Én nem ismerek semmiféle prezentációt. Ez a "marhaság" saját termés.

Ha belinkelnéd azt a bizonyos "vérmarxista" prezentációt legalább tudnánk mire is gondolsz...

Neked biztos tetszeni fog. Én meg akkor örülnék, ha rá jönnél, hol vernek át ebben a levezetésben.
http://www.viddler.com/explore/shigemori/videos/6/
üdv
ex

Érdekes video, már értem, miért kerülöd a belső és külső államadósság közötti különbség részletezését.
Esetleg be kellene látnod, hogy a "marhaság"-ban is vannak részigazságok, vagy....

Elmagyaráztam neked, hogy mi a különbség a kettő között.
ex

Kedves Fony!
A példák, példabeszédek hasonlatok, arra valók, hogy segítsenek megérteni valamit, nem arra, hogy utána a példán vitatkozzunk, de a kedvedért finomítok rajta.
1-re.
Tegyük fel, hogy a családodban veletek élő nagypapa, öregkorára, esetleges ápolására, temetésére összegyöjtött 1M forintot.
Te úgy gondolod, hogy csak ott áll ez a pénz hasznavehetetlenül. Elkéred tőle és elmégy belőle egy világkörüli útra. Remélem látod a különbséget, e között az eset között és a között, minhat ezt az utazást jó magas kamatozású kölcsönre tetted volna meg.
Aztán tovább lehetne azzal finomítani, hogy nem mindegy, hogy ezt a pénzt simán eltapsoltad, vagy vettél belőle egy munkagépet, amivel aztán a család egyik tagja vállakozni tud és újabb jövedelmet szerezni.
2-re. Egy családban könnyen lehet, hogy nincs megtakarítás, de egy ország gazdálkodásáben mindig van, legfeljebb nem elég. De ha nincs, akkor a túlköltekezést csak külső kölcsönből tudod megoldani.
üdv
ex

Ma volt időm és meg tudtam nézni ezt az 57 perces videót, de újat nemigen mondott. Teljesen korrekt, csak azt mondja el, amit mindnyájan tudunk, látunk. Amit például a Pat Robertson is leírt, amit a Hack Péter fordított a hgy-ből a kilencvenes években. Szinte teljesen azonosak az idézetek, teljesen ugyanazt írja le az öreg, amiről a film szól. Mi ezzel a gondod? Mitől vérmarxista? A tényekkel van bajod, a pénz történetével, az adósság-pénzteremtés mecahanizmusának leírásával, vagy az általuk ajánlott megoldással?

Mondjuk amikor a megölt amerikai elnököktől idézett a film, akik mind az állam kezébe akarták tartani a bankügyeket, akkor a Kennedyt is idézhették volna, aki szintén erősíteni akarta az állam szerepét a pénzügyekben. Ha jól emlékszem teremtett is állami és nem magán pénzt az elnök.

Másrészt tetszik, hogy egyik megoldásnak említi, hogy az államok adóztassák meg a bankokat, habár ennek a kritikáját is leírja. Végül is ez indult el most Amerikában, Európában és nálunk is. A film kritikája az, hogy olyan erkölcstelenek a bankárok, hogy úgyis ők kerekednek felül.

Mátyás király nem volt marxista, sőt szerintem Salamon sem, de tudta mind a kettő, hogy ha üres a hatalom kasszája, akkor nem lesz erős az ország.

Isten rendje szerint mindig is voltak kincstárnokok. Mindig is voltak, akik a pénzt kezelték. (ez még Jézus tanítványi között se volt másként, Jézusnak is volt pénzügyminisztere)
A rend akkor borul fel, amikor Júdás Jézussal együtt mártja a falatot a tálba.
A kincstárnokok feladata egy jól működő világban sose lehet az uralkodás, nekik mindig is alá kell rendelniük magukat azok alá, akik a hatalmat gyakorolják.
Így fog működni a világ és így működnének legjobban a bankok is.

Ehhez egy jól működő szabályzás kell, amely nem engedi meg, hogy a mindenkori irányító hatalom, itt az állam, a tényleges lehetőségén túlnyúljon. Lásd most a görögöket.

Az exponenciális gazdasági növekedés fenntartása tényleg egy abszurd. Nekünk keresztyéneknek kellene leginkább ezt érzékeltetnünk a világgal ezt, hiszen a mértékletesség, a gondoskodó szemlélet ezt a természetet kirabló politikát nem támogathatja.

Nekem különösen tetszik a film egyik jövőképében, hogy a bakok nonprofit módon működjenek.

Igazad van, csak nem "fog", hanem jelen időben így működik.
A bankok, bankárok, a pénzvilág alá van rendelve a hatalomnak és így működik a legjobban. Az állam törvényekkel, szabályokkal határolja be a pénzvilág játékterét, ahogy másokét is. Csak azt kell figyelembe venni, hogy a legjobb nem azonos a tökéletessel.
Az igéből tudjuk, hogy az ember dolga a tökéletességre törekvés, más témakörben is, és azt is tudjuk, hogy a valóságban erre nincs esélye elérni. Mindenkor kegyelemre szoruló marad.
Kezdem kapisgálni, hogy miért is beszélünk el egymás mellett régóta gazdaság/politika témában.
Kétféle probléma van:
Az egyik egy rendszerbeli hiba/ák.
A másik általános erkölcsi problémák.
Az első. A különböző ember alkotta rendszerek mind tökéletlenek, de nagy különbségek vannak köztük, méghozzá abban, hogy maga a rendszer mennyire ad tered az egyébként sajnos alapértelmezetten adott bűnös emberi természetnek.
A rabszolga tartó társadalom pl nagyon nagy teret enged a bűnös ternészetnek, hogy a másik embert elnyomja kizsákmányolja.
A szabadságelvű demokratikus kapitalizmus jóval kevesebb tered ad ennek és nagyobb teret a szabadságnak és az emberi méltóságnak. Ez utóbbi a legjobb a tökéletlen rendszerek között.
De az egész rendszerkérdés fel sem merülne, ha az ember, az Isten szándékai és eredeti terve szerint élne. Mint tudjuk, nem így van.
Érdekes módon az erkölcsi problémákat rendre rendszerproblémaként kezelitek és ettől torkollik a gondolkodás folyton antikapitalizmusba.
A piac, a bankok, a tőke valami csúnya dolgot művel, nosza váltsunk rendszert, vegyük el, szüntessük be, államosítsunk. stb.
És itt bejön egy nagyon nagy tévelygés.
Bűnös és romlott a bankár/kapitalista/vállakozó/stb természete. Igen. De a többieké is. Az alkalmazotté is a szegényemberé is, és főként a politikusé is. Ezzel szemben nálad is megváltó megoldásként jelenik meg az államhatalom. Teljesen indokolatlan bizalom, miközben a nagánszektorral szemben adott a pemanens gyanakvás.
Tehát feltételezed, hogy a hatalomgyakorlókkal minden rendben van a vérszívó bankárokkal szemben. Ha a hatalom alá vetjük őket, akkor minden rendben lesz, tökéletesen fognak működni. Ha a politikusok irányítanak, az államhatalmon keresztük akkor sokkal jobb lesz minden. Hát nem.
Ezt már kipróbáltuk, ez volt a kommunizmus, és azzal, hogy totálisan a politikai hatalom alá volt rendelve a gazdaság, törvényszerűen nem működött jól.
Ezért mondom, hogy mélyen szántott a marxizmus és erre rendre meg szoktatok sértődni.
Vagy ott van ez:

Ez is a marxista gondolat. Ahogy a kommunista utópia feltételezte, hogy az ember majd annyit dolgozik öntudatból, mint a csuda és cserébe csak a puritán szükségleteit viszi haza az áruelosztó központból, Rosta barátunk is azt feltételezi, hogy nonprofit üzemben, hivatali módon hatékonyan képesek a bankok üzemelni.
Ez is ki volt próbálva állami bankrendszer néven, amit aztán működésképtelenség miatt fel kellett számolni.
A pénzügyi szektor ugyanolyan infrastruktúrája a modern gazdaságnak mint az utak vasutak villamos hálózat, víz, gáz, csatorna. Ha kőkorszakban, vagy ókorban akarunk élni, akkor nincs rájuk szükség, ellenkező esetben igen.
üdv
ex

Ez jelenleg egyáltalán nincs így, hiszen a pénzügyi szabályzást minden területen lebontották (lásd deregularizáció) és az általad is folytonosan emlegetett gondolat szerint, a piac, a PÉNZ szabályozás mentesen az pénzügyi hatalom önző törvényei szerint vezényli a világot, az országokat.




Péter itt nem marxista eszméket idéz, hanem Jézust, amikor Ő azt mondja nekünk, hogy adjátok meg a császárnak, ami a császáré!



Dettó! Itt is egy alap keresztyén gondolatot marxistázol le. Kálvint marxistázod le, aki a kamatozás kritikájának 6 feltételénél kizárja azt, hogy kölcsönt és vele kamatot csak az üzlet kedvéért bárki is adjon. Nála nem elképzelhető, hogy életmódszerűen valaki a kamatszedésből éljen. A szegényeknek adott kölcsönre vetett kamatot egyszerűen tiltja.

Úgy nézem neked marxista Jézus Urunk is, de az egész keresztyén világ is, közte Kálvin is. Ez jól rámutat a hgy jelenlegi pozíciójára....

