Szia Nemosinex!

Itt válaszolok a délelőtti kérdésedre:

Egy csöpp szomorúság azért kihallható ebből a dudorászásból.
Nyugodtan dúdold el, mi bánt.
Hátha kifőzőcskézünk valami megoldást közösen.

Valóban időnként rámszakad, hogy milyen jó lenne valami mást is végezni, nemcsak a mindennapi főzést-sütést-mosást-takarítást- kertgondozást. Persze, dolgozom a férjem cégében is, de az is ilyen portási feladat- szeretem, de azért mégis hiányérzetem van. Ilyenkor lehet, hogy szomorúan pötyögtetem a billentyűket is- azonban már kiegyeztem ezzel a beosztással.Tudom, hogy nincs jobb megoldás.
Egyébként pedig, így találtam rá a fórumra hajdanán, ami számomra akkor egy nagy ajándék volt.

Drága Erika!

Értelek. Miközben én meg pont egy ilyen mindennapi kizárólagos sütést-főzést-mosást-takarítást-(és főleg!)-kertgondozást tudnék leginkább elképzelni magamnak. Tudod, a világban ezt már megoldották. Van hajgöndörítő vas az egyenes hajúaknak, hajegyenesítő a göndörhajúaknak, és van kreppesítő azoknak, akik nem tudják eldönteni, hogy melyik is a helyes út.
Meg Kierkegaard (nem pontos): Házasodj meg, meg fogod bánni. Ne házasodj meg, meg fogod bánni. Vagy megházasodsz, vagy nem - meg fogod bánni.
Nekünk meg - itt valaki mondta egyszer, hogy mi Isten egyedi költeményei vagyunk - az a legjobb, ha ott vagyunk, ahol vagyunk, és ebben kell (vagy inkább szabad) meglátnunk a végtelen lehetőségeket. Ami persze sokszor nagyon nehéz.

Az Úr áldjon meg és őrizzen meg!
Szeretettel
nX

nem tudom mennyire általános, de aki itt ír, szeretne magából valamit adni másoknak, sőt nem csak magából, hanem az Urából. Szerintem ez természetes igényünk, a kérdés, hogy erre elég-e a fórum és számomra kérdés, hogy a számomra alkalmatlan idöben kész vagyok-e bárkinek bizonyságot tenni?

Kedves Nemosinex!

A mosoly azért van, mert számítottam erre a válaszra. Valaki mondta egyszer,hogy olyan jól esik a favágás, miután egész nap valami szellemi munkát végez- tudod, milyen töltött káposztát főznék, ha lenne egy kis , párórás munkám, ami érdekel, a s ami szükséges?
Erre azt mondja a férjem: találj ki valamit...hmmm ahhoz zseninek kéne lennem,pedig én csak zsena vagyok/ ez szlovákul nőt jelent/

Igen,
"az a legjobb, ha ott vagyunk, ahol vagyunk, és ebben kell (vagy inkább szabad) meglátnunk a végtelen lehetőségeket"

ez a járható út.Keresem is egyre tudatosabban a szépséget ebben a helyzetben, amiben vagyok.-ha közben-közben el is szontyolodom.- Hálás vagyok az Úrnak a nagy családomért, de néha azt gondolom, a gyerekeknek is jobb példa lennék, ha a való világban is elértem volna valamit- papírom bőven lenne rá.

Erika!
Ne hülyéskedj már! Te vagy az itt, aki a nők között a legtöbbet elért, teljesített.
Ne hasson rád az értékvesztett világ!
üdv
ex

Köszi a bíztatást, Ex!
Azonban nem a világhoz akarok hasonlítani, hanem van pár nagycsaládos hívő asszonytestvérem, akiknek mindkettő sikerült- otthon is helytállnak, meg a munkahelyükön is. Persze, tudom, mindenki helyzete más, nekem a saját cipőmben kell megtanulni járni.

Kedves Péter!

az első kérdésedre: elég-e a fórum a bizonyságtételre?- azt mondanám, hogy amikor ez a lehetőség van csak a másik emberrel beszélni, mert egyébként soha nem is találkoznánk, beszélgetnénk,akkor igen.
Amint az itteni fórumozói élet is bizonyítja, egy idő után a virtuális beszélgetések aztán személyes találkozókat vonnak maguk után- szerintem ez természetes, hogy akik már annyi témát végigbeszéltünk,kialakul egy kötődés is , s szeretnénk még többet megismerni a másikból- s jó esetben épülhetünk is egymás hite által.