A vallásos gazdasági idealizmus talán nem is új keletű dolog

A Láthatatlan Kéz irányítja a gazdaságot?

Az amerikaiak mintegy ötöde meggyőződéssel vallja, Isten irányítja a gazdaságot: ő a legendás Láthatatlan Kéz.

Elképedve olvashatják a magukat felvilágosultnak gondoló európaiak a Baylor Religion Survey (Baylor vallási felmérés) legfrissebb eredményeit, mely szerint minden ötödik amerikai kétely nélkül hiszi: Isten aktívan alakítja világunk működését. Mi több, az óceán túlpartján nagyjából ugyanennyien azt az arrafelé konzervatívnak, mifelénk ultraliberálisnak tartott álláspontot vallják, hogy felesleges a kormányzatnak szabályokkal korlátoznia a piacot.


Újfajta vallásos gazdasági idealizmus

„A szabad piac láthatatlan keze valójában Isten munkája” – magyarázza Paul Froese amerikai szociológus, a Gallup által végzett felmérés egyik munkatársa, mit is vall számos honfitársa. Az USA politikailag konzervatívnak mondott lakosságának 81 százaléka egyébként abban is mélyen hisz, hogy egyetlen végső és megismerhető igazság van a világon, és „újabb gazdasági információk vagy elemzések nem fogják megváltoztatni a gondolkodásmódjukat azzal kapcsolatban, hogyan kellene intézni a gazdaság ügyeit”. Igaz, a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az amerikaiak másik ötöde úgy véli, Isten nem tevékenykedik a mindennapi életükben, és ők inkább az adózási szabályok módosításával segítenék elő, hogy a vagyonok mérete és a gazdasági egyenlőtlenségek csökkenjenek.

Még az USA Today hírlap újságíróit is meglepte, mennyien gondolják azt, hogy a gazdaság csak azért működik, mert Isten működtetni akarja. A már említett Froese szerint egyébként egy „újfajta vallásos gazdasági idealizmus” megerősödését jelezheti a felmérés, és könnyen lehetséges, hogy egyre több politikust lehet majd hallani, „amint segítségül hívják Istent, miközben kevesebb kormánybeavatkozást követelő kijelentéseket mantráznak”. A szakember szerint amikor Rick Perry vagy Michele Bachmann Istenre hivatkozik, akkor ezzel párhuzamosan a vallásos tömegek azt hallják, csak az efféle kegyes szólamok tudják megszelídíteni a politika és a kormányzás profán, már-már ördögi jellegét.

Azért láthatatlan, mert nincs is ott?

Ami a vallásos gazdasági idealizmust illeti, az talán nem is olyan új keletű dolog. A „láthatatlan kéz” fogalmát Adam Smith XVIII. századi skót közgazdász vezette be írásaiban – e gondolat megjelent legismertebb munkájában, A nemzetek gazdasága című 1776-os művében is. Smith szerint egy láthatatlan kéz irányítja a piacot, méghozzá a következőképpen: a kereskedő a saját, jól felfogott érdekében minél több profitra szeretne szert tenni, ám ezért egyre jobb minőségű terméket kell előállítania, hiszen arra nagyobb a kereslet. Hogy versenyképes legyen, termékeit a legkedvezőbb áron kell kínálnia – így tudja ugyanis elérni a lehető legnagyobb profitot. E gazdasági folyamatok végül kialakítják az úgynevezett „természetes árat”, és biztosítják a piacon lévő termékek jó minőségét is. Más szavakkal Smith szerint előbb-utóbb (önös érdekei miatt) a társadalom és közjó érdekében cselekszik majd az is, akinek csupán az önző haszonszerzés a célja. A XX. századi osztrák-amerikai polihisztor gondolkodó, közgazdász, történész és filozófus, Ludwig von Mises azt állította, Adam Smith maga úgy vélhette, a láthatatlan kéz valójában Istené.