"Kálvin hirdette az újkor küszöbén először a paraszti és kereskedői munka
értékét. A parasztságról csak lekicsinylően szóltak előtte; a kereskedői
munkát pedig egyszerűen elítélte a középkori egyház: “Egy keresztény sem
lehet kereskedő, ha mégis az akar lenni, ki kell zárni azt Isten
országából.”

Európa gazdasági életében fordulópont Kálvin törvényes és méltányos kamat
jogosságát meghirdető bibliamagyarázata. A modern gazdasági élet indult
útjára ezzel a gondolattal, hiszen a pénzfogalom az ipar és a kereskedelem
legfőbb feltétele, a gazdasági fejlődés elindítója."

Forrás: Egyháztörténelem: Kálvin János (1509-1564)
http://boobaa.ajrg.hu/beadandok/kalvin_janos

Ebben a tekintetben úgy tűnik kálvinistább vagyok nálad.
üdv
ex

Ha valaki dolgozik, akkor méltó arra, hogy ezért bért kapjon. Ha az a feladata, hogy a termelő által elkészített árut összegyűjtse, raktározza, piacra vigye, ott árúsítsa, akkor ezért a munkáért is pénz jár.
A méltányosság a lényeg!

Van Szikszainak egy imádsága, ami a kereskedőkre vonatkozik. Naggggyon jó és aktuális!
Ha Fony-nak meg van és van még erre ideje bemásolni, akkor ebből kiderül, hogy mi az ami méltányos és mi az ami már nem az!

Én az extra profitot sose tekintettem méltányosnak. Egy ember munkájának, vagy egy szektor munkájának a megítélése nem lehet önmagából származó.
Elismerem a bankok működésének a fontosságát, de hogy mennyi az, ami méltányos fizetség pl. a pénzkezelésért, az már olyan téma, amiben megint nem biztos, hogy valaha egységben leszünk.
Ami szintén kényes téma, hogy mennyiben elfogadható, hogy a pénz, pénzt fial. Lehet-e termelő, értéket előállító munka nélkül gazdagabb egy ország, csupán a kamatok emelkedése miatt?

Ex, ha az Ige azt mondja a feleségnek, hogy mindenben engedelmeskedjen a férjnek, akkor mondhatja-e a feleség, hogy nem teszem, mert a férjem bűnös természetű ember?
Isten Igéje azt tanítja a keresztyéneknek is, hogy vessék alá magukat az aktuális hatalomnak addig a pontig, amíg azt nem kéri a hatalom, ami csak Istennek jár egyedül (a dicsőséget, a dicsőítést).
Egyébként a választott nép életéből kiderül, hogy működhet egy olyan rendszer, ami a felső hatalomra épít, a kérdés mindig annyi marad, hogy a felső vezető feljebb lát-e önmagánál?

Ez az illető is Max Webberen szocializálódott és nem Kálvinon.



http://www.reformatus.hu/archiv/2009/ta ... 6_bank.pdf

Kedves Péter!
Legyél kálvinista és akkor egységben leszünk. Ő ugyanis azt mondja, hogy a kölcsönvevőnek legalább akkora hasznot hozzon a kölcsön vett pénz, mint a kölcsönt adónak. Ez a következőket jelenti:
1. Ne fogyasztásra menjen a kölcsön, hanem befektetésre. Azaz vagy ne adjunk kölcsön fogyasztásra vagy ne szedjünk érte kamatot. Ez utóbbi a szegények segítése, mert ilyenkor a kamatot ajándékozod neki.
(megjegyzem, még a mai világban sem szokás rokonoktól barátoktól kamatot kérni, ilyen formán ezt a törvényt egész jól betartják az emberek)
2. Ami fontos még, hogy a kamat méltányosságát éppen a tisztességes piaci verseny, az üzletkötés szabadsága adja, mert ez garantálja hogy úgy köttessenek az üzletek, hogy mindkét félnek megérje, vagyis egyenlő hasznot kozzon. Tehát megint ott tartunk, hogy még mindig a szabad és tisztességes versenyes kapitalizmus a legbibliaibb.

Ismét legyél kálvinista, hiszen éppen ő volt, aki a katolikusokkal és Arisztotelésszel ellentétben elismerte, hogy a pénz termelő eszköz és jogos az általa termelt haszon, vagyis a kamat.

Szerintem igen. Azért, mert a kamatokat az ország munkájának hatékonysága határozza meg, tehát jogos ha egy ország a munkájának gyümölcsét megkapja.

Ez utóbbit nem nagyon értem, hogy jön ide.
üdv
ex

Max Webber leírta tényeket, vagyis azt, hogy a reformáció és a protestantizmus megjelenése megtermékenyítőleg hatott a keresztény világra, vele együtt a gazdaságra, és utat mutatott a pogány nemzeteknek is, hogyan lehet tisztességesen jobban élni.

Ha reformátusként Max Webberrel is problémád van, akkor nálam megállt a tudomány veled kapcsolatban.
üdv
ex