Ex, röviden:
hívő újjászületett ember lehet Szentlélekkáromló a pokolra kerülve?

mesteri kérdés, mert egy mondatban hozza össze az

1) újjászületést
2) az OSAS-t és
3) a Szentlélekkáromlást

gratu

az egészről egy remek ige jut eszembe:

2Tim 2,23. A botor és gyermekes vitatkozásokat pedig kerüld, tudván, hogy azok háborúságokat szülnek.

Mi is az az OSAS? egyszer pedig már mondtad.
ex

Once Saved Always Saved (=az üdvösség nem elveszíthető)

Jaja

Mikor említette Jézus Krisztus a Szent Lélek káromlását?
Mivel kapcsolatban?

Nem a nyelveken szólás kapcsán!!!!!, sőt Ő maga nem is szólt nyelveken, vagy legalább is ez annyira mellékes és nem fontos ajándék, hogy az IGE NEM IS BESZÉL RÓLA! (még is szinte egy fejezetet engedett az Úr az Igében erre kérdésre, mert látja hülyeségünket, ez iránti szélsőséges érzéseinket)

Szóval mikor?
Akkor említette, amikor a farizeusok a gyógyításait látva, az Ördögöktől szabadult emberek normális életét látva azzal vádolták, hogy az Ördög által teszi ezt, pedig a SZENT LÉLEK ÁLTAL cselekedte ezt!

Ezt összemosni és ezzel védekezni minden ítélet ellen ami a nyelveken szólást éri, hamisság.
A hamisság mögött pedig lehet hamisság.

Én se mennék olyen közösségbe, ahol mindenki ezt teszi, mert nem tudok különbséget tenni aközött, hogy mi van az Úrtól és mi NEM! Nem akarnék áment mondani, főleg, ha az x ember élete egész másról árulkodik.

Hamisság összekötni a nyelveken szólást az üdvöséggel, ennek meglétével.
Az ajándék nem a nyelveken szólás, hanem maga a Szent Lélek Isten!
Ezt minden újonnan született ember megkapja, függetlenül attól, hogy megmosta magát vízben, vagy szól-e nyelveken.

És ha valaki nyelveken szól, mert ezt az ajándékot kapta az Úrtól, tegye úgy, ahogyan az ÚR AKARJA, és használja arra, amire az ÚR ADTA!

Hát ha az üdvösség kérdése gyermekes.....
de hát én nem vitatkozom, úgyis ismerjük a különböző véleményeket.
Az én véleményem, hogy félreértés elkerülendő és egyértelmű legyek:

Aki Krisztusé azt senki ki nem ragadhatja az Ő kezéből(Jn.10,28 stb), és ennek a kérdésnek semmi kapcsolata nincs a nyelvekenszólással és az a körüli kusza látásokkal és vélekedésekkel.

nem az üdvösség kérdése gyermekes... az a gyermekes, hogy MI AKARJUK ELDÖNTENI...

És ki mondta, hogy mi akarjuk eldönteni? - Van Szentírás!
Nomeg nehogy úgy legyen már, hogy a nyelveken szólást szépen besoroljuk az üdvösség kérdése mögé, közé és aki ennek ellentmond az egy gyermekes vitatkozó, akit jobb emlékeztetni, hogy ne vitázzon már...mert hát ilyesmi jött le nekem.

van Szentírás...

és az egyik azt vezeti le belőle, hogy OSAS, a másik meg azt, hogy az üdvösség elveszthető...

az egyik azt vezeti le belőle, hogy a mai nyelveken szólás az ördögtől van, a másik meg szinte üdvösségkérdéssé teszi...

Jézus meg ezt mondja:



és igazából EZ számít...

Idehozom a kérdésemmel együtt.
Kedves Loisz!
Isten igéje valóban nem szorul magyarázatra, de a te értelmezésed igen.
Például azt szeretném tudni, hogy a "meg fog szűnni" jövőidejű kifejezést hogy deriváltad le a te értelmezésed szerinti "megszünt" múlt idejűre. A nem magyarázat, hogy régen írták le így elméletileg már megtörténhetett.
Kérdésem komoly.
üdv
ex

Voltaképpen azért kértem el Literatytól a nyelveken szólásról szóló szöveget, merthogy kipróbáltam milyen is az a bizonyos nagybetűs nyelveken szólás. Gondoltam pénzbe nem kerül, próbálkozni lehet és elmélyedve Isten felé fordultam és először normális nyelven, majd összefüggéstelenül beszélve, csak az Istenhez való viszonyulásomra figyelve megpróbáltam magamon a nyelveken való szólást.

Első alkalommal üdítő dolog volt. Lehet, hogy az újdonság varázsa, lehet, hogy perspektívák kezdtek kibontakozni előttem, miszerint ez az imádság hatékonyabb lesz, mint az érthető, mindenképpen frissítő dolognak találtam. Merthogy csak összevissza kell beszélnem és az Isten megkapja abból azt amit én úgysem tudok megfogalmazni kellően és a Szentlelken keresztül majd Isten számára érthetővé válik az én imám. Ez egy nagyon kellemes lelkiállapot, merthogy nem kell értelmet adnom, csak odafordulni és halandzsázni.

Hetekig csináltam ezt, de már nem csinálom. Merthogy az értelem nélküli ima engem elidegenített a világtól, az ahhoz való viszonyulásomtól. Meg kell mondjam nagy megkönnyebbülés volt számomra visszatérni az értelemmel megfogalmazott imához.

Érzésekben hasonló volt a valamikori tízenéves korombeli meditációkhoz de pont fordítva. A meditációban befelé irányul a koncentrálás és kiüresedésre törekszik, addig ebben a nyelveken való szólásban kifelé, fölfelé irányul a koncentrálás és minél nagyobb tartalomra törekszik.

Az értelmes szóval történő imádkozás megkönnyebbülést jelentett számomra.

Szia Rosta!

Nagyon meglepett ez amit leírtál. Mindenképpen tiszteletet érdemel a beszámolód őszintesége. Ami meglepett, hogy még soha nem találkoztam olyannal, hogy ezt egy ember csak úgy kipróbálja. Hanem amiket olvastam beszámolókat abból nekem az jött le, hogy ez egyszer csak "lett" de nem tudatos tervezés következményeként. Bár semmiképpen nem tartozom a nyelvekenszólást propagálók táborába, mégis olyasmik kezdtek el kavarogni bennem erről, hogy a prófétálást sem lehet csak így kipróbálni, meg a prófétikus álom látását. Valahogy úgy érzem, nem is szabad ilyet csinálni, mert ez olyan terület, ahol nagyon félre lehet csúszni. Mindenesetre erősen úgy érzem, hogy nagyon jól tetted, hogy abbahagytad - a saját érdekedben.

Üdv:
Indu

Nahát, ez teljesen új (és megdöbbentő) nekem.

Asszem itt a (régi) fórumon mesélte valaki, hogy ő soha nem is gondolt ilyenre, hogy szeretne nyelveken szólni, de egyszer miközben imádkozott, ez lett neki. Ebből az elbeszélésből gondoltam, hogy akkor ez így történik. Persze nyilván nagyon pici minta volt ez, csak mivel nem hallottam még egy másmilyet, emiatt fel sem merült.

Ezzel együtt (önmagában a nyelveken szólás egy bizonytalan, ingoványos terület nekem) de, hogy magamtól kezdjem el provokálni a dolgot - ez nekem továbbra is veszélyes területnek tűnik. Mert tényleg nagyon adja magát az analógia, hogy holnap akkor "kipróbálom" a prófétálást. És szerintem pont ezek az emberi erőlködések nyithatnak utat a sátáni jelprodukálásnak - ami a nyelvekenszólás bizonyos eseteinél is fennforognak. (saját vélemény) Mert eszembe se jut lesátánozni valakit, aki ugyan soha nem akart ilyet csinálni, de ez jött ki belőle egy imádkozás közben. De ha én kezdek el egy ilyet magamtól produkálni, ami aztán beindul - ott nagyon tág tere marad annak, hogy most honnan is jön ez. (senkinek nem a személyes, konkrét esetét minősítem)

Már nagyon kíváncsi vagyok Ex és Net hozzászólásaira - bár akkor biztos az lesz, amit Eeyore is mondott.