Sziasztok!

Végre vége! - sóhajthatok fel, mert a Viskó borítóján olvasható jellemzés: lebilincselően izgalmas olvasmány - nálam nem jött be. Nem volt szükségem zsebkendőkre sem, pedig nagyon hamar elérzékenyülök, ha valami megérint.
Valószínűleg nekem/is/ üzeni a főszereplő:" ...sajnálom... úgy tűnik, ez a könyv elsősorban nem önnek szól."
Ebben nagyon igaza van Macnek, meg kellett volna szívlelnem rögtön az elején. Sok dolog zavart, amíg végigrágtam magam rajta.
Nem készítettem jegyzetet olvasás közben , s most már sajnálom rá az időt, hogy újra átlapozzam, s idehozzam, mi volt, ami nem tetszett.

Annak örülök, ha valaki számára, aki eddig nem hitt Istenben, ez a könyv sorsfordító lett, s remélhetőleg előbb-utóbb megtalálja a tiszta forrást is, a Bibliát. Biztosíthatom, hogy ha nyitott szívvel lapozza fel, személyre szóló üzenetet talál benne, eligazítást, vígasztalást is élete ügyes - bajos dolgaiban.

Én is ma fejeztem be, és - tényleg nem vagyunk egyformák - nekem tetszett. Tetszett legfőképpen az, hogy egy Istent közelről ismerő ember szólal meg benne. (Az amerikaias marketingfogás a végén felháborító, de erről, úgy tűnik, nem tudnak leszokni.)
A Bibliát természetesen nem múlja felül semmilyen szempontból, de valószínűleg nem is ez volt a célja.

Net, én már elmondtam a véleményemet a Viskóról, te következel.

az "én véleményem" nagyjából mindegy... mutatok így elsőre valaki mást:



kissé "érzelemmentesebbre fogalmazva": sok embernél látom, hogy sokat használ az Istenképük, illetve a Vele való kapcsolatuk helyreállításában

(különösen ahol a földi apával kapcsolatosan nem éppen a legpozitívabb élmények maradtak meg az illetőben, és hát... elég sok ilyen esettel találkozom)

Beszélgettem egy volt évfolyamtársammal,kérdeztem , olvasta-e a Viskót- szlovákul is megjelent. Nagyjából hasonlóan hatott rá, mint rám, pedig neki ha valakivel nem volt problémája, az pont az apja volt.
Ettől függetlenül nyilván sok mindenkinek tetszhetett a könyv, hiszen világsiker.

A te véleményedre azért kérdeztem rá, mert korábban volt róla szó, hogy majd te is leírod...

nem mondtam, hogy nem fogom

de akkor most egy újabb vélemény:

Sok topic szól itt erről.
Pedig, ugye a Bibliában nincs olyan, hogy karizmatikus meg nem karizmatikus kereszténység.
Ott csak olyan van, hogy kereszténység, amely alapértelmezetten karizmatikus.
Bocs az offért.
üdv
ex

csak az a kérdés, hogy ez alatt ki mit ért- s ez már alaposan szétcincálja a mindenkori hívő közösségeket.

Ez a probléma a könyvben is nagyon zavart: tökéletes, személyes kapcsolatban vagy a Papával- az Atya Istennel, Jézussal és a Szent Lélekkel- de nem kell keresztyénnek lenned-nekem ez fából vaskarika

ki a keresztyén, ha nem az, aki tökéletes kapcsolatban van a mennyei Atyával, az Úr Jézussal, és a SzentLélekIstennel?-/azért, mert ez a kifejezés is devalválódott, még így van/

azt mondja Jézus Macnek: "nem arra vágyom, hogy kereszténnyé tegyem őket, hanem arra, hogy újjászületésük által egy testté: Papa fiaivá és leányaivá, azaz az én fivéreimmé és nővéreimmé váljanak. Hogy az én szerelmesemmé, Menyasszonyommá legyenek?"

azt kérdezem tőletek, hogy aki újjászületett, az nem ugyanígy látja a keresztyén fogalmát?

