A fiú haza indulása, már az Atyával való Lelki találkozás gyümölcse.
"Rágondolt" az Atyára és arra a házra, amiről mi nem is tudunk születésünk óta.
Senki se ismeri az Atyát önmagában, csak akinek a Fiú megmutatja.
Ezért a haza indulás vágya már az Atyával való kapcsolat első gyümölcse, ami Isten Lelkének és Igéjének a munkája. Nem az ember "termi meg" ennek a lehetőségét. Azaz az ember önmagában, ha Isten nem kegyelmez rajta, ott pusztul a vályú mellett.
A víz keresztség számomra jel. (Kornélius, meg a teljes keresztyén egyház)
Ha nem az lenne, hanem üdvösségi kérdés, akkor a lator a kereszten nem üdvözült, akkor még sem jutott el a paradicsomba Jézus szavával ellentétben.
Erre sose kaptam még választ senkitől, hogy akkor ez hogy van. (vagyis annyit, hogy ha leszállt volna a keresztről, akkor bemerítkezik
, DE nem szállt le!)
Hacsak nem úgy, hogy a lator MEGKERESZTELKEDETT, azaz részesült Jézus halálában és feltámadásában és ennek két gyümölcsében, ami EGYEDÜL üdvösség kérdés:
BŰNBOCSÁNAT, ÖRÖK ÉLET.
A második áldás "gyümölcsei" számomra ijesztőbbek, mint amit Károly felsorolt.
- nem követek el többé bűnt
- felette látom magam azoknak, akik "még csak" az első áldást vették
- nem harcolok tovább a saját bűneimmel, mert ugye azok már nincsenek, hiszen Isten teljesen betöltött Lelkével/Szellemével
Hiszem, hogy akik itt írnak, azok nem mennek el ennek a tanításnak (második áldás) erre a szélsőségére, de ez benne van ebben a pakliban.