Parókia fórum • Téma megtekintése

pauler

Úgy szeretlek ahogy vagy. :-)

Tudom, hogy neked a nyelvi értékek fontos dolgok, ezért vigyáznom kell, hogy ha veled beszélek, akkor ezt a zsargont ne használjam.

A bocsánat kérésem erre vonatkozott, ill. arra, hogy félre érthetően fogalmaztam.

Végh Tamás is egyébként elég rendesen használ olyan szavakat is, amik a hétköznapi nyelvben használatosak. A "tutit" és a "gázt" még nem hallottam ugyan tőle :-)

, de ha egész fiatalokkal van, akkor néha használ olyan szavakat, amit a fiatalok rendszeresen. Ezeknek a szavaknak a jelentését nem kell ennek a közönségnek magyarázni.

Egy kis szó játék:
Hogy hívják a hívő lelkészt?
......
Á Men :-)

És tényleg, mert az ámen a héberben a hit szava.
Úgy van, úgy legyen.

Loisz

pauler írta:

Egy kis szó játék:
Hogy hívják a hívő lelkészt?
......
Á Men :-)

És tényleg, mert az ámen a héberben a hit szava.
Úgy van, úgy legyen.

-és a magyarban nem ?

"Istent soha senki nem látta,
ha szeretjük egymást,
Isten lakik bennünk
és az Ő szeretete
LETT TELJESSÉ BENNÜNK."
1.jÁN 4,12

-Ez volt a mai igém. Ennek a fényében "teljesen" érthető, hogy Jézusnak is ez volt a feltétele: "Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok." "Egymás fele-barátai vagytok."

L.

nemosinex

Idézet:

Végh Tamás is egyébként elég rendesen használ olyan szavakat is, amik a hétköznapi nyelvben használatosak. A "tutit" és a "gázt" még nem hallottam ugyan tőle , de ha egész fiatalokkal van, akkor néha használ olyan szavakat, amit a fiatalok rendszeresen. Ezeknek a szavaknak a jelentését nem kell ennek a közönségnek magyarázni.

Én azt élvezem a leginkább, amikor a kicsiknek és a "nagyoknak" együtt van az Istentisztelet, mert akkor olyan lendülettel beszél a kezdeményező Isten gyönyörű világáról, hogy még a "nagyok" is megértik. Tutira! Még én is. :wink:

Loisz

.

Idézet:

"Isten népének természete megkívánja, hogy összetartson és testvéri közösséget ápoljon. A fenevad egymaga kóborol az erdőben, a juhok nyájba tömörülnek."
C.H. Spurgeon

-A mai nyitólapon olvasható ez az idézet.- Én meg ezt szeretem: egyszerű, tiszta szavakkal elmondott tömör igazság. Nem kánoni, de nem is zsargon.- Meg lehetne sértődni azon, hogy a "fenevad", meg a "juhok" hasonlóságát használja az emberre,- de mégsem lehet,- hiszen Jézus is ezt használja.- És mielőtt megsértődnénk Spurgeon felvillantja a hasonlat lényegét: "összetartó testvéri közösség az Isten népének természete." - Így már egészen más a valós tartalom !

-El lehet gondolkodni: a mi közösségeink (nem a fórum, hanem amiben élünk)
mennyire tükrözik ezt? - Isten népe vagyunk-e,... az "isteni természet részesei" ?

pauler

Közösség! Közösség az Atyával és az emberekkel.

Az Atya kezdeményezi a közösséget Önmagával a Fiában és ez eredményezi az emberek közötti közösséget. (tegnap megnéztük a "Dárda hegye" című filmet és ez is erről szólt. (Engem a mennyei dolgok megjelenítése filmen, képekben, mindig megriaszt, mert olyat akar ábrázolni, ami természetéből fakadóan a szemnek láthatatlan))

Mi javítja és mi rontja ezt?

Ha részemről valami rontja, akkor szabad vagyok-e ennek elhagyására. Ha a részemről valami nem erősíti, akkor szabad vagyok-e új szokásokat felvenni, hogy másokat megnyerjek Krisztusnak?

pauler

Én azt látom, hogy pl. rontja a közösséget, ha az elől járók gyors sikereket akarnak elérni azoknál, akik hitre jutottak. Ha nem engednek mozgás teret és nem várják ki, hogy a Lélek és az Ige végezze el a cselekvésben történő változást.

Hagyni kell a megtérés után is, hogy az Úr legyen a kezdeményező.

Loisz

pauler írta:

Én azt látom, hogy pl. rontja a közösséget, ha az elől járók gyors sikereket akarnak elérni azoknál, akik hitre jutottak. Ha nem engednek mozgás teret és nem várják ki, hogy a Lélek és az Ige végezze el a cselekvésben történő változást.

Hagyni kell a megtérés után is, hogy az Úr legyen a kezdeményező.

-Ez valóban igaz.- Annyira, hogy teljesen megkérdőjelezendő ez a helyzetkép: "gyors sikereket akarnak elérni..." - Hát ők, vagy akárki által van-e a hitrejutás? - Ez emberi beképzeltség! - Pláne "sikert" elérni ? - A keresztyén lelki életben szerintem ennek a kifejezésnek nincs is helye: siker.

-Éppen ma került elém ujra ez a "felvilágosító" ige: "...az én igém, amely számból kijön, nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.- mondja Isten Ézsaiás próféta által. 55,11.-
-Óriási vigasztalás, ugyanakkor alázatra intő.

-Az utolsó mondatodatoddal -ha jól értem-, nem igazán értek egyet.- Nagyon két,- vagy sokoldalú ez a dolog.- Ha valaki jól megvan abban az örömében, hogy megtértem, bűnbocsánatot kaptam,... kész. Ennyi nekem elég, ott az álló víz sorsára jut a lelki-élet.-- A hit: bizalom és engedelmesség.- Fejlődés csak ott van, ahol a hitet engedelmesség követi, vagyis amit megértettem az igéből, kész vagyok, sőt: mozgósítom magamat annak teljesítésére.-

-Olyan erőteljesen kimondja ezt Jézus.- "Aki teljesíti az én parancsolataimat, az szeret engem,..." Jézust szeretni nem érzelem dolga,- ezért azt gondolom, hogy a gyül.vezetők cselekvésre "sürgetése" nem hiábavaló... "Félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvösségeteket."-- De persze ebben van a sokoldalúság, vagyis, hogy jól értsük az egymással szembenállónak tűnő kijelentéseket,- mert
"kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez." -
Most akkor Isten végzi,- vagy nekem is van dolgom ?

L.

pauler

Köszönöm a gondolatokat.

A "sikert" úgy értettem, hogy látom magam körül, hogy növekszik a gyülekezet a megtérőkkel. Épül a templom, növekszik a közösség.

Azt gondolom, hogy valóban nincs hitre jutás Ige és Lélek nélkül. Ami nekem néha gondot okoz, hogy a megszentelődés folyamatában már azt gondolom néha, hogy ott emberi akarat kell.
Holott eleve az Isten akarja a mi megszentelődésünket. Ha a régi, bukott természetemmel gondolok a Szent szóra, arra amit jelent, akkor én nem akarok szent lenni, mert ez "túl tiszta", mert ez "valami élet idegen dolog", mert ez valami "elérhetetlen dolog", stb.

Tehát ebben is az Atya a kezdeményező, Ő akarja, hogy szent életzet éljek, amiben Neki vagyok elválasztva, amiben már nem vagyok megvehető senki és semmi számára, amiben egyre tisztábbak a gondolataim, szándékaim, tetteim.

A mai Újszövetségi Ige alá támassza, amit írtál.

Lk 6,43-46: „43. "Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és viszont nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem.
44. Mert minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt.
45. A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.
46. Miért mondjátok nekem: Uram, Uram, ha nem teszitek, amit mondok?"”

De itt is az IGE a kezdeményező és a Lélek. Az Úr akarja, hogy tegyük, amit mond, mert ha ez nem történik meg, akkor csak "száj hősök" vagyunk.

Szóval nem én, nem te, ne más akarja a megszentelődésünket, hanem a világot teremtő Úr! És valóban itt a megtért ember is dönthet, engedek ennek a szónak, vagy nem?
Mikor jársz jól testvérem?

Kedves Loisz, köszönöm a gondolataidat, megyek, mert küld az Úr a gyülekezetbe :-)

pauler

A "száj hősön" finomítanék :-)

Nem az a baj, hogy beszélünk, nem az a baj, hogy Jézusról beszédben, írásban teszünk bizonyságot, sőt....

A bajt Jézus ott mutatja meg, hogy ha Őt csak "felcimkézzük" és Uram, Uramnak szólítjuk, de amikor az életünkben döntés helyzetekbe kerülünk, akkor nem kérdezzük Őt, nem tesszük, nem mondjuk amit akar, vagy éppen azt tesszük, azt mondjuk, amit Ő nem akar.

Jó volt VT egyik Igehirdetésében hallani, hogy nem szabad kijátszani egymás ellen a szóban és a tettben tett bizonyság tételt.
A beszéd is cselekedet, van amikor csak erre van lehetőség, sőt van amikor már csak imára, de van amikor a kezünket, lábunkat is használni akarja az Úr.

nemosinex

Idézet:

Én azt látom, hogy pl. rontja a közösséget, ha az elől járók gyors sikereket akarnak elérni azoknál, akik hitre jutottak. Ha nem engednek mozgás teret és nem várják ki, hogy a Lélek és az Ige végezze el a cselekvésben történő változást.

Hagyni kell a megtérés után is, hogy az Úr legyen a kezdeményező.

-Ez valóban igaz.- Annyira, hogy teljesen megkérdőjelezendő ez a helyzetkép: "gyors sikereket akarnak elérni..." - Hát ők, vagy akárki által van-e a hitrejutás? - Ez emberi beképzeltség! - Pláne "sikert" elérni ? - A keresztyén lelki életben szerintem ennek a kifejezésnek nincs is helye: siker.

-Éppen ma került elém ujra ez a "felvilágosító" ige: "...az én igém, amely számból kijön, nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.- mondja Isten Ézsaiás próféta által. 55,11.-
-Óriási vigasztalás, ugyanakkor alázatra intő.

-Az utolsó mondatodatoddal -ha jól értem-, nem igazán értek egyet.- Nagyon két,- vagy sokoldalú ez a dolog.- Ha valaki jól megvan abban az örömében, hogy megtértem, bűnbocsánatot kaptam,... kész. Ennyi nekem elég, ott az álló víz sorsára jut a lelki-élet.-- A hit: bizalom és engedelmesség.- Fejlődés csak ott van, ahol a hitet engedelmesség követi, vagyis amit megértettem az igéből, kész vagyok, sőt: mozgósítom magamat annak teljesítésére.-

-Olyan erőteljesen kimondja ezt Jézus.- "Aki teljesíti az én parancsolataimat, az szeret engem,..." Jézust szeretni nem érzelem dolga,- ezért azt gondolom, hogy a gyül.vezetők cselekvésre "sürgetése" nem hiábavaló... "Félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvösségeteket."-- De persze ebben van a sokoldalúság, vagyis, hogy jól értsük az egymással szembenállónak tűnő kijelentéseket,- mert
"kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez." -
Most akkor Isten végzi,- vagy nekem is van dolgom ?

Ha elhisszük, amit az Úr mond, hogy az Ő igéje nem tér vissza hozzá üresen, hanem elvégzi, amit az Ő akar, akkor egyértelmű a válasz. A "nekem is van dolgom", az visszatérés a törvény alá a kegyelem alól. Hiszen ugyanaz végzi a megigazulásunkat, aki a bűnből kimosott. Őáltala leszünk a krisztusi természet részesei. Vagy mégsem?

exrefis

nemosinex írta:

A "nekem is van dolgom", az visszatérés a törvény alá a kegyelem alól.

Ennek az állításnak ellentmond az az ige, amit Péter idézett fentebb:
46. Miért mondjátok nekem: Uram, Uram, ha nem teszitek, amit mondok?

üdv
ex

nemosinex

Sőt!
Én még azt is mondanám - ha merném -, hogy ez meg az eggyel azelőttivel áll ellentmondásban, vagyishogy:
"Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj."
De ezért már biztos megkövezés jár.
Egyszóval nem értem, csak ennyit akartam mondani.
Az viszont tény, hogy Isten végzi bennünk az akarást és a munkálást. Jókedvéből.
Lehet azt mondani, hogy én ezt meg azt csinálom, de szerintem az Úr másképp mondaná. Az engedelmességet is ő munkálja bennünk.
Én ezt az állandó ide-oda vibrálást nem értem, hogy Ő is csinálja, de azért én is igyekszem, azért én is vagyok ám valaki.

nemosinex

Meg még annyit, magyarázd meg nekem, ha érted, hogy te hogy érted az ézsaiási idézetet: "...az én igém, amely számból kijön, nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem."

exrefis

nemosinex írta:

Meg még annyit, magyarázd meg nekem, ha érted, hogy te hogy érted az ézsaiási idézetet: "...az én igém, amely számból kijön, nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem."

Azt jelenti, hogy Isten igéje élő és ható, teremtő erővel rendelkezik. Isten szavára történnek a dolgok. Például szavának hatalmával tartja fenn a teremtett világot.
üdv
ex

exrefis

nemosinex írta:

Én ezt az állandó ide-oda vibrálást nem értem, hogy Ő is csinálja, de azért én is igyekszem, azért én is vagyok ám valaki.

Jól fejezed ki azt a görcsöt, vagy sorompót a református emberek gondolkodásában, amit a predestináció teológiája okoz, minden olyan igénél, ami arra utal, hogy van tennivalója dolga, kötelessége a hívőnek.
Isten munkatársnak hívott el minket, amikor is elvárja azt, hogy megtegyük azt ami a mi dolgunk, a többit pedig megcselekszi Ő.
üdv
ex