Kedves Rosta! A református szakértők szerint (Keresztény Bibliai Lexikon, Kálvin Kiadó) a Szentlélek különböző értelmezéseivel találkozunk a Bibliában. A lexikon három nagy egységben tárgyalja a Szentlélek fogalmát: I. Isten Lelke az ÓSz-ben II. Az Isten Lelkéről szóló tanítás az intertestamentális korban III. A Szentlélek az ÚSZ tanításában
Ez hatalmas anyag, de mert van egy csöpp időm, bemásolom - egyelőre - az Ósz-i részt. 1. A lélek fogalma A lélek fogalmát az ÓSZ-ben alapvetően a ruah szó fejezi ki. E kifejezés annak megfelelően, hogy az ÓSz szemléletvilágától általában idegen az absztrakció, és az egyes fogalmakat történetiségükben, illetve konkrét megnyilvánulásaiban ragadja meg elsősorban, mindenekelőtt a mozgásban levő levegőt jelenti, annak két alapvető formájában: mint szelet é smint emberi lélegzetet, lehelletet. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a ruah szó minden jelentésében és jelentésárnyalatában közvetett vagy közvetlen kapcsolódásban van Istennel: a ruah, illetve az e szó által kifejezett jelenségek Istentől származnak. A szelek Isten "kamrájából" származnak (Jer 10,13), ő maga a "szelek szárnyán" jár, s azok egyszersmind az ő követei (Zsolt 104, 3k), azok az parancsait teljesítik (Zsolt 148,8), és ítéletét végrehajtják (Jer 4, 11k, Hós 4,19). Az emberi lélegzet egyszersmind életerőt is jelent, s így a ruah szó olyankor is használatosamikor nem ismerhető fel a közvetlen kapcsolat a lélegzéssel. Jelentheti a ruah az emberi indulatot, haragot (Bír 8,3; Ézs 25,4), öszefüggésben van a házassági kötelékkel, illetve hűséggel (Mal 2,15). A csapás sújtotta ember megfárad, "odavan" (1Kir 21, 5; Zsolt 143,7; vö Józs 5,1). A ruah szó fejezi ki az életerő, az életkedv visszatérésének, megújulásának eseményét is (Józs 5,1; Bír 15,19; 1Sám 30,12), és ez a kifejezés jelzi a Jahvéhoz való hűség "képességét" (4Móz 14,24; Jób 10,12; Zsolt 78,8). Vonatkozhat művészi képességekre (Móz 31, 2kk). A lélek útmutatása szerint tervezi meg Dávid a templomot (1Krón 28, 12), és a lélek indítja a prófétát üzenete elmondására (Ez 11,5). 2. Isten Lelkének munkája Isten Lelkének munkája mindenekelőtt a teremtésben valósul meg. Ő hív elő (és tart meg) minden létezőt a nemlétezőből. Mielőtt a kezdeti káoszból kialakulna a kozmosz, Isten Lelke "lebeg a vizek fölött" (1Móz 1,2) Isten "lehellete" a teremtő, életet meghatározó erő (1Móz 2,7; Jób 27,3; 33,4; Zsolt 104,29) Isten Lelke személytelen, tehát magát Istent reprezentáló erőként száll le az emberre és fejti ki hatását (Bír 6,34; 1Krón 12,18kk; Ézs 32, 15; Ez 39,29). A lélek földre szállása, illetve Izráelre történő kitöltetés(e?) a végidők jele (Ézs 32,15; Jóel 3,1kk). Isten Lelke fogja az új teremtést, Izráel újjáéledését munkálni (Ez 37,1kk) Isten Lelke az emberben emberfeletti képességeket ébreszt, illetve ilyen tevékenységet munkál. Ez a folyamat igen gyakran eksztatikus jelenségekkel van összekapcsolva (1Móz 41,8; 4Móz 27,18; Bír 3,10; 6,34; 11,29; 2 Móz 31,3; 1sÁM 11,16; 16,13; 18,10; 2Sám 23,2; 2Kir2,9; Ez 3,12; 8,3;11,1kk; Neh 9,30; Dán 6,4). Összefoglalóan azt lehet megállapítani, hogy Isten Lelke élő voltának kifejezáse, jelenléte Isten jelenlétének, munkálkodásánaka bizonyítéka. Mindezeken túlmenően a ruah fogalomkörébe a gonosz, illetve az ítéletet munkáló lelkek is beletartoznak. Az ÓSz szemléletmódja szerint azonban ezek is Isten eszközei, illetve neki vannak alávetve (2Móz 28,3; Bír 9,23; 1Sám 16,14 kk; 1Kir22,21; Ézs 4,4; 19,3; 29,10; Zak 12,10).
3. Az Isten Lelkével kapcsolatos eszkhatologikus váradalom az Ósz-ben
ezt nem tudom beírni most, de folyt. köv., ha érdekel.
n.
|