Milyen apró lesz a számítógép, ha ekkora a vezeték?
WA
Forrás: MTI
2012. január 06., péntek 11:59

A hajszálnál tízezerszer vékonyabb vezetéket hoztak létre ausztrál kutatók; elektromos tulajdonságai megegyeznek a rézével, így alkalmas a jövő nagy teljesítményű, kisméretű számítógépeinek felépítésére.

Az amerikai Science tudományos folyóiratban ismertetett eredmény az első, amikor egy atom magasságú, négy atom szélességű vezetékkel sikerült ugyanúgy elektromos töltést továbbítani, mint a hagyományos vezetékekkel.

A fejlesztés újabb lépést jelent az egészen kis méretű elektronikus eszközök és a kvantumszámítógép felé. Rámutat az eredmény arra is, hogy a számítógépipar még mindig csupán gyerekkorát éli, egyre nagyobb teljesítményű berendezések készülhetnek, amelyek jóval gyorsabban továbbítanak sokkal nagyobb mennyiségű adatot, mint a jelenlegi, bináris kódot alkalmazó digitális számítógépek.

„A számítógépekhez szükséges chipek mérete egyre zsugorodik a félvezetőiparnak köszönhetően, ami lehetővé teszi, hogy egyre kisebb, ugyanakkor nagyobb teljesítményű számítógépek épüljenek. A határán vagyunk, hogy egyedi atomokból készüljenek tranzisztorok” – magyarázta Michelle Simmons, az ausztráliai Sydney-ben működő Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője.

Egy kvantumszámítógép gyakorlati megépítéséhez azonban meg kell oldaniuk a szakembereknek az egyes elemek vezetékkel való összekötését is, ehhez pedig ugyancsak atomi méretekre van szükség. Az atomi méretű vezetéket pásztázó alagútmikroszkóp (STM) technikát alkalmazva szilíciumkristályban feszítették ki úgy, hogy utóbbiba foszforatomokból álló láncot helyeztek. „Ez a technika nem csak azt teszi lehetővé számunkra, hogy láthassuk az egyes atomokat, de mozgathatjuk és adott pontokra is elhelyezhetjük azokat” – foglalta össze Bent Weber kutatásvezető.

A megépített nanovezetékek vastagsága 1,5 és 11 nanométer között volt (a nanométer a méter milliárdod része). A következő kísérletekben a vezeték az elektromos töltés szállítására ugyanolyan alkalmasnak bizonyult, mint nagyobb méretű elődei.

Kétmilliárd euróval nőttek a devizatartalékok
WL
Forrás: MTI
2012. január 06., péntek 11:50

Kétmilliárd euróval 37,775 milliárd euróra nőttek Magyarország devizatartalékai tavaly decemberben, és ezzel 4,1 milliárd euróval haladták meg az egy évvel korábbi állományt – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett adataiból.

Tavaly novemberben 1,102 milliárd euróval csökkentek az ország devizatartalékai, az előző havi 1,889 milliárd euró csökkenés után, és a hónap végén 35,771 milliárd eurót tettek ki.

Az MTI korábbi értesülése szerint októberben lejárt egymilliárd euró kötvény, novemberben pedig 2 milliárd euró visszafizetése volt esedékes az Európai Bizottságnak a 2008. végi IMF–EU nemzetközi hitelcsomag első tőkerészleteként.

A novemberben törlesztett 2 milliárd euróhoz képest 2012 első felében 1,52 milliárd euró IMF-hitel-törlesztési kötelezettsége lesz Magyarországnak, devizakötvény pedig csak az év második felében jár majd le. A devizatartalékok 2011 szeptemberében 38,764 milliárd eurós történelmi csúcson álltak, miután augusztusban 1,448, szeptemberben 1,209 milliárd euróval emelkedtek.

Júniusban, amikor szintén 1 milliárd euró kötvény törlesztése volt esedékes, csak 634 millió euróval csökkentek a devizatartalékok.

Júliusban 897 millió euróval csökkentek az MNB devizatartalékai annak ellenére, hogy a hónap elején a magyar állam kifizette az 1,88 milliárd eurós vételárát a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagjáért az orosz Surgutneftegasnak (Szurgutnyeftyegaz).

Dollárban a devizatartalék 2011. december végén 48,832 milliárdra nőtt a november végi 47,5 milliárd dollárról, illetve a 2010. decemberi 44,988 milliárd dollárról.

Rajong a magyar alkotmányért egy skót újság
[origo]|2012. 01. 15., 11:17|Utolsó módosítás:2012. 01. 15., 11:42|

Az új magyar alkotmány üdítő kivétel "a huszonegyedik század erkölcsi sivatagában", "egy örökségét és önállóságát visszakövetelő, civilizált nemzet szellemi terméke" - veszi védelmébe a Scotland on Sunday című lap szerkesztőségi kommentárban az alaptörvényt. Szerinte Európának példát kellene vennie erről a teljesítményről ahelyett, hogy "a politikai passzivitás és az erkölcsi relativizmus levében pácolódik".

Amikor az EU, az ENSZ, a baloldali kommentátorok, Hillary Clinton és mások együttes támadást indítanak, az elég jól jelzi, hogy valaki, valahol különlegeset alkotott. Ez a helyzet a január elsején hatályba lépett magyar alkotmánnyal, amelyet az említettek kórusban ítélnek el - írja a Scotland on Sunday című lap. A jobboldali és unionista beállítottságú skót nemzeti lap, a The Scotsman vasárnapi kiadása szerint a nyugati nemzetek hosszú ideje nem álltak elő ilyen kulturális és intellektuális, morális és egészében véve is nagyszerű teljesítménnyel, mint a magyar alaptörvény.

"A huszonegyedik század erkölcsi sivatagában ijesztő lehet szembesülni a tradicionális értékek, a hazafiság és a szabadság ilyen drágakövével" - lelkesedik kommentárjában az újság, amely Brüsszelnek és Washingtonnak is ad egy jó tanácsot: tanulmányozzák egy kicsit a magyar történelmet, mielőtt felvállalnak egy ilyen "hiábavaló konfrontációt".

A Scotland on Sunday felidézi, hogy a kritikusok szerint a Magyar Köztársaság átnevezése Magyarországra arra utal, hogy veszélybe került a demokrácia. Ez az érv azonban nem állja meg a helyét, miután Magyarországot 1946. február elsején kiáltották ki köztársasággá a kommunisták. A magyar alkotmányosság hagyománya Szent István királyig visszavezethető, akinek koronája a szuverenitás legfőbb szimbóluma.

Habár a monarchiát nem vezették be újra Magyarországon, és nem történt meg a Habsburg-restauráció, Habsburg Ottó fia Magyarországon lakik - írja a lap, amely szerint a Habsburg-monarchia utáni idők tragikusak voltak a magyar nép számára: az 1920-as trianoni békeszerződéssel Woodrow Wilson "megrabolta" Magyarországot, amely elvesztette területe 71 százalékát, lakosai 66 százalékát és egyetlen tengeri kikötőjét.

A Scotland on Sunday több részt idéz az alaptörvény preambulumából, a Nemzeti Hitvallásból: "Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között", és "valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet", és "elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét". Ezek a szavak magasan felette állnak az uniós egyezmények "szócséplésének", a kereszténység és a család szerepének emlegetése pedig "nyilvánvalóan szembemegy az EU frankfurti marxistáival".

A lap örül annak, hogy a magyar alaptörvény a fogantatás pillanatától védi az emberi életet, hogy a házasságot egy nő és egy férfi egyesüléseként írja le, hogy megemlíti a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét. A kommentár védelmébe veszi a bírósági rendszer reformját és a jegybanktörvényt is. A magyar alkotmány egy új "kulturális és morális ébredés" jele, amely szemben áll a Brüsszel irányította integrációval és politikai korrektséggel. "Egy örökségét és önállóságát visszakövetelő, civilizált nemzet szellemi terméke", amelynek inkább inspiráló hatással kellene lennie Európa többi részére, amely "a politikai passzivitás és az erkölcsi relativizmus levében pácolódik". "Ahogy ez a nemes dokumentum leszögezi, múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra" - fejezi be a szerkesztőségi kommentárt a Scotland on Sunday.

A kamatszedés mint alapjog?
Joób Kristóf

2012. január 19., csütörtök 17:05
Egy tehetséges forgatókönyvírónak sem lett volna könnyű olyan pikáns fordulatot kitalálni, mint amilyen éppen most vette kezdetét a görög adósságválság kapcsán. A The New York Times értesülése szerint egyes fedezeti alapok (hedge funds) be kívánják perelni Athént az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, mert úgy vélik, hogy a görög államadósság egy részének elengedéséről szóló egyezség ellentétes a tulajdon sérthetetlenségéről szóló alapvető joggal.

A dolog pikantériája, hogy a becslések szerint 50-70 százalékos adósság-elengedésről szóló egyezmény nem a görög kormány egyoldalú lépésének eredménye: a december eleji uniós csúcson született róla döntés, német és francia vezénylet mellett. Úgy tűnik azonban, hogy a hivatalos közlemények ellenére korántsem minden privát hitelező ért egyet a megállapodással.

E fordulat már-már perverznek tűnik, de hát nem ez lenne az első eset a történelemben (azt is nagyon kevesen sejthették tíz-tizenöt évvel ezelőtt például, hogy a hetvenes évekig nem éppen demokratikusan működő, sokáig Európa sereghajtói közé tartozó Portugália egyik politikusa fogja rendre utasítani Magyarországot az uniós alapértékekkel kapcsolatban). A mostani eset egyfelől azért bizarr, mert akkor kérnék számon a görögökön, illetve közvetetten az EU-n és az IMF-en a tulajdonjog sérthetetlenségének tiszteletét, amikor éppen Nyugat-Európa részéről zúdul össztűz Magyarországra részben hasonló indokokkal.

Az emiatt jogosnak tekinthető kaján vigyor azonban hamar lehervad az ember arcáról, ha megnézi, hogy kik kérik számon az EU-n eme alapjogok tiszteletét. Óriási anyagi erőforrások és kapcsolati tőke fölött diszponáló pénzügyi vállalatok (és akkor még a válsághelyzet előidézésében játszott kulcsszerepükről nem is beszéltünk). Az alapvető emberi jogok absztrakt elveinek védőhálóját minden valószínűség szerint egyáltalán nem ilyen befolyásos, és szemmel láthatólag teljesen gátlástalan jogalanyokra gondolva alkották, hanem sokkal inkább olyanok védelmében, akik amúgy kiszolgáltatottan állnának nagyhatalmú politikai vagy gazdasági szervezetekkel szemben.

És az egészben a legjobb, hogy a fedezeti alapok jogi álláspontjának védhetősége korántsem kilátástalan: Latin-Amerikában már nyertek meg hasonló pereket.k meg hasonló pereket.