Azt szeretném megkérdezni, hogy mi lelkipásztorunk miért nemkereszteli meg a fiamat?
Az a kifogása, hogy nem vagyunk házastársak. És ezért.
Mind a ketten, sőt az egész családunk református vallású.
Lehet ez indok, vagy ok?

Kérem aki tud válaszoljon

köszönöm:Gyöngyi

Amennyiben az Istenhez tartozást komolyan gondolnátok, elképzelhetetlen volna, hogy ne legyetek házastársak.
Életformátok ékes bizonységa annak, hogy a "megkereszteltség" semmit sem jelent a hitélet szempontjából. Bármennyire is "papíron református" valaki.
A keresztség nem csodaszer, ami által valaki valamivé lesz - ha akarja, ha nem.
A lelkész nyilván nem lát semmi esélyt arra, hogy jelen körülmények közt gyermeketek később, tudatosan Krisztus mellett döntsön.
Ilyenformán, ha megkeresztelné, skizofrén módon azt élné meg, hogy gyöngyöt szórt a disznók elé..

remélem fognak válaszolni a református egyházjogban járatosabb fórumozók is, én csak "lelkes laikusként" próbálom értelmezni a helyzetet:

van ugye egy elég nagy "repedés" az úgynevezett HITVALLÓ és NÉPEGYHÁZI felfogás között

előbbi azt mondja, hogy pl. az Úrvacsora CSAK olyan személyeknek szolgáltatható ki, akiknek az ÉLETMÓDJA is "párhuzamban áll" a keresztségével...

az utóbbi azt mondja, hogy aki meg van keresztelve reformátusnak, az JOGOSULT az Úrvacsorára


ilyesmiféle a helyzet a kereszteléssel is

elvileg ugye a dolog arra szolgál, hogy a szülők és a keresztszülők "a kissrác nevében" ELKÖTELEZZÉK magukat, hogy hitben, erkölcsben, a Biblia tanítása szerint nevelik

és itt a bökkenő: hogyan vállalhatná el egy MACKÓS (páncélszekrény-feltörő szakember), hogy a "Ne lopj" parancsolat tiszteletére oktat bárkit is...

az ominózus rigorózus pap véleménye valószínűleg az, hogy ELŐSZÖR talán "ti rendezzétek az életeteket", UTÁNA lehet beszélgetni a kisfiú megkereszteléséről


olyan felekezetet hirtelen én EGYET tudnék mondani, ahol "nem probléma" a házasság hiánya egy párkapcsolatban, az illető csapat viszont FELNŐTT-KERESZTSÉG párti, vagyis hiába mennétek hozzájuk megkereszteltetni a kisfiút...

Net2rist kedves....

A vicc az, hogy ha én a férjurammal elmennék egy lelkészhez, hogy keresztelje meg a gyerekemet, vagy adott esetben keresztanyának kérnének fel, gond nélkül megtennék.

De....hidd el..., tudom.... Simán.

Ennek a szabálynak akkor lenne igazán értelme, ha komolyan megvizsgálnák, hogy a szülők vagy a keresztszülők gyakorolják-e a vallásukat. Azt meg hogyan? Én is el tudok mondani kapásból 3 imát és mivel 8 évig tanultam énekelni, töménytelen áve-máriát. Konfirmálok, ha kell. És? Lesz róla papírom, hogy megütöm az általános műveltségi szintet, de többet nem jelentene. És a lelkész át van máris verve.

Kedves Gyöngyi!
Keress másik lelkészt.

net2rist télleg kedves(en igyexik kezelni a problémát )

mindazonáltal kimondtad a "kulcsszót":



és hogy "komolyan megvizsgálnák"? hát ... tudnék mesélni, VAN, ahol "komolyan vizsgálódnak"...

mindenesetre ha a ref. papnak az aveMáriát mondod fel: már be is buktad a kört

Kedves Gyöngyi: keress másik lelkészt, és TÁJÉKOZTASS... (már komolyan kíváncsi vagyok a dolog kimenetelét illetően)

Én olyatat csak énekelni tudok, de szépen ám. Ráadásul latinul, szóval ha visszakérdez miről szól, na akkor van bukta.

Engem is érdekelne a kimenetel kedves Gyöngyi. Főleg, mert engem úgy kereszteltek meg, hogy az apukámnak megfelelő mennyiségben és megfelelő helyre kellett némi papírost csúsztatnia, mivel apai ágon van egy katolikus rokonom.

Kedves Gyöngyi!

A társadalom, ezen belül az egyházi közösségek alapegysége a családi közösség. Ez egy szeretetközösség, amelynek tagjai a Krisztusban való bizodalmukkal és bizonyságukkal akarják felnevelni a majdan megszülető gyermeküket. Az esküvő alkalmával fogadalmat tesznek erre a szeretet közösségre, amelynek záloga a Jézus Krisztusra alapuló hit.

A keresztelés kiszolgálása egy kisgyermeknek az alábbiak alapján történik:



Ami a gyerek keresztelését illeti szerintem a lelkésznek van lehetősége, hogy az általa ismertek alapján megfontolja, hogy milyen feltételek mellett keresztel meg egy gyermeket. Amennyiben úgy ítélte meg, hogy ti szülők hitetlen életet éltek, akkor szerintem joga van megtagadni a keresztséget a csecsemőtől, ezzel kényszerítve benneteket a keresztyén életre. Nyilván kemény döntés, indulatokat kavar, de a lelkész felvállalta ezt a döntést valamiért.

Ha a gyermek majd felnőve hitet tesz Jézus mellett, akkor nyilván kiszolgálják a számára a sákramentumot.

A nevedből látszik, hogy vagy elvált vagy, vagy még férjezett. Nem ismerjük, hogy mi is a pontos helyzet, szerintem beszéljétek meg a lelkésszel, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a gyermeket megkeresztelje.

Ti a konfirmációban már hitet tettetek Jézus mellett?

Szia Gyöngyi!
Nem egyházjogi kérdésként kezelném a problémát hanem egyházfegyelmi kérdésként.
Ugyanis az élettársi( a nem szövetséges házastársi) kapcsolat bűn.
Az Egyháznak ezt így kéne kezelni.
Sanos sokan úgy tekintenek az egyházra mint valamely szolgáltató házra.
Addig keresztyének míg megadja a kívánt szolgáltatást(keresztelés,konfirmálás, esketés, temetés stb) de ezen kívül nem élnek biblikus életformában és nem követői Jézusnak mint Úrral nem számolnak az életük felett. A megtérést egyáltalán nem ismerik sokan, hiába egyháztagok.(Ez nem jelenti hogy tagadnám, hogy sokan vannak igaz megtért református keresztyének is)
Ha szeretitek egymást, és hívő keresztyének vagytok(nem csak úgy ref.születésüek) akkor csak a házasság jöhet szóba.
Miért akarjátok megkeresztelni így a gyereketeket?
Biblikus hitre való nevelés előfeltétele, hogy a szülők nem élnek bűnben.
Bocs, nem akartam arrogáns lenni, csak világossá tenni a helyzetet.
Isten kegyelme viszont adott: térjetek meg és rendezzétek az életeteket és Isten áldása lesz rajtatok és a gyermeteken is.
Neveljétek hitben, de dönteni majd neki kell az Úr Jézus mellett, mert Istennek gyermekei vannak, de unokái nincsenek.
A keresztvíztől még nem lesz senki keresztyén, legfeljebb névleges keresztyén. Mindegy, hogy felnőttkeresztség avagy gyermekkeresztségről van szó.
A Szívben kezdődik el az új élet és nem a keresztvíznél, vagy medencénél.

Tanúja voltam tavaly egy ilyen kezdeményezésnek. A bibliaórán egy egész család konfirmált, majd szombaton a templomban családi istentisztelet keretében vett először Úrvacsorát a nagymama,nagynéni a várandós kismama és a férj- A fiatalasszony kezdett el először érdeklődni a hit felől, egy hívő kolléganője bizonyságtétele nyomán. Elkezdtek otthon is beszélgetni hitről, vallásról, felekezetekről- ami eddig nem volt téma náluk.A kolléganő elhozta őket a lelkészünkhöz , aki aztán elbeszélgetett velük, majd tanította őket és így került sor a konfirmációra is. A születendő gyermek pedig már egy hitéről vallást tevő családba érkezhetett.

Kedves Gyöngyi!

Miért akarod megkereszteltetni a gyermekedet?
Miért fontos ez neked?

Köszönöm:
Péter

Kedves Pegazus!

Tudod mit jelent a keresztség?

Péter

Kedves Péter!

Nem, nem tudtam ennyire konkrétan, hogy mi fed a keresztség, amíg le nem írták mások itt.
Emlékszem a megkeresztelésemre. Azt nem tudom, hogy azt megelőzően, vagy azt követően jártam "hittanra", de arról már meséltem Neked. A szüleimnek, pontosabban az apámnak volt fontos, hogy meg legyek keresztelve. Azt hiszem hagyományörzésből fakadt, mivel vallásosságról nem lehet szó.
De nagyon szívesen elolvasnám és megjegyezném Tőled, hogy mit jelent a keresztség.

Kedves Anikó!

Van egy történet, amit a lelkész szokott elmondani nálunk a keresztelés alkalmával.
Ez arról szól, hogy van egy gyermek, akinek van egy dúsgazdag rokona. Mielőtt a gyermek megszületett, ez a rokon egy hatalmas kincset rakott be egy széfbe, a gyermek nevére.
Azonban a kincset SZEMÉLYESEN lehet csak átvenni. Nem küldheti el érte a tesóját, tanárát, lelkészét, apját, mert van egy kitétel, csak SZEMÉLYESEN neki adják át.

A keresztvíz jelképe Krisztus vérének. A kincs, hogy Ő 2000 évvel ezelőtt minden emberért az életét adta, ezért a pici emberkéért is, de ezt személyesen át kell venni, csak akkor lesz az övé.

Az étvétel pedig a megtérés. Amikor hittel átélem a keresztség LÉNYEGÉT, ami a Római levél 6. fejezetében olvasható.

A keresztség sokkal több, mint egy hagyomány, a keresztség győzelem a bűn, a Sátán, a halál és a világ gonosz kívánságai felett!

Krisztus győzelme, ami hit által a tied is lehet!

Kedves Péter!
Köszönöm, hogy leírtad nekem. Megjegyeztem a történeted.

Ha megengeded akkor a saját nézetem szerint, gyakorlatiasan lefordítanám a meglévő helyzetre.
Tehát a megkeresztelkedés egy "kulcs" a kincshez. Ha meg vagy keresztelve, elvileg a kezedben van már a kulcs, csak oda kell menned, ki kell nyitnod és át kell venned a "kincset". Ez jelenti a megtérést ugye. Hogy akarod az ajándékot, hiszel benne.
Az, hogy egy kis csecsemő él-e ennek a lehetőségével, vagy sem, azt csak a jövő tudja igazolni. A lehetőség viszont adott. Nekem is van kulcsom, de én még nem használtam fel. Ki tudja?! Lehet, hogy egyszer kinyitom vele az ajtót, de lehet hogy soha.
Ha megfordítom a sorrendet, akkor úgy néz ki a helyzet, hogy valaki ott áll az ajtó előtt, tudja, ismeri az ajtót, a kincset, kell is neki, de nem kapja meg ha nincs megkeresztelve. A gyakorlatban akkor ez úgy néz ki, hogy felnő az ember pogányként, majd amikor lélekben megtér, utána keresztelkedik meg és akkor lesz a kezében a "kulcs", amivel már kinyithatja azt az ajtót, amiben amúgy is hitt.

Tehát akkor mi a jó sorrend? Egyátalán fontos a sorrend szerinted?

Vagy egyszerűbben kérdezem: szerinted megelőlegezhető egy jónak a lehetősége, vagy nem?

Kedves Gyöngyi!

És miért nem vagytok házastársak ?
Közös gyermeketekről van szó ?
És, ha a keresztyén református vallás kegyeségi rendje szerint a gyermeknek
keresztelést kértek,-- ugyanennek az alapján mi az akadálya, hogy házasságot
kössetek ? -

Nagyon keveset közölsz ahhoz, hogy objektív választ lehessen adni... de nem
gondolod, hogy előbb azt kellene rendezni, amit a lelkész a keresztelés akadálya-
ként megjelölt ?

Szeretettel
Loisz

Kedves Anikó!

Hátulról előre.

Szóval:
Szerintem akkor lesz valami jó, ha annak LEHETŐSÉGE adott.
Tehát a jó megelőlegezhető, sőt meg kell előlegezni a jót.

Fontos a sorrend, ami hitem szerint a következő:

Elsőre Isten cselekszik.
A kincset elküldi a földre, egy új élet lehetőségét egy Emberben. Ő maga jelenik meg emberi formában, mert a kincs maga Isten, a vele való kapcsolat, mert így lehet az ember Emberré.
A második lépés, hogy valaki hisz Jézus Krisztusban. Az üdvözitő hit pedig hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által, az Evangélium hirdetése által. (ez a hit nem velünk születik és nem lehet pénzért, cselekedetekért megszerezni, kiérdemelni)
Az embernek előbb hinnie kell, utána keresztelkedik meg. A Jézusba vetett hit és a keresztség pedig az ajtó kinyílása egy új valóságra.
Amikor az ember a saját konkrét bűnei megoldására elfogadja Krisztus áldozatát, akkor ezzel bocsánatot nyer Istentől és így lehetősége lesz arra, hogy kapcsolatot létesítsen Vele.
Olvastad a Római levél 6. részét?