Békesség neked is testvérem!
Tamás 12 írta:
Költői kérdéskén feltenném mindegyikőtöknek, hogy , milyen alapon mondjátok Jézus Krisztust az Életetek urának?
Azon az alapon, amit Ő TETT és aki Ő!
Két alapja van ennek.
Az egyik a hatalma a másik a szeretete.
Hatalma van arra nézve, hogy megszabadítson bűneimből, hazugságaimból, szeretetlenségeimből, gyűlölködéseimből.
És szeretete van arra nézve, hogy bízzak benne és lássam, hogy Ő jót akar és megszentel.
Ma hallottam egy példát:
A kislány nem akar fogorvoshoz menni és mindent megtesz, hogy ezt elkerülje.
De még is ott találja magát a székben.
Ekkor azt mondja az orvosnak:
- Két dolgot kérdezek tőled.
- Rendben, - mondja az orvos.
- Az első, hogy tudsz fogat húzni?
- Igen - feleli az orvos.
- A második, hogy szeretsz engem?
- Igen, szeretlek.
- Jó, akkor kinyitom a számat!
Az alapján nevezem Úrnak Jézus Krisztust az életembe, aki Ő!
Amit tett 2000 évvel ezelőtt és amit cselekedett az én életemben eddig.
Kihúzott a sáros fertőből, megmutatta ki vagyok, ezek ellenére biztosított szeretetéről, naponként tisztít, megtanít megbocsájtani, elengedni akár testvéreim adósságát, amivel megbántottak, megtanít áldani azokat, akik átkoznak.
Ezért nevezem Őt Úrnak!
Mert ÚR a bűn/bűneim, a halál, a világi kívánságok és a Sátán felett!
Nem költői a kérdés, hanem ÉLETBE VÁGÓAN FONTOS!
Azért Ura az életemnek, mert MEGSZABADÍTOTT!
Azért Ura az életemnek, mert megbocsájtotta bűneimet és örök életet adott!
Én is örölük, hogy itt vagy és én is feltennék egy kérdést neked!
Miért beszélsz ilyen idegen hangnemben? Miért a "TI"?