..Hm...? Miért is ? - Többféle okból.- Talán azért, mert eddig kizárólag "szak"emberek dolgozatait hoztad,- melyek igen hasznosak, de...
-Vagy talán azért, mert végül is "támadtad" Heidekker véleményét, miszerint a "filo-
zófia nem vezet a hithez" sőt : a filozófiából nincs átjárás a hithez!
-Egy erőteljes mondatod ismeretes: "a filozófia a hit matematikája"...bár nem
egészen pontos előttem, hogy idézett, vagy meggyőződéses vélemény.-
...És: "érdekel, mert érdekel" -

Ám nem eröltetem! - Ha nem akarsz, nem válaszolsz... (Ezt alátámasz-
tandó, át is térek egy friss igei hatásra, a mai Losung igékből)

L.

Kedves Loisz!

Én a tudomány kérdésében, vagyis a világ megismerésének a kérdésében, mint outsider teljességgel nominalista, illetve formailag pozitivista vagyok, megegyezik a véleményem a Popperrel, azzal a változtatással, hogy a társadalomtudományok még annyira sem tudományok, amennyire a természettudományok.

Az ember az én tapasztalataim alapján egyrészt az Arisztotelész által leírt módon ismeri meg a világot, az érzékelés, a közösségi meghatározás és a gondolkodás útján. A magam tapasztalatai alapján ez valójában teljesen automatikusan történik, míg egy pillanatban ez a érzéki és közösségi minták segítségével történő automata megismerés, amelyben a fogalmi rendszerünk kialakul, tudatossá válik és már nem csak a közösségtől készen kapott minták alapján tudunk gondolkozni, hanem valamiféle Isteni sugallatra teljesen önállóan tudunk következtetéseket levonni és újakat megfogalmazni. Ezzel akár a közösségünk fogalmi, gondolati rendszerét is alakítva. Tehát egy darabig én tomista vagyok, utána meg nominalista, ha egyáltalán jól értelmezem a dolgokat. Ugyanakkor például a Bibliával kapcsolatban azt tudom mondani, hogy bármennyire is Isten sugárzó gondolatának vezérlését érezzük a Biblia olvasásakor, azért mondjuk például a történelmi felejtés miatt, esetlegfes elírás miatt rosszul értelmezett sorok nem válhatnak Krisztus valós szavaivá. A jó értelmezéshez feltétlenül szükséges, hogy helyére tudjuk tenni a rosszul értelmezett sorokat, akár a korabeli filozófia, történelmi könyvek segítségével is.

Ezt a tomista, ugyanakkor nominalista viszonyt magamban azért fogalmazom meg így, merthogy ez a magam tapasztalata. Én a magam részéről a magam számára le tudom írni a pillanatot, amikor az automatikus megismerésről áttértem valamiféle önálló, saját vizsgálódásra, megismerésre. Legalább is azt hiszem. Pontosan a Nap és az általa megvilágított terület, valamint az árnyék viszonylatának kapcsolatában fedeztem fel az első önálló gondolati lépéseimet kisgyerek koromban, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Máig emlékszem arra a negyvenvalamennyi évvel ezelőtti pillanatra. Innen kezdve a Szentlélek munkájának tartom, amikor a gondolkodásom vélhetően jó irányt vesz.

Gondolat:"A bibliaolvasás érintkezés Istennel." Krüzostomos ea
"A megértések, apró,
pici piros örömök,
szitáló halk sziromcsodák;
rajtuk át ISTEN szól : jövök."

Imádság az igeolvasás előtt: "Istenem, köszönöm, hogy van szavad hozzám,
engedd, hogy megértselek!"

"Ujjongj Sion leánya! Kiálts örömödben, Izráel ! Örvendezz, vigadj teljes
szívből, Jeruzsálem leánya ! Elveszi rólad az Úr az ítéletet." Zof 3,14-15

-Ószövetségi igéret ! Hozzá kell olvasni az egész részt ahhoz, hogy érteni
tudjuk... valamennyire.- Miért ez a nagy örömre, vigasságra bíztatás, hiszen
az egész rész "ítélethirdetés" az engedetlen népre és vezetőire.- Az össze-
törettetés fenyítésében egyszercsak megáll a próféta,- halk és szelíd szavak
következnek: "De meghagyom közöttetek maradékul a szegény és nincste-
len népet, amely az Úr nevében keres oltalmat." 12 v.
-Aztán még több igéret... és itt következik a felharsanó örömre bíztatás !
Miért ? - Mert : "Elveszi rólad az Úr az ítéletet."15 v.

