Idézet:
Remélem nem érvnek szántad.
De, érvnek szántam. Egy szellemiség létezéséről beszéltek, aminek része az egyház elnőiesedése. De létezik ez a másik jelenség is, amiről valamiért nem szeretsz tudomást venni.
Ennek milyen szellemneve van? Van valami statisztikai adat arról, hogy milyen mértékben nyilvánul meg az egyik, illetve a másik jelenség például? Ha nincs, akkor miért beszélünk Jezábelről, és miért nem erről a másikról?
Idézet:
Ugyanis az nem érv, hogy a tévelygő egyház milyen hülyeségeket mondott bármikor. Az teológia és önmagában súlytalan. Az az érdekes ebben a témában is, hogy mit mond az Ige.
Ez meg számomra nem érv, mert nem magyaráz meg semmit. Ugyanis, hogy mi a hülyeség, meg a tévelygés, az, bármennyire is úgy gondoljuk, hogy mi tudjuk a tutit az Ige fényében, eléggé relatív. Persze, hogy érdekes, hogy mit mond az Ige, de a teológiák is rendszerint az Ige alapján készülnek. Pl. „Az asszonynak kuss!”-ra is lehet igei alátámasztást találni, ha éppen erről van szó. Az sokkal érdekesebb szerintem, és közelebb van az igazsághoz, hogy milyen lelkületet tükröz egy-egy ilyen megnyilvánulás – mint mondjuk a Lutheré – s hogy az mennyire egyeztethető össze az Krisztus által elsőnek és legfontosabbnak nevezett törvénnyel és a másodikkal, persze, ami ebből következik.
Idézet:
A hímsoviniszta egyházra ugyanis nem válasz az elnőiesedett egyház.
Nem fogod rám bizonyítani ezt a logikátlanságot.
Én nem állítottam ok-okozati összefüggésbe ezt a két dolgot. Két létező jelenségről van szó, s hogy mi a kettő között a kapcsolat, azt magyarázza meg ki-ki magának. Lehet az egyiket szellemiségnek és világméretű összeesküvésnek nevezni, a másikat meg hülyeségnek és súlytalannak tartani, ízlés szerint. Ez leginkább, persze, nem a jelenségről, hanem rólunk magunkról beszél.
üdv
nX