Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 2.16-17

„BŰNÖSÖK” ÉS „IGAZAK”

A „vámszedők és bűnösök” társaságára méltán nehezedett a közmegvetés súlya. Életünknek sok romlásával ők maguk vonták magukra a többi ember megbélyegző ítéletét. Mindig is vannak a bűnnek olyan áldozatai, akiknek a társaságától jó mennél távolabb maradunk, hogy romlásuk fertőzete át ne ragadjon a mi életünkre is.

Jézus sem azért ment el az ilyen kitaszítottak közé, „velük enni és inni”, mintha romlásukat, helyeselte vagy szépítgette volna. „Betegeknek” látta őket, akik elvesznek, ha nem akard orvosuk. De Ő éppen az az orvos, akire a bűnös embernek szükségük van. Rajta nincs hatalma a fertőzésnek, Őneki van hatalma minden romlás felett!

Gáncsoskodó ellenfeleinek az volt a hibájuk, hogy csak ítélkezni tudtak a „bűnösök” felett, de arra, hogy azok, „megtérhetnek”, nem is gondoltak. Nem vették észre, hogy könyörtelen ítélkezésükkel milyen romlásnak áldozatai ők maguk is, akik pedig „igazaknak” képzelték magukat. Mit tehet Jézus az ilyen gőgös szívű „egészségesekkel”?

Dr. Victor János

Márk Evangélium Elmélkedések:
Márk 2.18-19

"A VŐLEGÉNY NÁSZNÉPE

A "böjtölés" lehet a léleknek nagyon üdvös gyakorlata a testnek megzabolázásában. Jó néha megtagadnunk magunktól olyan élvezeteket, amelyek nem is volnának bűnösök. Jó magunkat edzenünk a kívánságaink felett való uralkodásban. Még az életünkhöz szükséges táplálékról is jó ideig- óráig lemondanunk, hogy addig csak a lelki dolgokkal foglalkozzunk.

De milyen nagy különbség volt Jézus és az ellene kifogásaikkal fellépők között. Ezeknek megvoltak a böjtölési szabályaik, amelyeknek pontos megtartására helyezték a súlyt. Ő az ilyenek alól felszabadította tanítványait. Őszerinte vannak idők és helyzetek , amikor valamilyen szabály kedvéért böjtölni erőltetett és hazug külsőség volna csak. Mit érne az?

És ennek a szóváltásnak során kiderült az is, hogy általánosságban inkább illik az Ő tanítványaihoz az Isten áldásainak hálás élvezete, mint azok élvezetének a megtagadása. Akik Ővele közösségben élnek, az örvendező násznéphez hasonlatosak. Az életük uralkodó hangulata az ünnepi örvendezés. Megszentelődnek ebben a testi élvezetek is!"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk.2:20-22

"JÉZUS ÚJAT AD

Vannak Jézus tanítványainak örvendező életek is gyásznapokon. " Amikor elvétetik tőlük a vőlegény". Olykor megszakad köztük az Őközötte a boldog közösség. Ilyenkor van helyén nálunk is a "böjtölés". Nem ízlik a legjobb falat sem, elveszti varázsát minden élvezet, amelyet ez a világ nyújthat. Csak Ő adhatja vissza az élet örömeit! (20)

De minden olyan kegyesség, amely szabályokba akarja foglalni akár a "böjtölést" , akár a léleknek Istennel való egyéb dolgait, a múlté már. " Ó ruha", amely már megtette szolgálatát és "szakadozott"; régi tömlő", amely már hasznavehetetlenné vált. Jézus előtti időkben jó lehetett, de amióta Ő közöttünk járt, már idejét múlta. (21-22)

Mindig fenyegetett az a veszedelem , hogy az Ő követését is ilyen régi fajta törvényeskedés formájába szorítsák be az emberek. De Ő előre felemelte ez ellen tiltó szavát. Az az "új posztó" és "új bor" , amelyet Ő adott e világnak, sokkal értékesebb kincs, semhogy így elvesztegessük. Nem kényszeríthető bele az Ő ügye semmilyen régula-rendszerbe!(21-22)"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 2.23-28

"TEHER VAGY ÁLDÁS?

