Sík Sándor: JEREMIÁS
Bétellett a harag kelyhe, És eljött a bosszú napja. Asszú porban sírván sírok, Árva templom árva papja. Feleletképp a romok közt Sivatag szél búgva repdes. Jeruzsálem, Jeruzsálem, Térj meg a te Istenedhez! Hová lettél, Sion lánya! Szép aranyszín be megromlott! Porba torpad büszke szarvad, Tűz emészti beteg csontod. Lettél, mint a megriadt kos, Futsz elapadt kútfejekhez. Jeruzsálem, Jeruzsálem, Térj meg a te Istenedhez! Siránkozik Sion útja: Ünneplő láb nem tiporja. Ül a földön, zsákban, szőrben, Tisztes vének néma sorja. Ősz szakálluk szél cibálja, Hamvas fejük földet verdes. Jeruzsálem, Jeruzsálem, Térj meg a te Istenedhez! Tapsol minden ellenséged, És süvítve tátja száját. Nézd, fejüket hajtogatják, „Eljött a nap!” – ezt kiáltják. Hamisságot prófétálnak: Látóidhoz nem menekhetsz! Jeruzsálem, Jeruzsálem, Térj meg a te Istenedhez! Sírva jöttem a világra És meghalni sírva vágyom. Van-e bánat, mint az enyém, Van-e bánat a világon? Mondjátok, kik általmentek, Van-e jajszó méltó ehhez? Jeruzsálem, Jeruzsálem, Térj meg a te Istenedhez! Jajveszékelj, puszta város, Ordíts kapu, kiálts bástya! Elfordult az Isten tőled És orcádat megalázta. Megvonta rád bosszús ívét, S vesszejétől sírva reszketsz! Jeruzsálem, Jeruzsálem, Térj meg a te Istenedhez! Hisz tudjátok: hű az Isten, Nem taszít el mindörökre. Él az ige, áll a Kötés, Áll apáink szent örökje. Jelet látok a jövőben, Amelyet még fátyol leplez. Jeruzsálem, Jeruzsálem, Térj meg a te Istenedhez! Jelet látok a jövőben: Bontakozik a nagy fátyol, A Megígért fényessége Villan elő homályából. Virradati szelek szárnyán Diadalmas ige repdes...! Jeruzsálem, Jeruzsálem, Térj meg a te Istenedhez! ---------------------------------- (internetről)
|