VARIÁCIÓK EGY kényes TÉMÁRA

JÓB
"A saját szememmel szövetségre léptem,
hogy soha kívánsággal lányra ne nézzek."
(Jób k. 31:1, kat. ford.)

JÓZSEF
"Szégyen a futás, de hasznos." (közmondás)
Ld.: I. Mózes 39. rész

DÁVID
Nem tudta legyőzni sem Góliát, sem Saul. Csak Betsabé.
Ld.: II. Sámuel 11. rész

ISTENFÉLELEM

Ézsaiás 6:1-5
"Uzziás király halála évében láttam az Urat, magasra emelt trónon ülve...
Ekkor megszólaltam:
- Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok... Hiszen a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim!"

Lukács ev. 5:8-9
"Simon Péter ezt látva, leborult Jézus lába elé, és így szólt:
- Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!
A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt..."

Apostolok cselekedetei 16:29-30
"Erre a filippibeli börtönőr világosságot kért, berohant, és remegve borult Pál és Szilász elé, majd kivezette őket, és ezt kérdezte:
- Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?"

Jelenések könyve 1:12-17
"Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám..., és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót láttam...
Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, Ö rám tette jobbját, és így szólt
- Ne félj, én vagyok az első és az utolsó..."

Zsoltárok 28:3

"Ne sorolj a bűnösök és gonosztevők közé,
akik békésen beszélnek embertársaikkal,
de rossz szándék van a szívükben."

Példabeszédek 26:24-25

"Beszédével álcázza szándékát a gyűlölködő,
míg magában alatomosságot gondol.
Ha kedvesen szól, ne higgy neki,
mert hét utálatosság van szívében!"

Máté evangéliuma 5:3

"Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa."

*

Olvastam, hallottam magyarázatokat, az egyszerű fordítás (EFO) maga is egy értelmezés.

A sok közül az egyik magyarázat pl. azzal a hasonlattal élt, mikor megtér egy szőlőtermesztő, és a borszőlőit átoltja csemegeszőlő fajtákkal, vállalva a kevesebb hasznot, a "lelki szegénységet".

Mint laikus, próbálok Igét Igével magyarázni:

1.
A Máté 5:3 egyenes párja a Lukács 6:20, a lukácsi "hegyi beszéd" boldogmondása. Két különbség van köztük:
Lukácsnál többes szám második személyben szól, és a "lelki" jelző nélkül:
"Boldogok vagytok ti szegények..."
Ezt Lukácsnál a tanítványainak mondja Jézus, akik az Ő követéséért otthagytak mindent.

2.
Sokat segít a Jakab 2:5, szinte szóról szóra pontos magyarázat:
"Figyeljetek csak ide, szeretett testvéreim: vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az Őt szeretőknek ígért."

3.
Zofóniás 3:12 (EFO) így szól:
"Csak a szegényeket és elnyomottakat hagyom meg közületek, akik egyedül az Örökkévalóban bíznak."

4.
A Példabeszédek 19:1a arra tanít, hogy "jobb szegényen, de becsületesen, feddhetetlenül élni".

5.
Folytathatnánk a sort.
Végül két parafrázis:

Boldogok a hívő szegények: gazdag mennyország vár rájuk.

Boldogok a hívő szegények,
mennyei kincsük temérdek.

HITHŐSÖK ALBUMA 8.

Egy rabszolga kislány

II. Királyok 5:2-3

"Egyszer rabló arám csapatok vonultak ki, és foglyul ejtettek Izráel országából egy kisleányt, aki (az arám hadseregparancsnok,) Naámán feleségének a szolgálója lett.
Ő így szólt úrnőjéhez:
- Bárcsak eljuthatna az én uram a samáriai prófétához, (Elizeushoz,) ő majd meggyógyítaná bélpoklosságából (leprájából)."

Jelenések könyve 2-3. rész

Hét levél

EFÉZUS
Minden rendben az ésszel,
buzgólkodtok is éjjel-
nappal, tévtanok kizárva;
csak a szeretet hiánya...!

SZMIRNA
Mondanak szegénynek;
mondalak gazdagnak;
őrizd a hűséget
és megjutalmazlak.

PERGAMON
Nem félsz az ordító oroszlántól,
helytállsz a világban.
Konkoly ellen is legyél bátor:
ajtód előtt a világ van.

THIATIRA
Prosperáló gyülekezetben
a progresszív prófétát mért nem
állítják le? Várok, s ítélek
magam; nagy teher ő tinéktek.

SZÁRDISZ
Már csak a név, már csak a látszat.
Kevés igaz van nálad,
meghaltál. Haldoklók várnak,
ha megtérsz, feltámadsz.

FILAFELFIA
Így lehet győzni kevés erővel;
hűséges ragaszkodásod láttam;
megtartalak Én is a nehéz időben;
ti, oszlopok Isten templomában.

LAODICEA
Ó, ha tudnád, te gazdag,
hogy mennyire szegény vagy!
Mégis, ha beengedsz, veled
vacsorálok, mert szeretlek.

Filippi 2:12b-14

"... félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket,
mert Isten az, aki ébreszti bennetek az akarást és a cselekvést is
az Ő tetszésének megfelelően.
Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent..."

*

"Félelemmel és rettegéssel". Mondja a Filippi levél, az öröm levele.
Miért félelemmel és rettegéssel?
Azért, mert nem rajtunk múlik. Még az "akarásunk" sem.
Teljes a függőség. Ne feledjük.

És örüljünk. Mert már nem magunkban bízunk.

"FÉLELEMMEL ÉS RETTEGÉSSEL"

Az Újtestamentumban 3 helyen is előfordul a "félelemmel és rettegéssel/reszketéssel" fogalompár, mindig pozitív értelemben:

II.Korinthus 7:15
gyülekezet és elöljáró (Titusz) viszonylatában.

Efézus 6:5
szolga és úr (beosztott és főnök, munkás és munkaadó) vonatkozásban.

Filippi 2:12
gyülekezet és apostol, ember és Isten kapcsolatában.

Kiss Sándor: Újszövetségi görög-magyar szómagyarázat című könyve szerint a "félelem és rettegés/reszketés" az alázatosság szimbóluma.

Római levél 12:15

"Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal"

*

1. A keresztyénség nem egyoldalú.
2. Nem jellemzi (ne jellemezze) a közöny.
3. Nincs helye az irigységnek.
4. Nincs helye a kárörömnek.

Római levél 12:17-21
"Senkinek gonoszért gonosszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt. Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek. Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt műveled, eleven szenet gyűjtesz a fejére. Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg."

Scholz László (1911-2005) igemagyarázata, részletek:

"Így csak Krisztus tanítványa inthet. Senkinek gonoszért gonosszal ne fizessetek, sőt jóval győzzétek meg a gonoszt! Ez merőben Jézus ajkáról ellesett szó, jellegzetesen keresztyén beszéd.
Jézus Hegyi Beszédében olvassuk: "Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért, Én pedig azt mondom nektek: Ne álljatok ellen a gonosznak... Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket." (Mt 5:38-39, 43-44)
Így csak Jézus beszélt. Előtte senki el nem mondta ezt. Utána is csak azok, akik az Ő ajkáról olvasták le és ismételték a szavakat. Pál apostol is voltaképpen Jézust idézi ezekben a rómabeli keresztyénekhez szóló intéseiben.

Mi se hallgassuk ma szürke életszabályok gyanánt ezt a néhány apostoli intést. Hanem vegyük észbe, hogy Krisztusnál vagyunk az Ő közvetlen közelségében; szigorúan keresztyén területen járunk. A világ számára rendkívüli, ami itt hirdettetik. Ha megvalósulna az emberek közt, sarkaiból fordulna ki a világunk.
De arra is el lehetünk készúlve, hogy a keresztyének jó része sem fogja fel majd e szavakat igazi értelmük szerint. Nem érthetik meg a félig-meddig keresztyének, csak azok, akik nyakig benne vannak a keresztyénségben! Nem mintha magunk is helyeselnénk ezt a megkülönböztetést és most csak egy szűk körhöz kívánnánk szólni. Ellenkezőleg, elég nyomorúság, hogy minden keresztyének be nem látják: ezen alul nincsen keresztyénség.
Jóval győzd meg a gonoszt! - itt kezdődik igazán a keresztyén élet. Krisztuson kívül ez elképzelhetetlen s rendkívül idegen az ember előtt, de Krisztusban magától értetődő s nélkülözhetetlenül természetes.

Igen, terólad van szó tehát, névtelen keresztyén testvér, aki Krisztusról neveztetel. Néked kell meghallanod, meg kellene hallanod, hogy aki Krisztusé, az jóval győzi meg a gonoszt, szereti ellenségeit, minden ember előtt ügyel a tisztességre, és minden emberrel igyekszik a békés együttélésre...

... Mesebeszéd az, hogy a keresztyén szelídségben nincs erő. Nagyobb ereje van, mint a bosszúnak, a kardnak és az erőszaknak együttvéve. Bosszúval, karddal, erőszakkal ugyan már sok embert meghódítottak, leigáztak, de még egyetlenegyet sem térítettek meg Istenhez. A keresztyén embernek pedig az a célja, hogy mindenek Istenhez térjenek, és az ő egykori ellenségeivel együtt dicsőíthesse Isten végtelen irgalmát s bocsánatát.
A keresztyén ember nem azzal a titkos vággyal hagyja Istenre az ítéletet, hogy majd Isten őhelyette az ellenségén méltó bosszút áll. A keresztyén ember, mikor Istenre hagyja az ítéletet, egyúttal könyörög Istenhez ellenségének megtéréséért, és jót tesz vele, hogy a jótétemény parazsa bűnbánatra indítsa.

Rajta hát! Ellenségeskedéssel telve a világ, vagyis telve a jócselekvés szent alkalmaival is. Ismertessenek fel a világban a keresztyének! Kik azok? Akik jóval győzik meg a gonoszt!"

Forrás:
Scholz László: Az evangélium Pál szerint. A római levél a szószéken. Bp., 1998.

A bibliafordítások mérföldköve.

https://parokia.hu/v/a-bibliaforditasok-merfoldkove/

Szeress képmutatás nélkül!

"A szeretet képmutatás nélkül való legyen.
Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz."
Róma 12:9

Scholz László (1911-2005) igemagyarázata:
(részletek)

"A szeretet képmutatás nélkül való legyen." Vagyis igazi, eredeti, frissen a szívből fakadó, őszinte legyen. Ne legyen tettetett, színlelt, mesterkélt, külsőképpen nagyobb mértékben mutatott, mint belsőképpen átérzett, ne legyen hamisított szeretet.

Sajnos a temérdek látszatszeretet miatt óvatosabbnak kell lennünk, s azt kell kiáltanunk: szeress, képmutatás nélkül! Éppen annak kell ezt odakiáltani, aki már tudja, mi a szeretet, annak, aki már nem mer szeretetlenül viselkedni. A hívőnek, aki világosan érti, hogy a hitből szükségképpen fakadnia kell a szeretetnek. Mert ezt az embert kísérti meg leginkább a képmutatás. Hívőkből lesznek a farizeusok. Bizonyítani akarják hitüket az emberek előtt, restellnék ha szeretetlenségük árnyékot vetne vallásosságukra, istenfélelmükre. Ezért fölveszik a szeretet látszatát, mint egy maszkot, de a rózsaszín festék alatt fekete ráncok, gyűlölködő pillantások és gonosz indulatok rejtőznek.
Pascal mondta: azért, hogy az együttlét, a társulás lehetővé legyen, feltaláltuk a szeretet látszatképét - az udvariasságot.

Testvér! Képmutatás nélkül való-e a szereteted? Nem mutatsz-e néha külsőleg többet, mint amit belsőleg érzel, gondolsz? Sőt nem takarja-e szíved megvetését, gyűlöletét a szeretetnek vékony máza? Ó, ha szeretet nincsen bennem, semmi vagyok. Ha pedig csak képmutató szeretet van bennem, még inkább semmi vagyok!

Ámde mindez, amit elmondtunk, a képmutató szeretetnek csak az egyik fajtája. Van egy másik fajtája is, mely ellen küzdeni nem kevésbé kemény küzdelem. Nevezetesen arról a szeretetről van szó, mely megszűnik éles különbséget tenni jó és rossz között. Úgy is mondhatjuk: akad szeretet, mely erkölcsileg közömbös. Szeretünk valakit, de úgy, hogy elnézzük benne a rosszat, sőt az ő kedvéért már-már szeretjük a rosszat is, ami benne van.

Igen ám, csakhogy az igazi szeretet soha nem árulhatja el a jót, az Isten akaratát. Ellenkezőleg, az igazi szeretet nyíltan és halogatás nélkül szembefordul a bűnnel, azzal a bűnnel is, amelyet a szeretett személyben fölfedez.
Pál apostol nagyon határozott e tekintetben: "A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz."
Az igazi szeretet szereti azt, amit Isten is szerethet, s ahhoz mindenképpen, tíz körömmel ragaszkodik; de utál és gyűlöl mindent, amit Isten is csak gyűlölhet. A szeretet tud iszonyodni is, iszonyodni a gonosztól.

Lám, képmutató minden olyan szeretet, amely puszta szentimentalizmusban merül ki, minden olyan szeretet, mely erőtlen az igazság képviselésére, minden olyan szeretet, mely takargatja a bűnt, palástja alatt melengeti a mások rút szokásait, a hibára nem meri azt mondani, hogy hiba. Idetartozik az a sokszor emlegetett szülői majomszeretet is, mely a gyermeknek mindent megenged. Nem igazi szeretet az ilyen, hanem képmutató szeretet.

A szeretet nem huny szemet az élet és bűn valósága felett. Látja az emberekben, a legközelebb valókban is azt, amit Isten nem helyeselhet, hanem amiből megtéríteni akar. Az Isten szeretetének nyitva vannak a szemei, s ezért a keresztyén ember szeretete is csak nyitott szemű szeretet lehet. Nézzünk hát bele a másik ember valóságos arcába, és engedjük, hogy azok, akik minket szeretnek, ugyancsak belenézzenek a mi arcunkba. S bármit látunk, annak nem szabad megölnie az igazi szeretetet.
Dosztojevszkij mondja valahol: ahhoz, hogy egy embert szeressünk, annak rejtve kell lennie, mert mihelyt megmutatta arcát, már a szeretet is elillant belőlünk.
Igen, de csak a rosszul értelmezett szeretet.
A keresztyén szeretet nyitott szemmel észreveszi a felebarát vagy a családtag vétkét, de nem illan el, hanem annyira megiszonyodik tőle, hogy mentő karjaival utánanyúl a szeretett léleknek; küzd érte könyörgésekkel, prédikáló szóval, szelíd fenyítéssel és mindenekfelett jó példaadással. Ennek a szeretetnek hatalma van, mint ahogyan Krisztus mentő szeretetének hatalma volt a bűnös embervilágon. Ez a szeretet új életet teremtő erő.

Testvér! Képmutatás nélkül való-e a szereteted? Van-e benne erkölcsi bátorság bűnnek nevezni a bűnt akkor is, ha az egy szeretett, kedves személyben találtatik? Küzdesz-e javulásáért, megtéréséért? És megfordítva: el tudod-e viselni, hogy a te testvéred irántad való igaz szeretetből figyelmeztet hibáidra, s belátod-e: akkor nem szeretne, ha ezt megtenni elmulasztaná?

A szeretet képmutatás nélkül való legyen."

.......

Forrás: Scholz László: Az evangélium Pál szerint. A római levél a szószéken. Bp., 1998.

Töltsd be a törvényt!

"Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte. Mert ez: ne paráználkodjál, ne ölj, ne lopj, hamis tanúvallomást ne szólj, ne kívánd a másét, és ha valamilyen más parancsolat még van, ebben az Igében foglaltatik egybe: szeressed felebarátodat mint magadat. A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annakokáért a törvény betöltése a szeretet."
Róma 13:8-10

Scholz László (1911-2005) igemagyarázata:
(részletek)

"A szeretet leróhatatlan tartozás, örök adósság!
Más egyéb tartozásunk leróható, kiegyenlíthető, egyszer s mindenkorra elintézhető: a vámot lefizetjük és a vámhivatallal megszűnik az ügyünk; a kölcsönkért pénzt visszaadjuk s nem áll fenn többé a hitelező követelése.
De a szeretettel így végezni sose tudunk: maradandóan adósok vagyunk vele a felebarátnak, testvérnek, ellenségnek, felsőbbségnek egyaránt.

"Szeresd felebarátodat, mint magadat!"
Luther figyelemre méltó fejtegetéseket fűz ehhez az Igéhez. Szeresd felebarátodat, mint magadat! Először is annak a véleményének ad kifejezést, hogy ez a parancsolat nem az önszeretetet parancsolja, hanem a felebarát szeretetét. Nem arról van tehát szó, hogy szeresse az ember mind a kettőt, felebarátját is, meg önmagát is. Hanem arról, hogy szeresse az ember felebarátját az önmaga iránt való szeretete mintájára. Az önszeretetet parancsolni fölösleges, az amúgy is fennáll minden embernél. Sőt, az ember fonák módon szereti önmagát: csak magát szereti. Ezt a fonákságot nem is lehet másképp helyreigazítani, csak úgy, hogy az ember önmaga helyébe a felebarátot teszi!

E két szócska, "mint magadat", kirekeszt minden képmutató szeretetet. Képmutató Luther szerint az a szeretet, mikor például valakit gazdag, bölcs, kedvező állapotában szeretünk, de már nem szeretjük éppúgy szegénységében, alacsonyságában, ostobaságában, ellenséges magatartásában. Az ember önmagát képmutatás nélkül szokta szeretni. Akkor is szeretjük magunkat, ha szegények vagyunk, ha bolondok vagyunk, ha végképp nullák vagyunk! Szeresd felebarátodat, mint magadat, vagyis valósággal, képmutatás nélkül, mindenkor!

Senki sem mentheti magát azzal: nem tudom, hogy kell szeretnem felebarátomat. A "szívünk könyvéből" kiolvashatjuk. Nem kellenek hozzá vaskos törvénykönyvek és doktorok. Csak a szívünket kell megkérdezni s az megmondja, miként szeressük őt; szeressük a felebarátot, mint önmagunkat.

Ugye, a te szíved is tudja, édes Testvérem, hogy mennyire, mily valóságosan, s képmutatás nélkül szereted önmagadat. Nos, szakaszd el magadat ettől az önszeretettől, és tedd helyébe a felebarát iránt való szeretetet. Akkor a törvényt, Isten akaratát betöltötted."

...........

Forrás:
Scholz László: Az evangélium Pál szerint. A római levél a szószéken. Bp., 1998.

Ellentétpárok Pál leveleiben:

II. Korinthus 4:8-10
"Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be;
kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe;
üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak;
letipornak, de el nem veszünk;
Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk,
hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben.

II.Korinthus 6:4, 8-10
"... úgy ajánljuk magunkat mindenben,
mint Isten szolgái...,
dicsőségben és gyalázatban,
rossz hírben és jó hírben,
mint ámítók és igazak,
mint ismeretlenek és jól ismertek,
mint halálra váltak, és íme élők,
mint megfenyítettek és meg nem öltek,
mint szomorkodók, de mindig örvendezők,
mint szegények, de sokakat gazdagítók,
mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden."