TCsaba írta:
Kedves exrefis!
Tényleg szeliden jegyezném meg, hogy a Biblia görög szövegében olyan kifejezés sincs, hogy "Szentháromság", de ettől még az egyház használja...
Ez az analógia nem jó ide, mert a szentháromság tagjait felsorolja a Biblia. Az alkalmazott kifejezés nem változtat azon a lényegen, hogy pl az Atya, Fiú és Szent Szellem nevében kell alámeríteni.
A keresztelés szó pedig nagyon is átértelmezi a bemerítés fogalmát.
Idézet:
A görög "Baptist","Baptismo"-kifejezések pedig egyaránt jelentenek a görög nyelvben "alámerítést", "le-; és megmosást", "meghintést" és "leöntést".
Erre kellene hoznod bibliai példát, ahol ezt a szót leöntésként, meghintésként használja.
Az alámerítésre van példa. Jánosnak nem kellett volna a Jordánba beállni, ha csak fröcskölni akar.
Idézet:
Az a helyzet, hogy Jeruzsálemben, a 3000 keresztyén "baptizmojáról" tanúskodó igehely nem sok eséllyel jelenthetet teljes alámerítkezést, mert a városban az ívóvíz hatalmas kincs volt, nagyobb reális esélye van ebben a történetben a leöntés, vagy meghintés eljárásának.
De ez csak egy spekuláció, amit csak az előfeltételezésed lehet levezetni.Tehát abból, amit bizonyítani akarsz vele.
Idézet:
Amúgy egy csecsemőt, minden gond nélkül éppen úgy alá lehetett meríteni a Jordánban, mint egy felnőtt embert.
De arra utalás sincs, arra viszont van, hogy ezt hitből kell az embernek megcselekedni, ami a csecsemőnél szóba sem jöhet.
Idézet:
Megértem az álláspontodat, s tiszteletben is tudom tartani, de egy vízkeresztség nem a kivítelezésétől válik elfogadottá Isten előtt,
Nos valóban nem a kivitelezés a fő szempont, de az alany hite, szándéka, szívének állapota igen.
A jobb latornak nem volt esélye alámerítkezni, de a szíve rendben volt. Ez viszont nem lehet hivatkozási alap annak aki megteheti, de elmaszatolja az ige jelentését.
"16. Aki hiszen és alámerítkezik, üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik."