pauler írta:
Jézus nevének a "mantrázásától" nem oldódik meg semmi.
Nem beszéltem "mantrázásról".
Jézus Nevének a segítségül hívására gondoltam, mint ahogy idéztem is ezzel kapcsolatban néhány Igét. Jézus maga hívja fel a figyelmünket:
Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
Ján. 16.24
Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.
pauler írta:
Ugyan akkor valóban nem egyszerű Jézus nevét kimondani egy-egy beszélgetésben.
Nem tudom, te naponta hányszor teszed ezt meg. (nem az interneten gondolom) hanem személyes beszélgetésekben, akár egy ABC-ben.
Őszintén be kell vallanom, hogy nem számoltam még, hogy hányszor mondom ki azt a Nevet, vagy hányszor utalok rá egy - egy beszélgetésben. Munkám során naponta sok emberrel találkozom. Nem szégyellem az Ő Nevét és amikor alkalom adódik, akkor bizonyságot teszek. A rendszer váltás előtt a főnökeim nem nézték ezt jó szemmel.
Azt mondták, hogy "a vallás az magán ügy, csak a templom falai közé tartozik". Azt válaszoltam nekik, hogy ez nem igaz. Ugyan úgy ahogy egy erkölcstelen, züllött alak viselkedése sem magán ügy, mert az környezet szennyezés. Ahogy beszél, viselkedik. Ezért az sem magán ügy ha én derűsen mosolyogva bemegyek a munkahelyemre. És ha rá kérdeznek, akkor meg fogom továbbra is mondani, hogy a meggyőződésemből fakad.
Leggyakrabban abból indul el egy - egy beszélgetés, mikor az emberek a terhek alatt sóhajtozva
mondogatják, hogy: "Jaj Istenem"
Akkor mindig megkérdezem: "Magának is van?" Sokan meglepődnek. Nem is gondolják át, hogy mit mondtak. Van aki nem válaszol. Ez inkább a rendszerváltás előtt volt nagyon kényes kérdés. Olyankor tovább kérdezek: "Csak nem istentelen tetszik lenni?"
Tehát ha arra gondoltál velem kapcsolatban, hogy csak az interneten bátorkodok a hitemről beszélni, akkor azt kell mondanom, hogy tévedtél. Ezen a fórumon is leírtam a megtérésem történetét. A második részben írok arról, hogy milyen küzdelembe került, míg a csak a fiókba dugva olvasott biblia kikerült az asztalra. Sok keresztyén úgy beszél a hitéről, mintha lopta volna.
pauler írta:
bocsájts meg, de az eddigi írásaid alapján nem ezt látom, már mint hogy te hitben erőtlen lennél, sőt....
Nem haragszom rád és nincs is miért megbocsájtanom.
Megértem és elfogadom, hogy védeni akarod a fórum tisztaságát egy idegen szellemiségtől.
Na akarj a számba adni olyan szavakat, amire én nem is gondoltam és így magyarázkodásra kényszerítesz.
Én erre a fórumra is csak beszélgetni jöttem veletek. Nem vitatkozni, okoskodni vagy kioktatni.
Véleményeket, látásokat cserélni.
Ismeritek a régi közmondást:
"A jó pap is holtig tanul."
A rossz meg utána.
Tehát Kedves Pauler!
Ismételten szépen kérlek.
Róm. 15.7
Azért fogadjátok be egymást, miképpen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.
pauler írta:
(Gyanítom, hogy viták által, Igék bemásolása által nem lehet eljutni olyan Isten ismeretre, amire Jób eljutott. Szeretnénk kikerülni a próbás helyzeteket, de ha valódi Isten ismeretre vágyunk, be kell szállni abba a hajóba, ami a Genezáreti tó legnagyobb viharába tart Jézussal a fedélzetén)
Ezt egy másik beírásodból hoztam ide, melyre nem kívánok csak egy gondolat erejéig reagálni. Az "Igék bemásolása" számomra azért is jelent sokat, mert gondolatokat ébresztenek bennem. Igyekszem mindig a témához igazítva idézni. Végül is Isten Teremtő Szava. Sokkal több mint egy emberi vélemény. Míg ezeket a sorokat írom, eszembe jut Dávid bizonyságtétele.
Zsolt. 119.100
Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.
Elmúltam már 64, de még mindig van mit tanulnom, hogy készen legyek "ama napra", hogy:
Fil. 3.9
... találtassam Ő benne, mint a kinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján:
Szeretettel: Imre