A farizeusok a szombatnapnak megszenteléséből is terhes rabigát csináltak sokféle aprólékos szabályaikkal. Szerintük Jézus tanítványai már azzal is megszentségtelenítették a szent napot, hogy éhségük csillapítására néhány kalászt "learattak" útközben és a búzaszemeket kimorzsolva belőle, "őrlési" munkát végeztek. Milyen kicsinyes szolgalelkűség! (23-24)

Milyen messze szakad el az ilyen elferdült buzgóság Isten gondolataitól! Szent rendelkezése Istennek a hetednapi nyugalom, csakugyan. De nem megnyomorítani akarta vele az embert, hanem megajándékozni. Az Ő napjának megszentelése nem annyira kötelezettség, mint áldott kiváltáság. "Nem az ember lett a szombatért", hanem fordítva! (25-27)

De Istennek ez a jóságos rendelkezése elhomályosul az ember előtt mindaddig, míg Jézus nem oszlatja el a homályt. Amíg az ember meg nem ismeri Őáltala Istennek örök és biztos kegyelmét, addig mindig visszaesik az ősi hibába: rabszolgatartónak véli Istent, akinek terhes szolgálati adót kell leróni. Jézus a "szombatnak Ura", aki ajándékká teszi azt! (28)"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 3.1-6

„EGY SZOMBATNAPI TÖRTÉNET

Lejátszódik előttem Jézus ellenfeleinek történetének egy szomorú fejezete. Úgy kezdődik, hogy először csak titkon „lesik Őt”, hogy okot találjanak a „vádolására”. Azzal végződik, hogy már eltökélt szándékuk Őt” elveszíteni” és csak a módja felett kell még „tanácsot tartaniuk”. Jézus napfényre hozta „szívük keménységét”! Benne ilyen soha ne legyen!

Ugyanakkor végbemegy előttem egy szánandó nyomoréknak a csodálatos meggyógyulása. „Megszáradt kezével” ott szorongott még az imént a zsinagógabeli sokaságban. De Jézus észrevette őt. „Előállította a középre”. Úgy foglalkozott vele, mintha éppen csak az ő kedvéért érkezett volna oda És ép emberré lett az Ő szavára. Rajtam nem akadna meg a szeme?

És közben elhangzanak előttem Jézusnak olyan szavai, amelyek új fényt vetnek Isten akaratára. Azt hirdeti, hogy Isten törvénye nem tiltó szabályokból áll, hanem az életet tartalommal megtöltő parancsokból. Nem tenni meg valamit, sokszor a legnagyobb bűn lehet, amikor tetteinkkel szolgálhatnánk Istent! Vigyázzak jobban a mulasztási bűneimre!”

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 3.7-12


"NAGY TÖMEG JÉZUS KÖRÜL

Milyen népes és milyen tarka sokaság nyüzsög Jézus körül! "Jönnek hozzá" közelből és távolból, falvakból és városokból, határokon innen és határokon túl lévő tartományokból. "Hallották" a hírét és annak vonzóereje odavonz az Ő bűvkörébe mindenféle embert seregestől. Azóta megfogyatkozott volna ez a vonzóerő? Vagy csak az a baj, hogy akik ismerik Őt, nem terjesztik a hírért? (7-8)

Ez a tömeges érdeklődés persze kétes értékű dolog volt. Sokan csak testi gyógyulásukat keresve "rohanták" így meg Jézust és az ilyenek elől egy idő múlva ki is tért. Igyekezett magától távol tartani tolongásukat, otthagyva őket a parton és " egy kis hajóból" intézve hozzájuk tanítását. Hiszen Ő lelki nyomorúságokon akart segíteni mindenek előtt! Miért, nem ezt keresik nála elsősorban? (9-10)

Sőt voltak a sokaságban olyan lelkendezők is, akiket egyenesen elnémított tiltó szavával. A bennünk lakozó "tisztátalan lélek" tette őket érzékenyekké az Ő hatalmának felismerésére és ezért hangoztatták nagy fennszóval a személyében meg jelent isteni titkot. De az ilyen hírverés nem volt az Ő kedve szerint való. Csak a megtisztult szív hódolatát és vallástételét fogadja Ő el!(11-12)

