Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.1-6

"JÉZUS NÁZÁRETBEN

"Akik Őt hallák, elálmélkodnak vala." Valamikor egyszerű hallgatóként járt a názáreti zsinagógában, mint a többiek. Most úgy jelenik meg, mint tanítványaitól kísért Mester, aki "tanítani kezd". Kinőtt azok közül, akik közt felnevelkedett és fölébük emelkedett. Előbb - utóbb mindenki "elálmélkodva" kénytelen föltekinteni Jézusra, akinek dolga van vele.(1-2)

"Megbotránkoznak vala Őbenne." A názáretbeliek számára tűrhetetlen volt Jézusnak az a fölényes és tekintélye, amellyel elébük állott. Ők addig csak egy közülük való család tagjának ismerték és ennél többnek nem is akarták elismerni. Jól megérezték: különben meg kellene változnia az egész életüknek. Az "botránkozik meg" Jézusban, aki nem akar megtérni!(3-4)

"Csodálkozik vala azoknak hitetlenségén." Makacsa elzárkózásukkal csak saját maguknak ártottak a názáretbeliek. Jézus közéjük is jótéteményeinek gazdagságával ment és ha hittel fogadják Őt, bőséges áldásaiban részesülhetnek. De így csak néhány szórványos gyógyító csodatételt művelhetett, aztán otthagyta őket. Milyen balgatag ellensége az saját magának, aki nem hisz Őbenne!(5-6)"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.7-10

"SZENT KÜLDETÉSBEN

Egészen különös szerep várt a "tizenkettőre" Jézus ügyének a szolgálatában. És még az ő életükben is egészen különös esemény volt az a próbagyakorlat, amely által Jézus nevelni akarta őket későbbi feladatokra.

De a lényegében véve Jézusnak minden tanítványa részesül ugyanabban a kiküldetésben, hogy "kiküldetést" nyer tőle. Valamilyen formában mindenkinek hirdetnie kell Őt, aki az övé. És ehhez megkapják hívei a szükséges " hatalmat" is, hogy ne hiába hangozzék el szavuk ebben a világban.(7)

Lényegében véve az az utasítás is minden hívének szól, amellyel eltiltotta a "tizenkettőnek" a maga kényelmével és egyéb érdekeivel való törődést. Olyan nagy kiváltság az Ő szolgálatában forgolódni, hogy aki ebben részesül, minden egyébben szerény vándorként beérheti a legkevesebbel is. (8-9)

De ugyanígy vonatkozik minden hívére az a megnyugtatás is, amellyel első hírnökeit útnak indította: mindig találnak hajlékra, amely befogadja és jóltartja őket. Soha nem lát szükséget az, aki egész szívvel az Ő szolgálatának szenteli magát! Munkásainak mindig gondját viseli Ő!(10) Ne részesüljetek hát meg szolgálatában!"

Dr.Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.11-13

JÉZUS KÖVETEI

Előre tudhatták Jézus tanítványai, hogy lesznek sokan, akik " nem hallgatnak rájuk". Jézus maga megmondotta nekik, hogy nem érje őket ez keserű csalódásként. Az ilyen eredménytelenségért a felelősséget reáháríthatják azokra, akik hallották Isten üzenetét, de nem akarták befogadni. Egyszer majd ők állnak érte számadásra és elveszik ítéletüket Isten kezéből.(11)

Jézus tanítványainak csak az a dolguk, amit az első tizenkettő is művelt: "prédikálni", hogy az emberek "megtérjenek". Nem okvetlenül szónoklatokkal, sokkal inkább az egész életükkel, hívogatniuk és vonzaniuk kell az embereket: hagyják el Isten nélkül való útjaikat és vessék alá magukat az Ő uralmának. Ők azért felelnek majd, hogy ezt hűségesen megtették-e?(12)

És ebben a szolgálatukban Isten ereje által sok csodálatos áldást terjesztenek Jézus tanítványai. Általuk titokzatos erők működnek, amelyek elől meg kell hátrálnia a Gonosz hatalmának. És sok nyomorult életű ember "meggyógyul", amerre járnak. Örömöt és új életet sugároznak szét ebben a szomorú világban. Ebből látszik meg, hogy Jézus küldte őket el szolgálatukra!(13)"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.14-16

"JÉZUS TERJEDŐ HIRE

Jézusnak a híre mindenfelé elterjedt. Ő inkább fékezte a róla szóló híreszteléseket, semhogy bárkit is biztatott volna rá. De olyan „erők működtek benne” hogy óhatatlanul „nyilvánvalóvá lőn az Ő neve”. A nép széles körben is egyre többen hallottak róla és még a királyi udvarban is fölhatott a híre. Amerre Ő jár és munkálkodik, ott felfigyelnek reá az emberek! (4)

Sokféle különös vélemény alakult ki ennek során Jézusról. „Mondják vala” Őt némelyek ennek, mások annak. Abban megegyezett minden vélemény, hogy Istennek olyasféle rendkívüli követe Ő, mint a régi idők prófétái. Hogy Ő még ennél is több: az Isten egyszülött Fia, - az még rejtve maradt a legtöbb ember előtt. Jézust igazán fölismerni és megérteni kiváltságos ajándék! (15)

Heródes király is csak téves és homályos fogalmat alkot magának Őróla. De ebben mégis van valamelyes igazság: ugyanannak az isteni üzenetnek és vádnak a kiújulását ismeri fel Jézusban is, amelyet Keresztelő János megöletésével egyszer már elnémított. Az is, aki még nem ismeri fel Jézust igaz valója szerint, nyugtalanná válik bűnei miatt az Ő közeledtére! (16)"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.17-20

"KÉTFELÉ SÁNTIKÁLÁS

Keresztelő János Heródessel szemben Isten akaratának a szószólója volt. Mivel tudta, hogy Isten nevében beszél, nem félt még a királynak is szemébe mondani a kemény tilalmat:”Nem szabad … ! Így áll Isten az embernek útjába a maga törvényével, amikor az ember azt hinné: senkinek nincs beleszólása az ő dolgaiba És senki nem érezheti magát az Ő törvénye alól mentesnek!

Heródiás, Heródesnek a romlott szívű felesége, a csábító bűnnel megszemélyesítője. Ő csak felháborodással vehette tudomásul a próféta tiltó beavatkozását a király ügyeibe. Számára tűrhetetlen volt az, hogy más befolyás is érvényesüljön az övén kívül. S ezért csak vágya volt: „megölni” az Isten emberét. Engesztelhetetlen ellentét van a bűn és az Isten akarata között.

Heródes király maga azt a sok-sok embert képviseli, aki valahogy megpróbál a bűn é Isten akarata között középúton járni. Heródiás kedvéért bebörtönzi a prófétát, de az életét mégis kíméli, mert sok dologban mégis csak nagyra becsüli a tanácsait és „örömmel hallgatja”. Nem sokáig lehet ezt a kétfelé való sántikálást folytatni és rendesen nagyon rossz véget ér!”

Dr Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.21-24

"A BŰN JÓ ALKALMAI

A Keresztelő János életére törő Heródiás számára egyszer eljött az „alkalmas nap”.
Alkalmassá tette azt az ünnepi vendégsereg amely Heródes tiszteletére egybegyülekezett. Amikor egyedül volt a király, sohasem sikerült őt rávenni a próféta feláldozására. De a hiúságát legyezgető vidám társaságban nem annyira ura az akaratának mint máskor. Kerüljem az olyan társaságot, amely elaltatja lelkiismeretemet!

Fokozta a veszedelmet az a mámoros hangulat amelyben a királyt a zene és a tánc ejtette. Az élvezetek izgalmában odaveszett minden megfontoltsága. Őrizetlen várrá vált a lelke és könnyen bevehette a bűn támadása. Vannak örömök, amelyek a Sátán szálláscsinálói. Legyek résen és maradjak távol az ilyenektől!

És vesztét okozta Heródesnek az, hogy nem is Heródiással érezte szemben magát, akinek gyilkos szándékait eddig ellensúlyozta, hanem csak a leányával, aki ártalmatlan félnek látszott. Nem gondolt arra, hogy a leánynak adott ígéretét az anyja fogja behajtani rajta! Legyen szemem meglátni a bűnt, ha a háttérben rejtőzik is!
Ne ejthessenek meg ilyen „alkalmas napok”!"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.25-29

„A BŰN RABJAI

„A király igen megszomorodék.” Hogyne, amikor meggondolatlanul esküjéért szaván fogják és olyasmit kívánnak tőle, amit eddig szívósan ellenzett! Nincs szomorúbb látvány az ilyen „megszomorodásánál”, - amikor valaki jobb belátása ellenére, kedvetlenül és kényszeredetten követi el a bűnt. Ilyenkor látszik: milyen nyomorult rabszolgaságba hajlik az ember bűnével.

„Nem akará őt elutasítani.” Még a bűn hurkában befogott és abban fájdalmasan vergődő ember sem tehetetlen báb azért, hanem a maga döntésével lép rá a bűn útjára. Heródes is mérlegelve választ két út között. Csak hívságos szempontokat helyez elébe az egyedül fontosnak: az Isten akaratának! Nem evégre adta Isten az embernek az akarás felséges jogát!

"Megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét.” Hiába volt a kísértéssel való hosszas ügyeskedő játék:Heródes végül is elbukott. Megszületett a végzetes rendelkezés és Keresztelő János áldozatul esett neki. Heródiás örülhetett diadalának. A próféta tanítványaira pedig rászakad a nagy gyász. És ezen már semmilyen késő bánat nem változtathatott. Idejében vívjam meg harcomat!”

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.30-34

"JÉZUSSAL EGYEDÜL

A kiküldetésből visszatérő tanítványoknak sok jelentenivalójuk volt munkájukról és tapasztalataikról. Amilyen boldogok volta, amikor elnyerték megbízatásukat, úgy tele volt a szívük annak elvégzése után is és jólesett beszámolniuk Mesterüknek. Álljatok elébe én is, ne csak parancsainak átvétele végett, hanem aztán is, ha már megjártam utamat. Adjak számot neki dolgaimról!(30)

Szolgálatuk fáradalmai után " egy kevéssé pihentetni" akarja tanítványait Jézus. Ezért a sokaság elől, mely szüntelen ostromolja kívánságaival, "egy puszta helyre" megy velük. Kellenek a munka nyugtalanságai és fáradalmai közben csöndes idők, amikor a lélek tisztázhatja a maga kérdéseit és új erőt gyűjthet. Jó a Jézussal való egyedüllét "pihenése"! (31-32)

De amikor a sokaság utánatódul Jézusnak a pusztaságba is és megzavarja az óhajtott nyugalmat, Ő mégsem bosszankodással fogadja ezt. "Megszánván őket." Csak azt látja: szükségük van az embereknek Őreá, mint a juhnyájnak a pásztorra. És inkább feláldozza érettük pihenését, csak szolgálhasson nekik. Az áhítat csendes óráinál is fontosabb a szeretet szolgálata!(33-34)"

Dr Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.35-38

"SOK ÉHEZŐ

" Nincs mit enniök"." A tanítványok csak ezt a panaszos megállapítást tudták megtenni. Legfeljebb az jutott még eszükbe: nem lehet ezt a megéhezett sokaságot az esti órákban tovább is ott tartani a puszta helyen, menjen hát ki-ki eleségére, amerre tud.Ez a mi emberi tehetetlenségünk képe. Ha ránk nehezedik is mások baja, segíteni rajta nem tudunk. (35-36)

"Adjatok nekik enniük!" Jézus többet lát, mint tanítványai: a szükség, amely elébük társul, egyúttal feladat is számukra. Nem rázhatják le magukról a gondját. Nekik kell a szükséget megelégíteniük. Előttük ez lehetetlenségnek tűnik fel. Az ő erejüknél sokkal több sem volna elég hozzá. Mintha ezt Jézus is nem tudná jól! De ennek ellenére is szól hozzájuk parancsa!(37)

"Hány kenyeretek van:" Eleve is biztos, hogy csak nevetségesen kicsiny a készlet a nagy szükségeshez képest. Mégis számon kell venni gondosan. Hadd tűnjék ki, hogy elégtelen. De aztán az a kevés is, ha megbecsülik, még nagyon fontos szerepet játszhatik! Jézus megtanít rá: ne vessem meg azt, ami emberileg jelentéktelen! (38)"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.39-44

"BŐSÉGES VENDÉGSÉG

Legyek hálás az ötezer ember csodálatos megvendégelésének ezért a történetéért, amelyből megtudhatom, hogy Jézus a testi szükségek megelégítésére is gondot viselt. A lélek örök kenyerét hozta el ebben a világba, de nem felejtkezett el a testnek gondjairól és bajairól sem. Akkor is velem van, ha ilyenekkel kell küzdenem. És ilyenekben is segítenem kell az Ő nevében másoknak!
Ne felejtsem el ennek a csodatételnek a lényegét: kevés vagy sok egészen mást jelent ott, ahol Jézus által Isten hatalma nyilvánul meg. A keveset is megsokszorozhatja Ő. És Őnélküle az is, ami emberi vélemény szerint sok, milyen hamar elfogyhat és cserbe hagyhat! Tegyek félre minden emberi számítást és bízzam sokkal inkább az Ő hatalmában!
És csodáljam meg hálás szívvel azt a bőséget, amely Jézus áldása alatt fakad. Minden éhező megelégült a nagy sokaságban és még azon felül is sok volt a maradék! Nemcsak hogy ínség szakadékában nem zuhanhat alá, akiről Ő gondoskodik, hanem még a közelébe sem jut annak! Boldog ember az, aki ilyen gazdag Úrnak a házánál élhet és szolgálhat!"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.45-48

"VÁLSÁGOS ÓRÁK

Az a sietség, amellyel Jézus eltávolítja tanítványait az ötezer ember megvendégelésének helyéről, azt mutatja: nem volt tanácsos ottmaradniuk. A testi jóltartáson fellelkesedett sokaság őket is magával ragadhatta volna és leronthatta volna azokat lelki eredményeket, amelyeket Jézus bennük munkált. Jó, hogy néha"kényszerítve" vagyunk eltávozni a kísértések köréből!(45)

Az az éjszakai imádság, amelynek magányában Jézus elvonult a sokaság "elbocsátása" után, arra vall, hogy Őneki magának is meg kell küzdenie a kísértéssel. Hiszen eleitől fogva azt sugallta neki a Gonosz, hogy lelki megváltás helyett e világi jótéteményekre építse fel országát. Jó, hogy az Istennek való egyedüllétben mindig megerősödhetik tisztánlátásunk! (46)

Az a távolság, amely a hegyen imádkozó Jézus és a viharos éjszakában a tengeren " vesződő" tanítványok között így támadt, arra emlékeztet, hogy vannak válságos órák, amikor Jézus közelségére a legnagyobb szükség van, s amikor tanítványainak abban még sincsen részük. De csak látszólag és csak egy ideig. Jó, hogy Ő ilyenkor "látja" övéit és máris közeleg feléjük!(47-48)"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.49-52

"VIHAROS TENGEREN

Jézusnak a tenger színén való érthetetlen közeledése csak újabb rémületbe ejti a már amúgy is megviselt tanítványokat. " Kísértetnek vélték" és kiáltozva riadoztak tőle. Sokszor közelget hozzánk a mi Urunk olyan érthetetlen módon, hogy nem ismerjük föl benne áldott jótevőnket, hanem csak annál gyötrelmesebb veszedelmek támadását látja benne félelmes szívünk! (49)

De a rémüldözés csak addig tartott, amíg Jézus meg nem szólalt. Csendes, biztató szava mindjárt megfejtette a félelmetes titkot: nem ellenség, hanem a legjobb Barát közeleg. Hányszor éri az Ő híveit az a boldog meglepetés: ijesztő veszedelemnek látszata mögött Ő rejtőzik, akinek szavától elmúlik szívünk minden félelme! Csak halljuk meg felénk zendülő szavát!(50)

Mihelyt felismerték Jézust a tanítványok és megint ott volt közöttük, el is múlt minden baj. Csak "álmélkodni" és "csodálkozni" tudtak a történteken és csak szégyenkezhettek az ő "megkeményedett szívük" kishitűsége miatt. Milyen sok leckére van szükségünk, míg végre megtanuljuk, hogy ilyen csodálatos Úr szolgálatában sohasem kell ijedeznünk és aggodalmaskodnunk! (51-52)"