-Izráel népe ezt az igéretet "csak" hitben fogadhatta ! - Mégis ekkora öröm,
vigasság töltse be a szíveket !?
-Ne szégyeljük magunkat Újszövetség népe, akiknek a számára BETELJESEDETT
ez az IGÉRET ?!

""Krisztus bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a
bűnöknek, az igazságnak éljünk." 1 Pét 2,24(ez az előírt második ige)

Már nemcsak IGÉRET, hanem BETELJESEDÉS. - Megláthatjuk, megtapasztalhatjuk
KRISZTUSBAN ; elvette rólunk az Úr az ítéletet !.- Nem kellene-e -minden
nehéz körülmény között is - hogy a KEGYELEM kiáradásának örvendezzünk, vígad-
junk, hiszen "Krisztus a mi vígaszunk ! Halleluja !"


L.

Kedves rosta!
Köszönöm, hogy megosztottad gondolataidat.-
Sajnálatos, de az idézett soraiddal nem tudok egyetérteni. - Szerintem a Biblia
esetleges elírási értelmezésében helyes irányt semmiféle "emberi" filozófiai,történelmi
könyvből vett segítség nem tud adni.-
-A Biblia Isten igéjét, kijelentését hordozza - a Szentlélek inspirációja szerint.-
Bármiféle korrekciót is csak Ő adhat.- A komoly kereső ember, - ha valami félre-
érthetőt tapasztal,- utána kutat többféle fordításnak. És hiszem, hogy az igazságot
őszintén keresőknek Isten Lelke ad helyes eligazítást.-

"Mi pedig nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket, hogy megis-
merjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk." 1.Kor 2,12


L.

Akkor be kell lássuk, hogy a sok okoskodó, pontoskodó, régi fóliánsokat búvó, nyelveket tanúló, régészkedő, fordítgató, értelmezgető, tudós teológusokat haza kell küldeni, merthogy a Szentlélek így is úgy is eligazít bennünket a 2000 éves szövegeken, ha az van ráírva egy könyvre, hogy Biblia.

Nekem ebből ez jön le kedves Loisz, márpedig gondolom, hogy nem ezt akartad mondani....

--Lehet, hogy rosszul fogalmaztam,... de van egy olyan "érzésem", - érted Te
a lényeget, csak nem akarod feladni a tiédet ?

-Az általam hivatkozott ige nem mond Neked ellent ?



Én erre az igére alapozom, amit véleményeztem.--- Egyébként az a könyv,
amire az van írva : BIBLIA,--- nemcsupán világi tudósok ilyen-olyan irása,-
hanem a Szentlélek birtokosai, ősatyáink zsinata állította össze ezt a 66 könyv-
ből álló kánont ! -

-Ezért mi (reformátusok is!) "valljuk,hogy csak a Szentírás (sola Scriptura)
tartalmazza Isten igaz kijelentését." (Cseri K.) ""A teljes írás Istentől
ihletett." 2.Tim 3,16

Kálvinnal valljuk: "hogy a Szentírás minden szavát Isten Lelke ihlette, de
ez nem mechanikusan, hanem organikusan történt. - Jézus kettős természe-
téhez hasonlóan gondolkodhatunk a Bibliáról is, úgy hogy kettős természete
van,... de isteni és emberi elemeit (az eredeti Szentirásnak) nem lehet el-
különíteni egymástól.
--Az ihletettséget nehéz megmagyarázni és megérteni, csak átélni lehet."

L.

Kedves Loisz, éppen most vettem észre és éppen be akartam utólag illeszteni, természetesen jelöléssel a mondatodat, valójában amivel szemben megfogalmaztam a mondanivalómat, amikor látom, hogy írtál. Ez lenne a mondatod, ami lemaradt:

"- Szerintem a Biblia
esetleges elírási értelmezésében helyes irányt semmiféle "emberi" filozófiai,történelmi
könyvből vett segítség nem tud adni.-"

Szerintem meg nem ennyire egyszerű a helyzet. Itt elég utalni például arra, hogy a Csia fordítás mekkora vitára ad okot a Szent szellem és Szentlélek kérdésének 20. századi szembefordításával. Ha a teológusaink nincsenek tisztában a kor életével, az akkor megfogalmazott gondolatok tartalmával, akkor ebből a kérdésből akár egy borzasztó nagy ellentmondást is lehet kreálni. Akár itt a fórumon is sokkalta nagyobb viták lennének, ha nem józanul állnánk mindnyájan a dologhoz.