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 3.13-15

"JÉZUS ISKOLÁJÁBAN

A hegytető csendes magányában alakult ki Jézus szorosan vett tanítványi köre. Itt már nem szorong körülötte nagy sokaság. Csak azok vannak vele, akiket Ő "magához szólít" s akik erre készségesen "mennek hozzája", ha nem tudják is még , hogy mit is akar velük. Személy szerint elhívott és neki engedelmeskedő emberek által viszi végbe az Ő nagy terveit!(13)

Az így kiválasztottakra szent iskola vár. Az a célja velük, hogy "kiküldje őket prédikálni". S hogy majd hű és igaz tolmácsai lehessenek az emberek között az Ő üzenetének, erre azzal neveli ki őket, hogy állandóan társaságába fogadja. "Vele lenni" nem is lehet hosszabb ideig anélkül, hogy az ember magának tartsa meg mindazt, amit az Ő közelében tapasztal és nyer! (14)

Nem is csak azt az üzenetet fogadják továbbhirdetni tanítványai,amelyet Ő hirdetett ennek a világnak, hanem az az erő is tovább fog általuk működni, amely Őbenne megnyilatkozott. Megosztja velük azt az Ő "hatalmát" is, amellyel olyan sok nyomorult emberen segített. Az Ő közelségében, megváltozik a mi emberi tehetetlenségünk és megoldhatatlan bajok megoldóivá válhatunk! (15)"

Dr.Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 3.16-19

"A TIZENKETTŐ

Amint végighalad szemem Jézus tizenkét tanítványának névsorán, megjelenítve látom bennük az Ő híveinek beláthatatlan sokaságát.

Vannak köztük ismerős alakok. Kiemelkedő, szembeszökő példái annak, hogy mi válhatik Jézus hatása alatt egyszerű, szürke, gyönge emberektől. Ismerem ugyan fogyatkozásaikat is. De ezek ellenére is messze világít a bizonyságtételük. Még bukásaikból is fölegyenesedve, hősökké és vezérekké válnak Jézus ügyének szolgálatában.

Vannak köztük olyanok is, akikről a puszta nevükön kívül semmit sem tudunk. Személyük és szolgálatuk előttünk homályba vész. Isten azonban őket is éppúgy számon tartotta és felhasználta, a maga céljaira. És az ilyen ismeretlenség homályába vessző tanítványok mindig sokkal többen vannak, mint a nevesek!

És végül van közöttük egy olyan is, aki beszennyezte nevét a Jézus ellen elkövetett árulás bűnével. Rajta kárba veszett az elhívatás és a Jézus iskolájába való befogadtatás minden szent kiváltsága. Sőt visszájára fordult. Szomorú kivétel, de ilyen kivételek újra meg újra adódnak!"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 3.20-22

"FÁJDALMAK ISMERŐJE

Viselte Jézus a nehéz munkának roskasztó terhét. Annyira igénybe vették az emberek, hogy néha még az étkezésre sem hagytak neki nyugodt időt. Fárasztó szolgálatban emésztette erejét nap-nap után. Jusson az eszembe, ha olykor fellázad bennem a kényelemszeretet és le akarnám rázni a rám nehezedő munkát, mint valami nyűgös terhet. Jézussal együtt hordozhatom!(20)

Elszenvedte Jézus a félreértés keserű fájdalmát is. Volt úgy, hogy a hozzá legközelebb állók sem értették meg Őt.Az elméje épségét féltették attól a munkásságától, amelyben Ő isteni küldetését élte ki, és véget akartak vetni annak! Gondoljak erre, ha néha az én szívemet is hasonló meg nemértés fájdalma járja át. Jézus megosztja azt velem! (21)

Érte Jézust is gyalázkodó vádak arculütése. Az ördög cimborájának nevezik Őt olyanok, akiknek a szavára sokan hallgattak. A legképtelenebb rágalom is jó volt nekik, csakhogy indokolják vele magkacs ellenségeskedésüket. Vigasztaljon ez, ha az életeben valamikor gyűlölködő becsmérléssel támadnának rám. Jézus ismerte az emberi szívnek ezt a fájdalmát is!(22)"

Dr. Victor János

Márk Evangélium Elmélkedések:
Márk 3:23-27

„A SÁTÁN LEGYŐZŐJE

Hogy a meghasonlottság ugyanúgy a romlásnak forrása, ahogy az egyetértés az erőé, az általános emberi tapasztalat. Pogány bölcsek is sokszor megállapították és hirdették. Ha Jézus is aláhúzza ezt az igazságot, annál inkább meg kell szívlelnem! Hát javát akarom annak az „országnak” vagy „háznak”, amelyhez tartozom, óvjam a meghasonlás veszedelmét, mint tűztől!(24-25)

