Kedves Loisz, azért nem egészen ezek a problémák a gnosztikusokkal, legalábbis nem ilyen formában van velük gond.
Az első pont például igaz, ha azt mondjuk Isten, az ő igazsága mindenek előtt létezett. A gnosztikusok viszont itt azt mondják valójában, hogy a Teremtő Isten előtt létezett igazság. A Teremtő Istent huszadrangúnak, sőt negatív jellegűnek nevezik az isteni sorukban.
Azzal sincs gond, hogy az igazság benne van az emberben, hiszen van az emberi létezésünk mellett isteni részünk is. A gond az, hogy Ádámban és vele az emberben a Teremtő Isten feletti entitást feltételez a gnoszticizmus.
Az sem probléma, hogy belülről jövünk rá igazságra, hiszen a Szentlélek által ismerhetünk rá az igazságra, vagyis annak egy részére. A Biblia, a Szentlélek segítségével végül tükör által látunk homályosan. A gond az, amikor teljességgel isteninek tartja magát a gnosztikus ember és a megnyilvánulásait, belső lelki életét képes adott esetben 100 %-an isteninek gondolni.
A konklúzióval egyetértek.
Végül nem az ember hozta létre önmagát, hanem ha jól emlékszem a Sophia az ősbölcsesség hozta szerintük létre valahogyan az ős Ádámot a Teremtő Isten előtt.
A gnosztikusokról azt mondták régen, hogy a teológiájuk, az isteni rendszerük olyan bonyolult, mint egy barlangrendszer, ahol számtalan emelet, szint és odú van, amelyekben számtalan isten és entitás egzisztál, ahol csak eltévedni lehet...