Ilyenkor jönnek a teológusok, akik valahol filozófusok is, akik meg tudják egyáltalán fogalmazni a problémát. Itt azt, hogy a lélek fogalom, amit a Biblia használ, az milyen értelmezésű. Különös tekintettel arra, hogy már a Teremtés könyvének harmadik sorában ott van a Szentlélek és az Újszövetségnek az Apostolok cselekedeteiben is megfogalmazódik. Arról nem szólva, hogy a Szentháromság egyik alapjáról van szó, a Szentlélekről. Az másik tábor most itt automatikusan szellem szót használ.

Én megmondom őszintén, hogy önmagamtól nem tudom a választ, és csak a nálam okosabbak megfogalmazása által kezdek rálátni a kérdésre.

Rendben van, igazad van,- ez nagyon félreérthető ! - Jó példa a fordítási vitában
a Szentlélek - kontra - Szentszellem témája.- De alapjában véve, mégiscsak pld. ebben a vitában is valamiképen Isten Lelke igazít el bennünket (az általam hivatko-
zott ige szerint) - attól függően, mennyire vagyunk Isten Lelke vezetése alatt.

-Ezt minden személyeskedés nélkül mondom ! - mivel egyértelmű, hogy Te a Szentlélek, én meg a Szentszellem pártján állok....
-De az is igaz, hogy -nyilvánvalóan- egyőnk sem csupán a saját kútfejéből alkotta a
véleményét, hanem teológusok, szakemberek segítettek ebben. -

L.

Isten Lelkének az eligazítása, vezetése abszolút nincs ellentmondásban a tudósok Szentírás kutatásával.
Ez már hermeneutikai kérdés és elég összetett.
Számomra elég, hogy egyik sem játszható ki a másik ellen, ill egyik vagy másik túlhangsúlyozása(a másik szükségtelen voltát hangoztatva) teljesen félreviheti a Szentírás értelmezését.

És mi a véleményed arról a mondásról, ami alapján folyik a beszélgetés?

"A filozófia egy olyan terület,
amelyből nincs átlépés a hitbe.
A filozófia elzár Istentől."

---Teljesen egyetértek.- Ha a hsz-aimból más derült volna ki,- sajnálom, ha rosszul
fogalmaztam.-
-Azt viszont fenntartom,- ami az eredeti vita-alap volt, hogy ti. " a filozófiából nincs
átlépés a hitbe."
-Hitet egyes egyedül Isten igéje munkál.-
"A hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által." Ró 10,17 (Károli)


L.

---Kedves rosta ! - Miután úgy látszik, nem szenteltem elég figyelmet az össze-
függéséből általad kiemelt mondatnak a környezettel együttes visszaolvasásához,
szeretném felhívni a figyelmedet, -mivel kezd egészen "félrecsúszni" a lényeg,- ez utóbbi mondatodra !

-Erre vonatkozott -az általad kiemelt mondatom, nem pedig a hívő szentíráskutató
szakemberek értelmezési eredményeire.-

L.

.

"Mit csinálsz a multaddal ?"

-Mielőtt Cseri Kálmán csodálatos gondolatait ezzel kapcsolatban idézem,-
kérdezem; mit érthetünk "mult" alatt ? - Az években, évtizedekben mérhető
elmultat,- vagy elvileg már a tegnap is a mult,- sőt egy-egy nap végén,
a mögöttünk maradt napunk is.- Végeredményben minden perc, amin túl-
jutottunk és nem tartozik a jelen, vagy a jövő kategóriájába ? (Természe-
tesen nem nyelvtanilag, hanem a lelki megítélés szempontjából.)

-Azt gondolom, a szelektálásra azért is szükség van,- mert bár az elbírálásban
nagy a hasonlóság,- mégis fontos lehet, hogy egy több-évtizedes multat
akarunk feldolgozni,- vagy a jelenbe is átnyuló "tegnapok" terheit.-

- Idézet, kivonatosan:
"Jó lenne, ha helyesen értékelnénk a multunkat.- Ne szégyeljük, hanem fogadjuk el.-
Ne legyünk büszkék semmire, hanem legyünk hálásak Istennek mindenért !

-"Mert ki tesz téged különbbé ? Mid van, amit nem kaptál ? Ha pedig kaptad,
mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna ? 1.Kor 4,7

-Ne engedjük, hogy fojtogassanak és megfojtsanak a bűneink, amikor Ő gazdag a
kegyelemben és bővölködik a megbocsátásban. - Vegyük komolyan, hogy bocsána-
tot nyert bűnösökként mehetünk tovább.-

Ne engedjük, hogy megkötözzön a multunk, vagy abból akármi ! - Nem lehet guzsba
kötve, bilincsek közt követni Jézust, és másokat is arra hívni.

