Pauler írta:
Szia Imi!
Törvény szempontjából FARIZEUS! Így kezdődik az Igerész!
Törvény szempontjából itt is sok félék vagyunk.
pl.: törvény szempontjából, aki Léleknek hívja az Istent, az részemről feddhetetlen, mások részéről megtévedt, vagy, aki vért eszik átkozott és megkövezésre, Isten ítéletére, kitaszításra méltó, mások szerint nem lényeg
Lehet, ha Saulus azt írta volna, hogy törvény szerint Szadduceus, akkor másként ítélt és élt volna, még vallásos korában, de abban biztosan feddhetetlen lett volna, ismerve PÁL lényét.
Aztán bejött a KRISZTUS törvénye, ill. aki Krisztus törvénye szerint feddhetetlen! Az, aki EGYEDÜL KEGYELEMBŐL az ATYÁÉ.
A KRISZTUS törvénye alapján!
Nekem mindenki más vallásos ember.
Gyűjtögeti a jópontjait, hogy majd az ítélet napján villogjon vele a többi ember előtt és az Úr előtt.
De ott már csak egyetlen törvény fog létezni...
Nekem ezt jelenti, neked?
Péter
_______________________________
Akkor térjünk vissza a témához.
(hozvászólnyi tsak komolyanésmintakikarótnyelt!
Ez illik a topik témályáhozván a véleményeketttőt vagy hármat?!)
(S)Értve vagyon?
No.
___________________________
Kedves Péter!
Néhány éve szállóige volt a gyülekezetünkben a „vallásosság” és az „újjászületettség” fogalma.
Akkor sem volt világos, hogy – akik ezt napirenden tartották, - mit értettek alatta, mindenesetre a címkét szorgalmasan ragasztgatták, az előbbit másokra, az utóbbit magukra.
A kérdés kiélezésének eredményét viszont láthattuk, tapasztalhattuk.
Néhány – magát „újjászületettnek”- tartó (nevező) atyánkfiának és atyánk leányának sikerült közvetlen közelről úgy tarkón „evangelizálni” néhány – általuk vallásosnak hitt (nevezett) - atyánkfiát és atyánk leányát, hogy némelyiket azóta sem láttuk, még a gyülekezet környékén sem.
A problémát súlyosbította, hogy az „újjászületett” testvérkéknek is csak a hűlt helye található a gyülekezetben.
Meg az, amit maguk mögött hagytak.
Ami pedig őket követte, kinél – kinél: hitelhagyás, paráznaság, válás, eltévelyedés, stb.
Nálam, - mert én is közéjük tartoztam – speciel az eltévelyedés.
A különbség talán annyi, hogy miután semmiben nem tudtam megállni, amiben elítéltem másokat, beleundorodva a marhaságaimba, kimenekedésért kiáltottam Istenhez.
Ő pedig nem mindennapi történések és összetöretések után visszavitt a gyülekezetbe.
A „vallásosak” közé, akik a történtek ellenére irgalommal, kegyelemmel, szeretettel visszafogadtak.
Vagyis:
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a „vallásosak” voltak a „vallásoskodóbbak.”
________________________
Tetszett Figyelő hozzászólása
Tamás 12 írta:
Lehetséges a vallásos embert élő hitre ébreszteni?
Az Úrnak lehet , de mi lehetünk e ennek eszköze?
Mi az a lehetséges mód ahogyan rá ébreszthető valaki , hogy még a szükségest nem tette meg?
Figyelő írta:
Életünk bizonyságtétele lehet erre jó eszköz, amikor beszédünkön túl, még inkább mindennapjaink szólnak arról; "mit jelent folyamatosan együtt élni az Úrral"
Erre, ha "vevő" az illető, akkor győzködés nélkül is kérdez, elgondolkodik, önmagát felülvizsgálja.
……………………
Eszközei lehetünk Istennek, de Aki meggyőzi a-még-nem-hívőt -az a Szent Szellem, engedelmes nyitottsága esetén.
Hogy nekem mit jelen a vallásosság?
Szeretném, ha azt jelentené, amit az Úr Jézusnak.
A mérce magas, az Út keskeny, de az Úr nem igazságtalan.
Nem követel tőlünk olyasmit, amit kegyelemből ne tudnánk megtenni.
Mondtad:
„…..De ott már csak egyetlen törvény fog létezni... „
Szeretet
Aki pedig nem szeret, az ….Vallásos(?)(kodó)(?)…
