Protestáns hetet tartanak a budafoki gyülekezetben, a programsorozat pünkösd vasárnapján szabadtéri istentisztelettel zárul. A budafoki reformátusok és evangélikusok ötletét az adta, hogy 1899 tavaszán tartották az első protestáns istentiszteletet Budafokon – mondta Lakatos Enikő budafoki református beosztott lelkipásztor. Erre az alkalomra emlékezve és a reformáció 2017-es évfordulójára készülve hívják az érdeklődőket a hét további programjaira, köztük a pünkösdi virrasztás imaközösségére is.
Evangélizáció, bibliakiállítás, konferencia és hangverseny is helyet kapott a budafoki protestánsok rendezvénysorozatán. Május 14-én, szombaton este a pünkösdi virrasztás imaközössége, közös énekei, olvasmányai segíthetnek átgondolni, átélni a pünkösdöt.
– Az volt a célunk, hogy a protestáns hét programjaival megszólítsuk a budafokiakat, függetlenül attól, hogy járnak-e templomba vagy sem. Igyekeztünk könnyed és komolyabb programokat is kínálni. Vasárnap színvonalas csembalókoncertet adott a budafoki gyülekezet egykori kántora, Borsányi Márton, aki ma már Svájcban él, tanulmányai mellett több bázeli templomban is orgonál, szólóhangversenyeket ad, valamint különböző együttesek tagjaként koncertezik Európa-szerte. A református templomban nyílt bibliakiállítást a hét bármely napján megnézhetik az érdeklődők. Valódi gyöngyszemeket láthatnak a tárlókban, az első magyar nyelvű bibliákat és réges-régi énekeskönyveket.
A budafoki evangélikus templomban az evangélizációkon Szeverényi János, az evangélikus egyház missziói lelkésze, Hajdú Bálint Kadosa, pestszentimrei református lelkipásztor, valamint Hajdú Zoltán Levente szóládi református lelkipásztor szolgált. Péntek este hat órakor rendezik a „Hasonlóságaink és különbözőségeink" című konferenciát az evangélikus templomban, ahol Pásztori István professzor, a kolozsvári teológia rektorhelyettese, valamint Hafenscher Károly, az evangélikus egyház zsinatának lelkészi elnöke hívja közös gondolkodásra a hallgatóságot. A két egyetemi tanár a református és az evangélikus vallásról tart tudományos előadást.
A hétvégére tartogattak egy könnyedebb programot a családok számára – mondta Lakatos Enikő. – Szombaton délelőtt elsősorban a gyerekekre és a családokra fókuszálunk. Szellemi és fizikai játékokkal egyaránt készülünk. Lesz kvízjáték, különleges gyümölcsnyárs-készítés, ahol a Lélek gyümölcseit tűzdeljük fel. Mivel Budafokon az első protestáns (református, evangélikus) istentiszteletet 1899 májusában tartották, ezért a családi futóversenyen pontosan 1899 métert kell teljesíteni. A gyülekezeti udvarból indulunk, majd lefutunk a Duna-partra és vissza a templomhoz. A budafoki iskola önkéntesei és hittanosai állnak majd sorfalat a vállalkozó kedvű futóknak.
A vasárnap különlegessége, egyben a hét záróeseménye a szabadtéri protestáns istentisztelet lesz, amelyen Nagy Péter református és Hokker Zsolt evangélikus lelkész szolgál, valamint a Musical Witchcraft zenél. A reformátusok és evangélikusok közösen úrvacsoráznak, ezt követően szeretetvendégséget tartanak. Lakatos Enikő lelkipásztor úgy fogalmazott, szeretnének mindenkit befogadni maguk közé, így azoknak, akik nem vesznek úrvacsorát, külön asztalt terítenek kaláccsal és vízzel.
Fekete Zsuzsa
Fotó: gyülekezeti archívum
85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.
Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.
Látogatóink száma a mai napon: 5341
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 59954929
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.