Mindez persze nem győzi meg a kevésbé liberális közgazdászokat és gondolkodókat. A Nobel-díjas közgazdász, Joseph E. Stiglitz szerint „azért látszik láthatatlannak olyan gyakran a láthatatlan kéz, mert gyakran nincs is ott”. Noam Chomsky, nyelvész, filozófus és politikai aktivista szerint pedig a láthatatlan kézre való nemtörődöm hivatkozás és támaszkodás „elpusztítja a közösséget, a környezetet, és általában véve az emberi értékeket is”.


Sz. B.

Csaba László: A kényszer diktálta a fordulatot

Amikor a szakadék felé tartunk, bele kell lépni a fékbe: a világgazdaságban bekövetkező negatív folyamatokra időben kell reagálni, és ez tükröződik a hazai gazdaságpolitikai fordulatban, melyet a kényszer szült – mondta a Magyar Nemzetnek Csaba László akadémikus, aki szerint ilyen helyzetben nem lehet elvárni a kormánytól, hogy ingyenebédet és -vacsorát osztogasson mindenkinek. A közgazdász úgy véli, a gazdaságpolitika újratervezése elkerülhetetlen volt annak érdekében, hogy a felszínen maradhassunk, és ne kerüljünk ismét olyan helyzetbe, mint 2008-ban.

A kormány a világgazdaság újabb válságából fakadó szükségszerűséggel indokolja az elmúlt hetekben bejelentett takarékossági és adóemelési terveit. Valóban ennyire rossz bőrben vannak a számunkra exportpiacot is jelentő fejlett államok?

– A nagy gazdasági válság óta nem látott megrázkódtatás van kialakulóban a világgazdaságban. Bekövetkezett az, amire nem számítottunk: a recesszió második hulláma már június óta érzékelhető a tőzsdéken. A világ három részében párhuzamosan formálódik egy újabb válság: Japánban már fél éve tart a visszaesés, az Egyesült Államok most érkezett a válság küszöbére, Nyugat-Európában pedig a legnagyobb nemzetgazdaságok növekedése vészesen lelassult. Jól teljesít ugyan néhány állam, ezek azonban az unió termelésének mindössze egytizedét adják, vagyis nem képesek ellensúlyozni a nagyok gyengélkedését. Anglia nagyon rossz állapotban van, Spanyolország növekedését a munkanélküliség gátolja, Olaszország az óriási államadóssága miatt vergődik. Ez a három problematikus állam az unió termelésének egyharmadát adja, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy leállt a német lokomotív. (pr)

Arról, hogy az IMF delegációja a napokban az önkormányzati rendszer átalakításáról adott tanácsokat a magyar kormánynak, azt mondta, az IMF szakértői nem a kormány hívására érkeztek. "Idejöttek, kértek időpontot, mi adtunk", ha nem így lett volna, akkor az a kritika éri a kabinetet, hogy "mekkora bunkók vagyunk, hogy nem is beszélünk velük". Kósa egyébként nem volt jelen a megbeszélésen, de Irina Ivascsenkóról, az IMF magyarországi képviseletének állandó vezetőjéről egy korábbi szegedi személyes találkozásukat felidézve megjegyezte, hogy "nagyon kedves ukrán hölgy", aki azonban meglepő, hogy "milyen mértékben nincsen tisztában a magyarországi helyzettel". "Olyanokat mondott, hogy tessék hazamenni inkább" - fogalmazott Kósa.

– Két év alatt túljuthat Európa ezen a válságon?

– Az alapproblémán igen. A recesszió 2012 ben nagyon valószínű, de talán 2013-ban is, és utána beállhatunk egy olyan növekedésre, ami nem túl gyors, egy vagy másfél százalékos. Így a problémákat meg lehet oldani szép lassan.

– Magyarország számára milyen nehézségeket jelent ez a környezet? Görögország sorsára juthatunk?