Dr.Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 6.53-56

"SOKAN MEGGYÓGYULHATNAK

"Azonnal megismerték Őt". Jézus nem érkezhetett úgy vissza a Genezáret tava emberlakta partjaira mint egyszerű, ismeretlen utas. Hírből sokan ismerték és megjöttére felfigyeltek. Ma is - még lélekben tőle távol álló emberek is - többet tudnak róla, mint gondolnánk. Csak tudnák úgy elébük tárni az Ő valóságát, hogy ráismerhessenek! Vonzódnának hozzá bizonyosan! (53-54)

"Kezdték a betegeket hordozni..." Jézus megjelenése megint előcsalja a házakból és köréje gyűjti a sok szenvedést, amelyen csak Ő segíthet. "Amerre hallják, hogy Ő ott van", oda mindig közel húzódik a sok emberi nyomorúság, amelynek Ő az egyetlen orvosa. De ehhez az kell, hogy ne csak szájjal emlegessük Őt, hanem valósággal is " ott legyen" életünkben!(55)

"Legalább a ruhája szegélyét illethessék." A legkisebb kapcsolat is, amelybe Jézussal benne bízó emberek jutottak, máris elég volt csodálatos "meggyógyulásukhoz". Bőségesen árad az Ő ereje és könnyen hozzájuthat a reá szoruló ember. Nincsenek terhes és bonyolult előfeltételek. Csak a kezét nyújtsa ki feléje! Milyen egyszerűvé tette Isten kegyelme a dolgunkat! (56)"

Dr. Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 7.1-5

" SZABÁLYOK RABSÁGÁBAN

Részletesen ismerteti az evangélista a Jézus- korabeli zsidók vallási tisztálkodási szokásait, mert aki maga sohasem élt benne az ilyen szigorú regulák által szabályozott rendben, az el sem tudja képzelni, mennyi terhet rak az reá az ember vállaira. Mi minden úgy vélt " tisztátalanságtól" kell óvakodnia annak, aki így akar Isten kedvére élni! Szomorú rabszolgaság az ilyen élet.(3-4)

Jézus tanítványai felmentve érezték magukat ezek alól a "tisztasági" szabályok alól. Kenyerüket a szertartásos mosakodás nélkül fogyasztották el. Pedig Mesterük erre külön nem is biztatta fel őket. Csak annyit értettek meg az Ő szavaiból és életéből, hogy Isten előtt egészen más dolgok a fontosak. A rabtartó szabályok elvesztették rájuk nézve a jelentőségüket. Felszabadultak. (2)

Ezek aztán Jézus ellenfelei megütköztek és felelősségre vonták Őt: "Mi az oka?" Ők a tanítványok szabadságában nem valami magasrendű lelki értéket láttak, amelyet megkívántak volna, hanem csak valami megbotránkoztató vétséget. Ebbe a vakságban süllyed az ember, amikor maga akarja megszabni:mivel szolgáljon Istennek. Jobban akarja tudni a dolgot Jézusnál!(5)"

Dr Victor János

Márk Evangéliuma Elmélkedések:
Márk 7.6-9

"HAMIS ISTENTISZTELET

A régi prófécia szavaival világítja meg Jézus ellenfelei vallásos buzgólkodásának a lényegét: nem más az, mint hazug látszatokkal való elpalástolása a valóság hiányának. "A szívük távol van" Istentől. Ha "tisztelik" Őt, az nem szívük mélyéről fakad, csak magukra öltött és mutogatott külsőség. Hiányzik ebből az Istennel való élő, igazi, benső közösség. (6)

Abban mutatkozik meg Jézus szerint az ilyen élet hazugsága, hogy benne "embereknek parancsolatjai" emelkednek olyan fontosságra, mintha " Isten parancsolatjai" volnának, s azokat, az igaziakat, "félreteszik" érettük az emberek. Isten nem kapja meg azt, amit elvárna, s az emberek mégis elhitetik magukkal, hogy Ők szolgálják, még pedig nagyon buzgón! (8)

"Hiába valónak bélyegzi meg Jézus Istennek ilyen " tiszteletét". Mert magukat és egymást megcsalhatják az emberek, de Istent nem. Ő nagyon jól tudja: mit követel az emberektől és ahelyett semmi egyébbel nem elégíthető ki. Kárba veszett fáradsága az embernek minden igyekezete a maga elgondolásai szerint keresni az Ő jó tetszését. Ő világosan megmondotta, hogy mit akar.(7)"

Dr. Victor János