shalom írta:
Kérlek Titeket, hogy gondolkozzatok el azon, hogy nem lenne jobb elfogadni azt a tényt, hogy vannak "karizmatikus" "nyelveken szóló" református testvérek? ÉS végre testvéri jobbot kellene nyújtani feléjük? Nem akarnak új egyházat alapítani, szakadást okozni, hanem élettel akarják megtölteni az egyházközségeket.
"Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám,
Égi lángod járja át szívem és a szám!
Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel!
Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám!"
Kedves shalom!
A nyelveken szólás csak
EGY a kegyelmi ajándékok sokfélesége között. 1Kor.12,8-10,- gondolom,Te is ismered ezt az igét.-
-Miért tenne az valakit, bárkit is "különb" hívővé, akinek (valóban) adatik a nyelveken szólás ajándéka,- mint az, akinek a ...bölcsesség igéje, ismeret igéje,... prófétálás, lelkek megkülönböztetése, stb. lelki ajándék adatik ?
-Csakis az a lényeg -szerintem-, hogy ISTEN SZENTLELKE által van-e az ajándék ?
Ha igen, az megtermi a maga gyümölcsét.- Azt a szépséges éneket, amit idéztél, MINDEN református, sőt evangélikus, stb. gyülekezetben éneklik. - Attól függ, hogy milyen szívvel.-
-Talán Neked is el kellene gondolkodnod azon, hogy miért KÜLÖNÜLNEK EL a nyelveken szóló reformátusok, ha vannak ilyenek? Az én ismereteim szerint, akik csakis a nyelveken szólás ajándékát keresik, vagy emelik ki a többi ajándék közül, azok mind egy-egy másik un. karizmatikus gyülekezethez csatlakoznak.
Hallottál a "rajongás" lelkéről ? - Már a reformáció korában élő hithőseink is hadakoztak velük,- és én úgy gondolom, ma is ez folyik.
Üdv.
L.