-Engedjük, hogy Ő megszabadítson ebből ! - Megvallott és megbocsátott bű-
neinket elfelejthetjük !

Ha az ördög újra és újra előhozza; újra és újra hálát adhatunk: "Köszönöm Uram,
hogy ez is megbocsáttatott és én ennek a terhe nélkül mehetek tovább."

-"...de egyet teszek; ami mögöttem van, azt elfelejtve,-
ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé:
Isten mennyei elhívásának a Jézus Krisztusban adott jutalmáért." Fil 3,14

---Fogadjuk el magunkat ! Nagy felszabadulást jelent az, amikor valaki Istentől fo-
gadja el önmagát és a multját !-
-És fogadjuk el egymást !-

-"A bűnt nem lehet emberi erőfeszítéssel jóvátenni, csak isteni kegyelemmel
megbocsátani !

Aki ezt igazán hiszi, az Dáviddal együtt bizonyságot tehet arról, milyen öröm, amikor
"levetted rólam bűneimnek terhét !"

Jézus Krisztus halála tette lehetővé mindannyiunk számára, hogy ez saját
kincsünkké váljék!"


L.

" >> Ne legyünk büszkék semmire, hanem legyünk hálásak Istennek mindenért !"<< Nagyon fontos...ne legyünk büszkék Mire is lehetnénk...? Mégis,nem egyszer hallottam /olvastam keresztény embertől,hogy büszke egyházára,iskolájára,hazájára,stb. ....Lehet,hogy rossz szófordulat,(hasonló: "Imádom a férjemet/feleségemet/gyerekemet...főnökömet..-ja,azt nem szokták ) Belegondoltam....nem emlékszem,hogy a Biblia pozitívan szólna a büszkeségről.

Húúh..!
Ez egy nehéz összetett felvetés.
A Válasz talán úgy helyes, hogy igen is meg nem is.
Önmagában a filozófia egy tudományág és mint ilyen nem ördögi.
Akkor helytelen, ha filozófia alapján áll az ember és elveti a Szentírás igazságait mert a filozófia kevés a Szentírás megértéséhez. Eszköz, de nem kulcs.
Ez igaz minden tudományos(légyen az biblikus is) megközelítésre.
Tehát eszköz, de nem kulcs.
A bölcselkedés lehet akadája a hitnek, hiszen ezt tapasztalták Pálék is.
A Filozófia akkori állasa szerint az evangélim bolondság.
No de nem kell a fürdővizzel a gyereket is kiönteni, mert Pál konkrét esetekre gondol.
Messzire mennénk ha általánosan minden filozófikus megállapításra ördögöt kiáltanánk.
Az Egyháztörténelem nagy tanulság, hogy éppen a filozófia volt az amely segített a keresztéy hit kifelytésében és megvédésében. Persze voltak elcsúszások is.
Szóóval a tudomány az tudomány a hit pedig nem a tudományon alapszik, de nem habozik ha eszközként segítségére lehet és ahhoz nyúl.
Szükségünk van a tudósok kutatásaira és ezek hasznosak lehetnek, csak nem mindegy, hogy mire használja az ember e tudományokat.
Ha a bölcsnek gondolt ember, bölcselkedve az evangélium ellen érvel akkor igaz az Írás idevonatkozó része:
1Kor 1:20 Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcseségét?
1Kor 1:21 Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívõket.
1Kor 1:22 Mert egyfelõl a zsidók jelt kívánnak, másfelõl a görögök bölcseséget keresnek.
1Kor 1:23 Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mint megfeszítettet, a zsidóknak ugyan botránkozást, a görögöknek pedig bolondságot;
1Kor 1:24 Ámde magoknak a hivatalosoknak, úgy zsidóknak, mint görögöknek Krisztust, Istennek hatalmát és Istennek bölcseségét.
1Kor 1:25 Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erõtelensége erõsebb az embereknél.

A másik oldalon ott van, hogy Pál az evangélium kifejtésekor nem habozott idézni a pogány költészetet, ha úgy ítélte, hogy ez segítségére lehet a megértetésben
ACS 17:28 mert õbenne élünk, mozgunk és vagyunk. Ahogy a ti költõitek közül is mondták némelyek: Bizony, az õ nemzetsége vagyunk.
Pál egy bizonyos értelemben itt felhasználta a filozófia eszközét is.