belépés | regisztráció RSS

Nyomtat Archívum Elküld Hírek

2011. január 26., szerda - Szerkesztő

A Csillag nyomában

Aktuális üzenet - a múltból.
Nagy Sándor emlékezik

A Csillag nyomában c. hangjáték rövid története

Közeledve 1960 karácsonyához egy írói vénával megáldott, több nyelven beszélő keresztyén  külkereskedő, Gaál Ferenc megírta „A Csillag nyomában" című hangjáték forgatókönyvét.
Egy különféle keresztyén közösségekben forgolódó alliansz szellemű fiatalabb-középkorú  csapat szerveződött körülötte szolgáló egységgé, hogy ezt a hangjátékot megtestesítse. Ekkorra Gaál Ferenc és Pálúr László már több éves gyakorlatot szereztek az akkoriban elérhető magnetofonok diakóniai célú használatában. Bizony ez nem kis fizikai erőnlétet is igényelt, hiszen akár a Vörös Szikra, akár az MMG magnetofon közel 20 kg-ot nyomott, így egy-egy eseti szolgálat megfelelt egy kisebb sporttréningnek is. Később Pálúr Lacinak egy csodás kis Philips magnót is sikerült beszereznie. Persze hamarosan megjelentek nálunk is a félannyira nehéz Terta magnók, a Mambó magnó, mely utóbbi első, egysebességű változatát Gaál Feri kérésére Bálint Zoli bütykölte át kétsebességűre (9,5 és 4,75 cm/s), ezzel jelentős szalagköltséget takarítva meg a rendszeres használónak. Ez idő tájt még nem voltak profi hifi-készülékek, keverők, stúdióberendezések amatőr kézben, úgy kellett mindent találékonyan összeállítani, összeszerelni, hogy a végtermék elfogadható minőségű legyen. Ez a kis társaság pedig mindezt készségesen vállalta!

Sokat emelt a darab színvonalán dr. Mézes Zsigmondnak, a Bethesda-kórház szülész-nőgyógyászának, az akkori Wesselényi utcai szabadkeresztyén gyülekezet vezetőjének bevonása, akinek érthető, nyugodt hangja, meleg zengésű orgánuma narrátorként telitalálatnak bizonyult.

A hangjátékban az alábbiak működtek közre:
(a név mellett † szolgatársunk elhunytát jelzi)

Narrátor:                     Mézes Zsigmond, dr  †
Heródes:                     Nagy István   †
Mária:                         Für Éva
József:                        Pethő Attila
3 bölcs:                       Gaál Ferenc †, Svingor Jenő †, Vikár György †
3 pásztor:                    Bogdán Tibor †, Für László †, Németh Zoltán

További hangok:         Berkes Péter, Bíró Sándor †, Csontos Géza †, Gergely Gábor †, Iványi István, Jókuti Ferenc, Pálúr László †, id Puskás István, Somogyi-Tóth Anna †, Somogyi-Tóth Józsefné †, Somogyi-Tóth Gábor és mások.

A választott felvételi helyszínek is a közös keresztyén kapcsolatokról szóltak. A Szabadság téri református templom akkori alagsora még javarészt üres, igen visszhangos helyiség volt. Kiváló a műben szereplő heródesi palota feltételeinek szimulálására. De Nagy István fiatal festőművész műterme, a Bethesda-beli orvosi szoba, Somogyi-Tóth József lakása ugyanúgy betöltötték sajátos szerepüket az egységes légkört sugárzó kis mű létrejöttében.

Gaál Ferenc szerzői teljesítménye szinte csodaként kezelhető, hiszen nem tudunk arról, hogy ezt megelőzően lettek volna publikált novellái, színdarabjai vagy egyéb irodalmi művei. Az elkészített hangjáték minden mondatában felismerhető fantáziadús látásmódja, szabályos stílusa, gazdag szókincse, melyek benne rejlő mély humán képességekről, készségekről tanúskodnak. Ilyen hiteles karácsonyi történet kevés van! Bár karácsony tájban szívesen játsszák világszerte újra meg újra Händel Messiásának Hallelujah kórusát, annak váratlan de autentikus felhangzása az angyalok karaként a betlehemi éjszakában soha nem feledhető euforikus és lenyűgöző élményt nyújt a hallgatónak.

Az amatőr szereplők mindegyikén megmutatkozik az a személyes hitbeli meggyőződés, mely nélkül nem lehet a betlehemi történetet igazán hitelesen úgy megjeleníteni, mintha mi hallgatók is ott lennénk a sorakozó helyszíneken.

A www.torokor.hu honlapon több mint egy éve folyamatosan elérhető mű már *.mp3-ban szólal meg. Első ízben vagy 19 vagy 9,5 cm/s hangszalagon rögzítették, melyet azután Gaál Ferenc, a MERA későbbi munkatársa átírt mágneskazettára, végül pedig audio CD-re is.
Bár az átalakítások inkább javára mint kárára váltak a hanganyagnak, mégis minősége a mai hétköznapi hi-fi hangzásokkal nem vethető egybe. De az 50 év távlatából a részben élő, részben már az égi hazába költözött szereplők szájából fülünkbe hangzó karácsonyi örömhír üdesége még most is, ma is magával ragadja az erre figyelő hallgatót. A válogatott zenei kíséretek, mint pl. a „Világ Megváltója" c. ír ének újra meg újra felcsendülő zenekari melódiái, vagy éppen Muszorgszkij  idézett zenei részletei, akár csak Händel halhatatlan Hallelujah kórusműve úgy szólalnak meg, úgy ragadnak meg, úgy maradnak bennünk, mintha kifejezetten csak erre a célra készültek volna. A többi beágyazott zenerészlet is autentikusan színezi, hangsúlyozza az aktuális  helyszínek hangulatát.

Legyen azok élete, emléke áldott, akik 50 éve, 1960 karácsonyán ezzel a kis remekművel ajándékoztak meg bennünket!

 

A hálásan emlékező utókor

Bpest.2011.január

 

 

A Csillag nyomában
1960.
51 perc

 

Megj.: Gaál Ferenc örökösei és hagyatékának gondozója hozzájárulásukat adták a hangjáték nem üzleti célú internetes terjesztéséhez az általános szerzői jogok érvényben tartása mellett.

(dns)

 

 

2020. május 30., szombat,
Janka , Zsanett napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 2873
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 46929013

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat