Szia, kedves Loisz!
Nem a te, hanem annak a mondatnak a könnyebb elképzelhetőségéhez, ami gondot okozott neked egy analógia: a holdfény, vagyis, amit mi annak látunk, nem a hold sajátja, hanem a napfény visszatükrözése -nyilván te is tudod.
Ugyanígy el lehet képzelni azt, hogy Isten Krisztus fényét tulajdonítja nekünk,vagyis valóban olyannak lát, amilyenek nem vagyunk magunktól. De ennek van is igei analógiája: ha a szívünk vádol, tudnunk kell, hogy Isten nagyobb a mi szívünknél. Nem tudom pontosan idézni sajnos, de érteni vélem, amit a szöveg mond.
üdv
nX

[Fil. 3.7] De ami nekem nyereség volt, azt én a Krisztusért kárnak tartottam,
[Fil. 3.8] sőt bizonyos, hogy mindent kárbaveszni hagyok Uramnak, a Krisztus Jézusnak mindent felülmúló ismerete mellett, kiért az egész mindenséget kárbaveszni hagytam, és szemétnek tartom, hogy a Krisztust megnyerhessem
[Fil. 3.9] és őbenne találjon az Isten, minthogy nincs nekem a törvény alapján felépített saját igazságosságom, hanem a Krisztusban való hiten át szerzett, Istenből születő, hiten alapuló igazságosságom,
[Fil. 3.10] hogy megismerjem őt, feltámadásának hatalmát, a szenvedéseiben való közösséget, hogy életem az ő halálához hasonló alakot öltsön,
[Fil. 3.11] ha így valami módon eljuthatnék a halottak közül való első feltámadásra.


1Ján 3,20. Hogy ha vádol minket a szív, mivelhogy nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud.

[1Ján. 3.18] Kis gyermekeim, ne szóval, ne nyelvünkkel szeressük egymást, hanem tettel és őszintén (igazságban).
[1Ján. 3.19] Éppen erről fogjuk felismerni, hogy az igazságból valók vagyunk, és ezzel beszélhetjük rá szívünket (őelőtte) arra, hogy ne nyugtalankodjék,
[1Ján. 3.20] mert ha szívünk félre­ismerne is bennünket, nagyobb az Isten a szívünknél és ő tud mindent.
[1Ján. 3.21] Szeretteim, még ha szívünk félreismerne is (megróna is) bennünket, bizalommal fordulunk Isten felé,
[1Ján. 3.22] úgyhogy ha valamit kérünk, megkapjuk tőle, mert megőrizzük rendelkezéseit, és azt tesszük, ami kedves előtte.

--Szia nX!

Tényleg nem vita-téma, csak a látások finomítása végett. Az én gondolataimat Pál
apostol mondata támasztja alá: "Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus."

-Sőt: Jézus mondja: "Maradjatok én bennem és én tibennetek." Eltűnök a Krisztusban Isten színe előtt.

És nem arról van szó, hogy én mit látok, hanem, hogy Isten hogyan lát engem.-

Ha élek többé nem én, de él bennem a Krisztus --- hogyan láthatna Isten engem ??? - Krisztust látja, és Krisztusban engem... Ha hiszek Krisztusban, Ő "betakar".

De ne vedd szőrszálhasogatásnak... A lényeg a LÉNYEG.

Üdv
L.

Ez csak analógia akart lenni arra, hogy esetleg Ő is így láthat minket, de persze Isten merőben más, és persze nem arról volt szó, hogy én mit látok.
Szerintem Isten annyira más!
De annyira szép az is, ahogy leszáll a mi szintünkre, és képekben beszél magáról.Pl. ahogy ő mondja, hogy ez legyen az áldás szövege évszázadokon át: "fordítsa az Úr az Ő orcáját tefeléd". Meg hogy "énekléssel örvendez neked" - ez is olyan szép. Olyan nagy magabiztosággal nemigen mondhatjuk meg, hogy milyennek lát minket, de biztos vagyok benne, hogy a képes beszédet is azért teremtette, hogy könnyebb legyen nekünk felfogni valamicskét Belőle. De ezek is elmúlnak, mint minden evilági, s szerintem jókat fogunk szórakozni majd azon, hogy mi minden sületlenséget összehordtunk Róla. Meg talán szégyellni is fogjuk magunkat a képzeletünk szegénysége miatt. Meg hogy a lényeg helyett a csomagolással bíbelődtünk. (Mottó: Itt kérdheted majd bölcs skolasztikádat: egy tű hegyén hány angyal férhet el? )
üdv
nX

természetesen TIZENHÉT!!

honnan tudtad?
"ki volt tanítód, hol jártál iskolába?"

--Ez biztos ! -

L.

Nehémiás könyve 1:11a, három fordításban:

"Kérlek oh Uram, legyen figyelmetes a te füled a te szolgádnak könyörgésére és szolgáidnak könyörgésökre, akik kívánják félni a te nevedet...." (Károli ford.)

"Ó Uram, legyen figyelmes a füled szolgád imádságára és szolgáid imádságára, akik boldogok, hogy félhetik a te nevedet! " (prot. új ford.)

" Kérlek, hallgasd meg szolgád könyörgését! Halld meg szolgáid imádságát, akik gyönyörűségüket lelik abban, hogy tisztelhetnek és félhetnek téged! " (egyszerű ford.)

Példabeszédek könyve 16:20

"Aki figyelmez az Igére, jót nyer;
és aki bízik az Úrban, ó mely boldog az!"

(Károli ford.)

Példabeszédek könyve 19:21

"Sok gondolat van az ember elméjében,
de csak az Úrnak tanácsa áll meg."

....................................................................

Máté evangéliuma 11:27b

"Senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya,
az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú,
és akinek a Fiú akarja kijelenteni."

Példabeszédek könyve 21:30

"Nincs bölcsesség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen."

Példabeszédek könyve 9:10

"A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme,
és a Szentnek a megismerése ad értelmet."

"Aki hisz Őbenne (Krisztusban), nem szégyenül meg."

(Római levél 9:33 utal Ézsaiás 28:16-ra)

85. Zsoltár 8, 10

"Mutasd meg nekünk, Uram, a te kegyelmedet,
és a te szabadításodat adjad minekünk!

Bizonyára közel van az ő szabadítása az Őt félőkhöz,
hogy dicsőség(e) lakozzék a mi földünkön."

"(Keresztelő) János látta Jézust őhozzá menni, és mondta:
Íme az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit!"
(János evangéliuma 1:29)

"Mimódon menekülünk meg mi,
hogyha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel?"
(Zsidókhoz írt levél 2:3a)

"Eljön az idő - így szól az Úr -, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával. (...)
Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be."
(Jeremiás 31:31, 33b)

"... Mindenkiben Isten iránti félelem és tisztelet támadt."
(Apostolok cselekedetei 2:43, egysz. ford.)