Szia Indu!

Még csak képen láttam- nagyon aranyos! Holnap délben indulunk, majdnem 700 km-re laknak, úgyhogy még a nagy találkozásra várnom kell.
Na, és a te gyerkőceid hogy cseperednek?

akkor nagy öröm lesz nemsokára

Az enyémek szépen cseperednek, cukik és elolvasztják a környezetet, az utcán megállnak az emberek - vicces. A húgom meg is jegyezte, ahogy így elnéz minket a férjemmel, nem tudja honnan lettek ezek a gyerekek ilyen szépek

Sziasztok!

Megérkeztünk minden baj nélkül, hála az Úrnak, még szombaton este. Natanael édes baba, szépen fejlődik.Még két napig gyönyörködhetem benne, ..nagyinak lenni jó.

Nagyinak lenni jó, főleg, ha az anyuka/apuka jó kiképzést kapott

Sziasztok!

Újra itthon vagyok, kicsit vissza kell szoknom-// reggel arra ébredtem, hogy a szomszéd szobában sír a baba

A visszaút is élmény volt, mert egy jó ideje keveset utaztam, s főleg nem egyedül, busszal.Ez jó harc az öregedés, berozsdásodás ellen -új utakon elindulni, mert bizony, nagyon "elefánt a porcelánboltban" érzésem van az ismeretlen helyeken.
Egy nagyon kedves cseh hölggyel utaztam az első szakaszon, akinek az unokája magyar nevet kapott /Anikó/- holott egy szót sem tudnak magyarul- van ilyen is.
Megállás nélkül beszélt, de azért igyekeztem én is megkaparintani a szót, s a reggel olvasott:" aki vallást tesz rólam az emberek előtt"- ige értelmében valamit mondani magunkról is.

A mobiltelefon már egyre gyakrabban pityegett, egyre többször jelezte az alacsony akufeszültséget, de a töltőt sehol nem találtam.
Elindulásig töltöttem a lányoméknál- de arra biztosan emlékeztem, hogy utolsó pillanatban eltettem...de hová? már minden táskát elpakoltam, kiráztam, a töltő sehol. Kezdett kellemetlenné válni a helyzet, mert főleg hivatalos üzenetek érkeznek ezen a telefonon. Még egyszer felforgatom a szobát...a fiam már jelezte, hol lehetne venni ebbe a típusba való töltőt, amikor utolsó mentsvárként fohászkodni kezdtem magamban: Uram, add, hogy megtaláljam!
Nem gondolkoztam, csak ösztönszerűen nyúltam be a szekrénybe eltett kabátomba- tulajdonképpen lehetetlennek tűnt, hogy ha a jó vastag kesztyűimet már kiszedtem, ne vettem volna észre a benne lapuló töltőt-és mégis!
Köszönöm Uram!

Nemigazán szeretem az orchideát-gyönyörű,de olyan idegennek tűnik számomra. Tavaly a gyerekek vettek a papának az ötvenesre egyet , de miután elvirágzott, betettem a lakás legeldugottabb ablakába, néha megöntöztem, s a sorsára hagytam.Legnagyobb meglepetésemre egyik téli napon egy új hajtást fedeztem fel rajta, tele bimbóval! Azóta féltő pillanatásokkal kerestem fel naponta- kivirágzik-e? nem mertem levinni a nagyszobába se, nehogy megszenvedje az áthelyezést, s ledobja bimbóit..
Most már a zongorán díszeleg, s a szivembe is belopta magát..

A hóvirágnak nem volt ilyen gondja- azt szeretem, pár hagymát ide-oda bedugdostam a kertben, s mihelyt elment a hó, biztosra vettem, hogy már ott hajladozik a csípős szélben, s bólogat: jön a tavasz, itt a tavasz!

Fésüs Évának van egy meséje, hogy a gyenge hóvirág hogyan űzi el a kemény telet.

Olyan jó nektek, hogy kertes házatok van, igaz most a takarításban a lakótelepi lakás is nagynak tűnik számomra

Igen, nagyon jó, hogy itt lakhatunk! Valóban beteljesítette az Úr azt, amit ígért: "ha megvizsgálod a hajlékodat, nem találsz benne hiányt"-Jób 5: 24-
Még a lakótelepen laktunk, amikor egy hétgyermekes család volt látogatóban nálunk, s arról számoltak be, hogy kertes házba költöztek. Mi is nézegettünk már addig is nagyobb lakásokat, de sikertelenül, ezért csak egy sóhajt nyomtam el magamban: de jó lenne nekünk is!- aztán este, mikor ezt az Igét olvastam, lassan derengeni kezdett,hogy ez úgy tűnik, mint egy ígéret...s valóban, lépésről-lépésre be is teljesedett.
A takarításról: valamelyik délután a szép idő kicsalogatott a fiammal együtt egy kis ház körüli takarításra .Mikor befejeztük, megköszöntem a munkát, de ő elhárított:- miért köszönnéd meg? ez a ház az enyém is.-Milyen igaza van!/azért az ablakpucolás kizárólag az én felségjogom. /

Mikor szeretem a Spam-ot? amikor rákattintva a fórumról érkező üzeneteket találom benne.
Vajon mi okozza ezt? Este megostromlom ezzel a problémával a fiamat, hátha tudja..

Csendesen tűrtem a zenét az autóban a lányom kedvéért, mikor eszembe jutott, hogy éppen a táskámban van az a cd, amit az eljegyzési kazettánkról készítettek.
- Betehetnénk ezt? - a minőség persze a hallgathatóság alsó határán volt,plusz az autópályai sebbesség-zaj,- hegyeztük hát a fülünket, versenyeztünk, ki ismeri fel először, ki is beszél éppen. Rajta van az egész család- Ómama, Édesapám, a testvéreim,a gyerekeik,a sógorok, sógornők, és persze mi is.
Csodálatos este volt, jó kezdés...most azért- majdnem 30 év után- lenne mit csiszolni magunkon.

Fánkot szeretnék sütni, beraktam a hozzávalókat a kenyérsütőbe, beindítottam a dagasztó programot, s mentem...
Sára rácsodálkozik: -ez milyen király gép! Csak elindítod, és nyugodtan mehetsz a dolgodra.
-Bizony, szuper, azelőtt emlékszel, itt ültem,s jó fél órát dagasztottam, amíg elvált a tészta az edénytől.
Ezt a gépet minden lányomnak megveszem majd a stafírungba, mert a kelt tésztát mindenki szereti.-
-És ha csak úgy külön költözöm, akkor is veszel nekem?
-Korai téma ez még, nem gondolod? -16 lesz-majd ha aktuális lesz, megbeszéljük.

Örültem, hogy még sötétedés előtt hazaérkezett a lányom.
-Gyere, nézd, milyen szép lett a kertünk, mióta nem láttad -virítanak a primulák, nárciszok, tulipánok- pár törpe lengyelkét is ültettem tegnap..
-Ó, de gyönyörű az a fa!-mondja
- hááát...a szomszéd virágzó cseresznyefájával nem tudok versenyre kelni...