói számomra abszolút nem mérvadóak, ahogy az egyik írását olvastam, ha az órán lemegy a gyerek focizni egyet akkor engedné...stb
Minek bekorlátozni a tanulót?
Nos ezzel nem tudok egy lenni, erre reagáltam.
Mesterségem a halál stb... 