De Jézus ezt az igazságot az ellene emelt vád kivédésére használta fel. Ha Ő – amint elvakult ellenségei mondották – sátáni erőkkel dolgozik a Sátán ellen, hiszen akkor „ vége van” a Sátán hatalmának! Pedig nyilvánvaló, hogy nincs vége, hanem nagyon szilárdan áll! Megtanulhatom ebből komolyan venni az ördög hatalmát teljes félelmetességében. (23,26)

Ha Jézus a Sátán hatalmából ki tudja csikarni szerencsétlen áldozatait és szabadokká tudta őket tenni, ennek csak az az egyetlen magyarázata van , amelyre Ő maga reá mutat. A rettentően „erőset” Ő úgy tette ártalmatlanná, hogy Ő még erősebb volt. Nem cimborája, hanem győzelmes ellenfele volt! Ezért örök menedékünk és szabadítónk nekünk!” (27)

Dr Victor János

Márk Evangélium Elmélkedések:
Márk 3:28-30

"MEGBOCSÁTHATATLAN BŰN

„ Minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak ...” Milyen fényes szikrák pattant ki Jézus szablyájából ellenfeleinek támadása. Miközben megátalkodottságuk ellen védekezik, olyan igazságot jelent ki, amelyért azóta is hálás neki az egész világ. Az Isten könyörülő szeretetét hirdeti, amely mindig nagyobb minden emberi bűnnél!(28)

Csak egyetlen bűn van, amelynek elkövetésével az ember menthetetlenül az „örök kárhozatba” dönti magát:”a Szent Lélek ellen szóló káromlás”.
Mert a Szent Lélek éppen Isten megbocsátó irgalmát hozza közel szívünkhöz és világoltatja fel előttünk. Aki ezt „káromoló” durvasággal eltaszítja magától, az éppen a bűnbocsánat ajándékát veti meg!(29)

És Jézus ellenfelei abban a veszedelemben forogtak, hogy ezt a soha jóvá, nem tehető bűnt kövessék el. „Tisztátalan léleknek” tulajdonítani a Ő gyógyító csodatételeit annyi volt, mint világos nappal feketének mondania a fehéret.. Az igazság az volt, hogy nem akartak meghajolni előtte, pedig tudták, hogy meg kellene. Ilyeneken Ő sem segíthet!(30)"

Dr Victor János

Márk Evangélium Elmélkedések:
Márk 3.31-35

"TESTI ÉS LELKI ATYAFISÁG

„ A te anyád és a te testvéreid keresnek téged.”
Úgy vélték Jézus családjának tagjai, hogy nekik több és különösebb joguk van Őhozzá, mint másoknak. Csakugyan, a családi kapcsolatok nagyon erős kötelékek! Istennek legnagyobb földi ajándéka az, ha vannak hozzánk egészen közelálló szeretteink. És mennél többet köszönhetünk nekik, annál többel tartozunk is nekik!

„Ki az én anyám, vagy kik az én testvéreim?”
Jézus mégis elvitatja szeretteinek Őhozzá való különleges jogai, mert jól tudja: azért „keresik” ,hogy kiragadják Őt abból a munkából, amelyet Isten akaratából végeznie kell. Elsősorban és mindenek felett Istené az életünk. Emberek igényei, még ha a nekünk legdrágábbakéi is, elveszik a jogosultságukat, mihelyt szembefordulnak az Ő akaratával!

„Aki az Isten akaratát cselekszi...” Az ilyenekben látta Jézus az Ő igazi rokonságát. Test szerinti atyjafiaitól megszomorítva, ebben a lelki atyafiságban talált kárpótlást. Ha régi otthonában nem értettek is egyet vele, volt azért néki nagy, népes családi köre, amelynek szeretete körülvette. Nincs szorosabb kötelék, mint Isten akaratának közös szolgálata. Az igazi családi egység is csak ezen épülhet fel!"