– Magyarországon nem lesz államcsőd. Ha megnézzük az ország költségvetését, akkor az elmúlt évek hullámzása ellenére is azt látjuk, hogy a kamatkifizetés előtti állapotban már pozitív az egyenleg, ezért Magyarország nincs fenntarthatatlan helyzetben. A kérdés az, hogy amikor ilyen államadósságokkal kapcsolatos válságok vannak, akkor lesz-e az országnak külföldi hitelezője, hiszen forintot végső esetben tudunk teremteni a Magyar Nemzeti Bankon keresztül. És ha nagyon nagy baj lesz, akkor oda tudunk menni az IMF-hez. És a valutaalap biztos adna is pénzt, mivel nem vagyunk fenntarthatatlan helyzetben. Igaz, ennek a megoldasnak sem választópolgárok, sem a politikusok nem örülnének.

– Mégis milyen forgatókönyvre kell felkészülnünk?

– 2012 nagyon súlyos év lesz. A kormányzatnak meg kell szorítania, a lakosság most végtörleszt, mindenki kölcsönkér mindenkitől, ennek következtében drasztikusan csökken majd a fogyasztás. A bankok nagyon rossz állapotban lesznek, így nem lesznek képesek hitelezni, új beruházások nem várhatók. Ettől fogva az exportban reménykedhetnénk, de ha Európa lassul, akkor abban sem. Szerintem Magyarországon a következő év mindenképp, a 2013-as meg nagy valószínűséggel nehéz lesz. Azután majd Európával együtt fogunk menetelni és ha ott nem lesz jó, akkor itt se.

– Ötéves távlatban nagyon sok befektetési guru és elemző egy korszak eltűnését látja maga előtt.

– Nem gondolom, hogy civilizációs összeomlásról kellene beszélnünk. Az igaz, hogy hatalmas adósságokat halmoztak fel a nyugati társadalmak, értem ezalatt Amerikát és Nyugat-Európát, amiben Magyarország is benne van. De a mostani pénzügyi rendszer sokkal rugalmasabb a korábbiaknál: papírpénzt lehet csinálni. Ezáltal maga az adósságprobléma kezelhető. Ennek az ára, legrosszabb esetben, egy komoly infláció lesz. Ez azt jelenti, hogy a megtakarítások részben elvesznek. De mégis azt gondolom, hogy a mostani problémákat inflációval lehet kezelni, és ez a kisebbik rossz.

– Európa másik nagy problémája a magas munkanélküliség. Milyen megoldást lát erre?

– Két-három éves távon ez a probléma még fenn fog állni. Azonban a feltörekvő országokban, Kínában, Indiában és a térségben gyors a bérnövekedés, 10-20 százalékkal is emelkednek a fizetések. Ezenkívül az amerikai dollár gyengülése miatt kezd visszatelepülni a termelőipar egy része az USA-ba. A korábban említett infláció hatására pedig gyengülnek a fejlett országok devizái a feltörekvőkhöz képest, ezért Nyugaton olcsóbb lesz majd a munkaerő. 10 éves távlatban a termelés egy része vissza fog települni Európába is, és lesz új munkahely.

Londoni elemzők: még elkerülhető a magyar leminősítés

A piaci szereplők nem feltétlenül számítottak Magyarország államadós-osztályzatainak leminősítésére két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor's osztályzatrontás lehetőségére utaló hétvégi bejelentései előtt, de a leminősítés még elkerülhető – vélekedtek hétfői értékeléseikben londoni felzárkózó piaci elemzők.
A Fitch stabilról negatívra rontotta a magyar adóskockázati besorolások kilátását, az S&P pedig negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarországot. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője hétfői kommentárjában ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU-bizottság minapi előrejelzése szerint Magyarország egyike lesz azon mindössze öt uniós országnak, amelyek bruttó államadósság-rátája csökken az idén.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni elemzőinek ugyancsak hétfői helyzetértékelése szerint még elkerülhető a leminősítés, ha a magyar kormány nem terjeszti ki a devizaalapú hitelek végtörlesztésére jogosultak körét, és ha „reálisabb” növekedési előrejelzés alapján felülvizsgálja az államháztartási deficitcélokat.



mti

Jövő év elején állapodhatunk meg az IMF-fel
LM
Forrás: MTI
2011. november 18., péntek 13:37

Matolcsy György pénteken reggel kezdeményezte hivatalosan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió Bizottságának Budapesten tartózkodó delegációjánál egy új típusú pénzügyi megállapodás megkötését, és a nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek azt is elmondta, hogy karácsony előtt megkezdődhet a tárgyalás egy új delegációval, január végén, februárban pedig akár le is zárhatják azt.

A megállapodás pontos formáját a miniszter egyelőre nem tudta megmondani, annyit közölt: az a tárgyalásokon dől el. Leszögezte ugyanakkor: „mindenképpen olyan megállapodást fogunk kötni, amely meghagyja a gazdaságpolitika mozgásterét, és segíti a növekedést”. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormányt nem sürgeti az idő, „hiszen jelen vagyunk a pénzpiacokon, az államadósságot nem ezzel a megállapodással finanszírozzuk”.

Nem hasonlít a 2008-ashoz

Matolcsy György hangsúlyozta: az új pénzügyi megállapodás nem hasonlít majd a 2008-ashoz, olyan új típusú pénzügyi keretmegállapodás lesz, amelynek célja, hogy a magyar gazdaság növekedését pénzügyileg biztosítsa. „Lezártuk a pénzügyi konszolidáció korszakát, csökkentettük az államadósságot, és mindenki szerint 3 százalék alatt lesz jövőre az államháztartás hiánya” – mondta, amit óriási áttörésnek nevezett. Hozzátette: aktív a folyó fizetési mérleg és a kereskedelmi mérleg is, „gyakorlatilag a pénzügyek területén az egyik legjobb helyzetben lévő uniós tagországgá váltunk”.

Biztosítás a növekedéshez

A növekedéssel azonban nem elégedett a kormány, ezért új növekedési tervre van szükség, ennek azonban az eurózóna kiszámíthatatlan fejleményei miatt nagyok a kockázatai – fejtette ki. „Ezért pénzügyi biztonságra van szükségünk, tehát egyfajta biztosítást szeretnénk az új megállapodással szerezni Magyarország növekedéséhez” – jegyezte meg.

Még karácsony előtt új delegáció érkezik Budapestre, olyan szakemberekkel, akik például Lengyelországnak is megalkották a pénzügyi megállapodást – mondta Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter szerint olyan pénzügyi megállapodásra törekednek, amely szabad kezet hagy a kormánynak a gazdaságpolitika területén.

„A reggeli tárgyaláson az IMF, az EU és a magyar kormány egyetértett abban, hogy strukturális reformokkal kell megteremteni a hosszú távon fenntartható pénzügyi egyensúlyt. Mi ezt tesszük, és erre képesek is vagyunk, mert a parlamentben megvan az ehhez szükséges többség, a kormány elszánt, és a Széll Kálmán-terv strukturális reformokat és államadósságot csökkentő programjai a miniszterelnök támogatását élvezik” – hangsúlyozta.

Ismeri az Európai Bizottság a magyar kormány azon szándékát, hogy egyfajta elővigyázatossági pénzügyi támogatásért kíván folyamodni a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az Európai Bizottsághoz is, de korainak tartja még kommentálni azt, mivel hivatalos megkeresés még nem érkezett a testülethez – jelentette ki Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője pénteken Brüsszelben. A bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – Amadeu Altafaj Tardio megerősítette, hogy tudomása szerint az IMF mellett a kormány az uniós végrehajtó szervvel is tárgyalásokat kezd erről. Amint a hivatalos kérés eljut az uniós szervekhez, azt nagyon alaposan tanulmányozni és értékelni fogják – tette hozzá a szóvivő.

Hatalmi játszmában vesznek részt a hitelminősítők
BL
MNO
2011. november 28., hétfő 18:41

A Moody’s hitelminősítő intézet Magyarországot érintő legutóbbi döntése része annak a globális versengésnek, amely az atlanti gazdasági övezet két meghatározó térsége, az Egyesült Államok és az Európai Unió között zajlik – állapítja meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében.

Az intézet közleménye szerint az USA-ból három évvel ezelőtt indult hitelválság Európára való átterjedése ezek szerint túlmutat a válság gazdasági jelentőségén, és a valódi kérdés, hogy kié a gazdasági és politikai vezető szerep az atlanti térségben. Ez egyértelműen hatalmi kérdés – húzza alá az elemzés..

Az elmúlt hónapok eseményei azt mutatják, hogy a küzdelem negatív következményei alól egyetlen európai állam sem tudja kivonni magát, és a támadások mostanra elérték az uniót alapító magállamokat is. Különösen veszélyeztetettek azonban azok az európai országok, amelyek magas államháztartási hiánnyal és államadóssággal rendelkeznek, így ők az elsődleges célpontjai a spekulatív támadásoknak: nem véletlen, hogy a múlt héten éppen a portugál és a magyar állampapírokat minősítették le.

A Századvég felhívja a figyelmet, hogy a hitelminősítő intézménye és a leminősítés gyakorlata egy globális hatalmi játszma eszköze, valójában fegyver (ne feledjük, hogy például az amerikai Bear Stearns és Lehman Brothers 2008-as összeomlásuk előtt az utolsó hetekig megtartották AAA és AA minősítésüket), amely önbeteljesítő jóslatként működik: a hitelminősítő intézet azzal indokolja döntését, hogy a pénzpiaci sokkok az árfolyam változásán és a kamatok alakulásán keresztül veszélyeztetik a fenntarthatóságot, mivel azonban mindezt egy hitelminősítő mondja, mindez be is következik.

Nem véletlen, hogy a globális küzdelemben részt vevő felek megértették mindennek a jelentőségét, és a fegyver semlegesítésére törekednek. Az amerikai kormány éppúgy erősen kritizálta augusztusban a Standard & Poor’s hitelminősítőt, akinek számításában komoly hibát találtak, mint ahogy az Európai Unió is független minősítők felállításán gondolkodik.

A Moody’s döntése tehát a nyomásgyakorlás eszköze, így is kell értelmezni. A megújulás útját kereső egyes nemzetállamokat azonban mindez nem szabad, hogy eltérítse attól a politikai iránytól, amely az államháztartási egyenleg és a fizetési mérleg pozitívan tartására, és ezáltal az elmúlt évtizedek felhalmozott adósságainak csökkentésére irányul – olvasható az elemzésben.

Shortolásra biztat a Goldman
2011. december 10. | 11:30


A világ egyik legbefolyásosabb bankháza, a Goldman Sachs továbbra is úgy véli, az eurózóna megállíthatatlanul halad a recesszió felé, ezért legfrissebb elemzésében a befektetőknek az európai részvények, azon belül is a német DAX indexben szereplő papírok shortolását ajánlja, írja a Handelsblatt.

A Goldman Sachs véleménye szerint az eurózóna a következő negyedévekben recesszióba süllyed, ezért azt ajánlja, hogy a jelenlegi szinteken a befektetők kezdjék el shortolni a német DAX index komponenseit. Az elemzőház szerint amennyiben igazuk lesz, és az eurózóna gazdasági teljesítménye valóban csökkenni fog a következő időszakban, a DAX index is lejtmenetbe kapcsol, ez pedig a részvényárfolyamok esésére spekuláló shortosok malmára hajtja a vizet.

A pénteken megjelent elemzésben a Goldman azt írja, hogy továbbra is az a meggyőződésük, hogy az eurózóna recesszióba süllyedése elkerülhetetlen, a politika nem kínál megfelelő megoldást az euró övezet adósságválságára.

Az európai állam- és kormányfők csütörtöki és pénteki EU-csúcsán a vezetők a következő időszakban felmerülő kockázatok megosztására és a szükséges reformok alapjainak kidolgozására koncentráltak, de nem adtak választ arra, hogyan lehetne Görögország és Olaszország problémáit megoldani, és az európai bankszektort tehermentesíteni.