nemosinex írta:
Kedves Loisz!
Félreértettél. A kérdésem arra vonatkozott, konkrétan mit jelent (= hogyan kell érteni azt, hogy)fedetlen fővel visszatükrözni az Úr dicsőségét. Vagyis más szavakkal hogyan lehet érthető módon elmondani ugyanazt? X=Y (az iksz itt nem Krisztus, hanem "fedetlen fővel visszatükrözni az Úr dicsőségét"; erre kerestem magyarázatot).
Amit te írtál erre válaszul, az meg arra vonatkozott, hogy milyen következménye lesz annak, ha fedetlen fővel tükrözzük vissza Krisztust: X
Y.
Nem baj!
Üdv
nX
-De baj! Mert szerintem ragaszkodsz a szavakhoz, a régi Károli fordítás szavaihoz és nem veszed figyelembe az új fordítást, ami közelebb visz a tartalomhoz.
"Mi pedig, miközben fedetlen arccal,
mintegy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét,
mindnyájan ugyanarra a képre formálódunk át
az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre."
2.Kor 3,18-Ez olyan gyönyörűen és tisztán elmondja, hogy éri el velünk Isten a célját, vagyis hogy Fia képéhez legyünk hasonlóak,.... "Csak" SZEMLÉLNI kell a Király szépségét, (azt már előbb leírtam, hogy szerintem mit jelent szemlélni a gyakorlatban) - de a CSODA az, hogy "miközben" ezt tesszük -fedetlen arccal, ami szerintem a teljes nyitottságot jelenti Isten felé,-tudtunk nélkül, vagy azon kívül- végbe megy a metamorfózis és mintegy tükörből visszasugárzóan a SZENTLÉLEK átformál Krisztus képére.--- Ezek pici lépések, mint pauler is írta, - de egyszer csak "sugározni" kezd rólunk, belőlünk (amit más észrevehet, de mi soha nem tudunk róla) a krisztusi szépség...
"A Szentlélek mindig Krisztus arcát világítja meg!"-Van egy gyönyörű énekvers a hallelujából, ami mindezt elmondja:
"Lássék lelkemben Jézusnak békéje,
tiszta szíve és mennyei szent lénye,
Ó szállj, Szentlélek ránk,
áldd meg szívünk és szánk,
s bennünk teljes lesz
Jézusnak szépsége !"-Valós tapasztalatom több is volt már az életemben, hogy egy-egy hívő tanító, amikor bejött a terembe, ahol vártuk, láthatóan sugárzott az arca ! Nyilván előtte kelt fel az Úr előtti csendességből, mielőtt bejött az igehirdetésre. - Az Úrral való mélységes közösség lelki fénye, amit Mózes annyira sugárzott, hogy megijedtek, féltek tőle, azért kérték, takarja el az arcát...
-Engem is szinte döbbenet töltött el, ezt látva,- de inkább mélységes tisztelet és vágy töltött el iránta,- nem félelem.
Bizony ez valóságos csoda, ami egyszer csak láthatóvá is válik...
Üdv.szeretettel
Loisz