Dr Victor János

Márk Evangélium Elmélkedések:
Márk 4:1-4

"JÉZUS MAGVETÉSE

Megint nagy „sokaság” veszi körül Jézust, amint a hajót használva fel szószékül, folytatja „tanítását”. Vajon hányan lettek, akik csak sejtve is tudták, milyen nagy kiváltságban van részük? Azokat a „példázatokat”, amelyeknek ők az első hallgatói voltak, azóta milliók forgatták meg a lelkükben mindig újra, hogy kimeríthetetlen gazdagságukból egyre többet nyerjenek!(1-2)

De lényegében véve nem volt más az első hallgatók helyzete sem, minta a mienk.”Imé, a magvető kiméne vetni.” Ez történt Jézusnak a munkásságában akkor is, és ez folytatódik ma is. Ha nem jár is már közöttünk testi módon láthatóak és hallhatóan, azért évszázadok óta ugyanaz megy végbe általa: Isten gondolatainak a magvait hinti szét emberi szívekbe.(3)

És ahogy akkor is voltak, úgy ma i s vannak, akikre nézve teljesen kárba vész az Ő munkája. Lelkük keményre taposott felületére hull csak a mag s aztán úgy eltűnik, mintha oda sem hullott volna. Mi hasznuk volt a ilyeneknek abból, hogy közvetlen hallgatói lettek Jézusnak az Ő földi élete napjaiban? És sok évszázad múlva ma is milyen sokan hasonlítanak hozzájuk! (4)"

Dr Victor János

Márk Evangélium Elmélkedések:
Márk 4.5-9

"MÁS – MÁSFÉLE TALAJ

Sokaknál megfigyelhette Jézus, hogy az Ő magvetése megfogamzott ugyan, de csak átmeneti eredményeket termett, aztán minden megsemmisült. Nem hatolt elég „mélyre” a mag. Nem volt igazi „gyökere”. S ezért csak addig mutatkozott az ilyenek életében az örvendetes látszat, amíg komoly próbáknak nem volt kitéve. Isten óvjon az ilyen felületes hittől!(5-6)

Másoknál meg az volt Jézus tapasztalata, hogy azért veszett oda magvetésének örvendetesen megeredt termése, mert nem volt tiszt a szívük talaja. Másfajta, gazos élet is tenyészett benne. S aki nem egészen és csakis Jézus magvetésének akar termőföldjéül szolgálni, az végül semmit sem terem Őneki! Isten óvjon a szívnek ilyen megosztottságától!(7)

De voltak olyanok is, akiknél Jézus meglátta munkájának kívánt eredményét. Mindegy, hogy sokan voltak-e, vagy kevesen, az ilyenekért érdemes volt elvégezni munkáját! Meghozták az elégséges termést. Nem egyforma bőséggel ugyan, de az sem volt baj. Mindvégig állhatatos és teljes szívvel szolgáló hívei lettek. Azt kérem Istentől : közöttük találtassam én is!(8)"

Dr Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 4.10-12

"BEAVATOTTAK ÉS KÍVÜLÁLLÓK

Voltak Jézus hallgatói között olyanok, a tizenkét tanítvány is, mások is, akik nem elégedtek meg példázatos tanításának a meghallgatásával. Lebilincselő és élvezetes dolog volt az is. De ők a példázatok értelmét is fel akarták fogni. Hozzá fordulnak tehát kérdezősködésükkel. Járjak mindig az ilyenek nyomában: akarjam szavát megérteni!(10)

Jézus örömmel elégíti ki ezt a vágyakozást. Hiszen azért burkolta gondolatait példázatokba, hogy ilyen vágyakozást ébresszen fel az emberekben. Sokakban az nem ébredt fel . Azok „kívülállók” maradnak. De azok előtt, akik Őt komolyan meg akarják érteni, hamarosan feltárulnak „ az Isten országának titkai”! Ne zárjam ki magamat ebből az áldásból!(11)

Akik komolyan vágyakozásuk híján elszalasztják ezt az áldást, azoknak jobb lett volna egyáltalán nem hallgatniuk Jézus szavát. Mert akik csak felületes lélekkel hallgatja azt, annak később csak annál nehezebb lesz igazi vágyakozásra indulnia és igazi megértésre eljutnia. A lelki eltompulás és megkeményedés veszedelmét vonja magára. Ne tegyem ki ennek magam!(12)"

Dr. Victor János