mindjárt reagálok, csak előbb egy "update" a korábbi "olvasói véleményhez":



itt most NEM a mi gyülinkről van szó (mielőtt valaki a karom magam-felé-hajlásával vádolna, ez most éppen a Golgota, de úgy általában, ha BÁRMILYEN gyülibe beépül valaki, az számomra nagy öröm)

nos akkor a véleményem (eddigi véleményeimből összeollózva, mert itt-ott azért már priviben leírtam):

Kedves Erika!
Én nem olvastam a könyvet, tehát nem ahhoz, hanem a te beírásodhoz szólok hozzá.
Ebben azt hiszem mindnyájan egyetértünk. Ez maga a kereszténység lényege, tartalma.
A hétköznapi életben viszont a terminológiák, formák skatulyák nagyon el tudnak térni a lényegtől és fura tartalmakat hordozhatnak.
Hogy ne kissebbel kezdjem, ma a magukat kereszténynek mondók többsége biblia alapon nézve nem keresztény. Ilyen értelemben el is tudnám fogadni, ha Jézus azt mondaná, hogy ne akarom ilyen kereszténnyé tenni az embereket, hanem hívjuk bárminek, lényeg az újjászületésben való egyesülés az Úrral.
Az Úr a szíveket vizsgálja. Számára a "levél" tartalma a lényeg és még ha a címzés rossz is a Szsz postás eljuttatja az igazi címzetthez.
Ezzel a gondolattal viszont nem lehet legalizálni a rendszeres következetes mellécímzést.(pl. máriakultusz).
üdv
ex

pont erről beszéltem:


cáfolat meg vita helyett... nézzük meg az idézetet a környezetével együtt!

– Mack, a világ rendje olyan, amilyen. Az intézmények, rendszerek, ideológiák, és az emberiség összes hiábavaló, értelmetlen erőfeszítése, melyek ezekkel együtt járnak, mindenütt fellelhetők, és az ezekkel való találkozás elkerülhetetlen. De én szabadságot tudok adni neked arra, hogy felülkerekedj bármely hatalmi rendszeren, amellyel valaha is találkozol, legyen az vallási, gazdasági, társadalmi vagy politikai rendszer. Növekedni fogsz ebben a szabadságban, hogy bármely rendszeren belül vagy kívül szabadságban élhess, és szabadon mozoghass közöttük és bennük. Együtt – te meg én – képesek vagyunk, hogy bennük legyünk, és nem belőlük.

– De oly sokan azok közül az emberek közül, akik számítanak nekem, a jelek szerint bennük és belőlük élnek! – Mack a barátaira, azokra a gyülekezeti tagokra gondolt, akik szeretettel voltak iránta és családja iránt. Tudta, hogy szeretik Jézust, de átadták magukat vallási tevékenységeknek és hazafias buzgólkodásoknak is.

– Mack, én szeretem őket, és te helytelen módon ítélsz meg közülük sokakat. Azok felé, akik ezekben a rendszerekben és rendszerekből élnek, meg kell találnunk a módját annak, hogy szeressük és szolgáljuk őket, nem gondolod? Ne felejtsd el, hogy az engem ismerő emberek azok, akik szabadok arra, hogy mindenféle rítusok és előírások nélkül éljenek és szeressenek.

– Akkor ezt jelenti, hogy valaki keresztény? – Meglehetősen ostobán hangzott a kérdés, ahogyan Mack feltette, de ez lett abból, ahogy próbálta összefoglalni mindazt, ami a fejében kavargott.

– Ki beszél itt a kereszténységről? Én nem vagyok keresztény. Ez a gondolat szokatlan és váratlan volt Mack számára, és nem tudta megállni, hogy el ne vigyorodjon: – Nem, szerintem sem vagy.

Közben odaértek a műhely bejáratához. Jézus újból megállt.

– Azok, akik szeretnek engem, a világ összes létező rendszeréből jönnek. Korábban buddhisták vagy mormonok, baptisták vagy muzulmánok, demokraták, republikánusok voltak, és vannak sokan, akik egyáltalán nem járnak el szavazni, és soha nem voltak részesei semmiféle „vasárnap délelőtti” vagy más vallási szervezetnek. Követőim közül sokan gyilkosok, mások meg álszent, önigazultságukban bízók voltak. Vannak közöttük bankárok és tudósok, amerikaiak és irakiak, zsidók és palesztinok. Nem arra vágyom, hogy kereszténnyé tegyem őket, hanem arra, hogy újjászületésük által egy testté: Papa fiaivá és leányaivá, azaz az én fivéreimmé és nővéreimmé váljanak. Hogy az én Szerelmesemmé, Menyasszonyommá legyenek!

– Ez azt jelenti, hogy minden út hozzád vezet?

– Egyáltalán nem! – mosolyodott el Jézus, ahogy a műhely ajtókilincse után nyúlt. – A legtöbb út sehova sem vezet. Amit viszont jelent, az az, hogy bármilyen útra hajlandó vagyok elmenni, hogy megtaláljalak titeket!

Kedves Net!

Először is halkan mondom, hogy biztosan emlékszel rá, nem olyan régen beszéltünk arról, hogy a fórumon a színeknek jelentőségük van- nos akkor tudod, mire célzok..

Nem akarok vitatkozni sem , hiszen a mai Ige a főoldalon is erre utasít. ..tehát csak pár szóban:

az első bejegyzésemben írtam, hogy annak örülök, ha valakit Isten felé fodított a könyv- most akkor miért lennék a könyvre féltékeny- csak utaltam arra, hogy eddig is nyilvánvaló dologra mondja azt, hogy ez egy teljesen új szemlélet- a keresztyénség fogalmáról beszélek-

amikor a végén írja, hogy Mac egy új forradalomban reménykedik, s a szeretet és kedvesség forradalmában, aminek a középpontja Jézus-most komolyan mondd meg Net, te ezt eddig nem tudtad, hogy Jézusnál a szeretet a lényeg, nem bármilyen más vallási teljesítmény? önkéntelenül eszembe jutott az a cikk,ami még a szociban jelent meg egy békepap tollából, hogy a békességet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta ismerjük-

de a másik oldalon ahogy próbálja érzékeltetni a szeretetet: a sok drágám, picinyem megszólítás a sok-sok öleléssel engem inkább bezár a csigaházamba, pedig ha hiszed ha nem, nekem is nagyon fontosak az érzések: az hogy szeressek, s hogy szeressenek.

bocsánat, teljesen elfelejtettem, egy MÁSIK szinezésre gondoltam, létezik olyan Újszövetség, ahol Jézus szavai pirossal vannak kiemelve...

javítottam

bocsánat, hogy félreérthető voltam: nem RÓLAD beszéltem, hanem a JELENSÉGRŐL: a könyv MEGOSZT, hasonlóan, mint a karizmatikus-nem_karizmatikus "választóvonal"
(azóta "van szerencsénk" egy újabb "frontvonalhoz": az "apostoli atyák" fogalma/gyakorlata tovább hasogatja a karizmatikus tábort is... nem mondhatnám, hogy BÁRMELYIK lövészároknak örülnék, élvezném, sőt egyáltalán ELFOGADNÁM, ha bármelyik oldalon belenyomnak az árokba és fegyvert nyomnak a kezembe!)

tehát vissza a Viskó-körüli megosztáshoz:
MEGÉRTEM, aki számára nem elfogadható ez az egész, bizonyos - fentebb kifejtett - kérdésekben én is a "nem_oké!" lövészárokban kellene harcoljak (nem teszem, de a másik oldalon se! EZÉRT mondtam, hogy az ÉN véleményem nem fontos!!!!)

értem, és MEGÉRTEM, hogy nem érted!
...és örülök, hogy te is "megadod a jogot", hogy mások számára áldás legyen!
én is "megadom a jogot", hogy veled együtt sok keresztényt (valódi értelemben vett hívő keresztényekről beszélek) ZAVARJON ez a könyv (nem mintha bárki engedélyt kért volna tőlem, és ez jól is van így )

"beszivárgott" egy kicsi a hozzászólásba a magánbeszélgetéseim "túl érzelmes" részéből is, ezektől konkrétan a pásztorom is kiakadt már párszor, aztán persze elfogadva, hogy "te így működsz, és jó, hogy ilyen is van"
engem valószínűleg EZÉRT nem zavar ez a "nyálas" jelleg (amerikaiak erre való hajlandósága miatt eleve "gyököt vonva" olvasom)