belépés | regisztráció RSS

Nyomtat Archívum Elküld Hírek

2011. április 26., kedd - Szerkesztő

Kollégium, ami tart

A festői szépségű Svábhegyen él száz protestáns fiatal - szakmai, lakótársi és lelki közösségben. Mindannyian másban tehetségesek és máshol tanulnak. Vajon mi köti össze a Kárpát-medence legkülönfélébb pontjairól származó egyetemistákat?

A Protestáns Felsőoktatási Szakkollégium a hasonló hazai és nyugat-európai intézmények hagyományait követő szellemi műhely. Fenntartója a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány, támogatói pedig a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház. Az intézmény 2006 óta a Budapesten nappali tanulmányokat folytató vidéki hallgatók kollégiuma, egyszersmind olyan tehetséggondozó központ, mely a diákok szellemi, spirituális és közösségi igényeit egyaránt igyekszik kielégíteni. A kollégium alapítói között szerepel Bibó István, Bod Péter Ákos, Tőkéczki László és néhai Szentágothai János is.

 

Egyik családból a másikba

- Nem véletlen, hogy aki idejön, az nagyon nehezen tud elszakadni, és az sem, hogy egy idő után ide jönnek a barátai is, és nem ő megy utánuk. Ha pedig hétvégenként haza is lehetne utazni, a legtöbb kollégista marad, mert annyira jól érzi itt magát - mondta el Püski Zsuzsanna, nemzetközi gazdálkodás és óvodapedagógia szakos hallgató.

A debreceni lány szerint azért is van nagy szükség a Protestáns Szakkollégiumhoz hasonló intézményekre, mert sok egyházi iskolában nevelkedett fiatal - hozzá hasonlóan - a fővárosba kerülve kiszakad abból a burokból, amely korábban körülvette. - Elkerül az ember egy másik városba, egy olyan egyetemre, ahol tömegképzés van, messze a gyülekezetétől és a családjától. Egy ilyen helyzetben megtartani és felvállalni azt az értékrendet, amit hoztál magaddal, nem egy 18-19 éves emberre szabott feladat, ehhez fel kell nőni - fogalmazott Zsuzsi. - A kollégium azért nyújt ebben nagy segítséget, mert olyan emberek közössége vagyunk, akik megértik a másikat, mivel a világképünk és az értékrendünk megegyezik.

Zsuzsi azoknak ajánlaná a kollégiumot, akik egyházi környezetben nőttek fel, és szerették, hiszen a kollégium is hasonló biztonságot ad. Szerinte a protestáns szakkollégium közössége olyan, mint egy nagy család. Szeretné, ha a több mint száz férőhely olyanokkal telne meg, akik hozzátesznek a kollégiumi élethez közösségi, szakmai és spirituális szinten is.

A jövő értelmiségét képzik

Az átlagon felüli tanulmányi eredményekkel bíró szakkollégisták a főváros egyik legszebb kerületében élhetnek, és közösségre találhatnak az új környezetben. Lehetőségük van megismerkedni és párbeszédet folytatni sok más tudományterületen kutató társukkal, a református és evangélikus diákok ugyanis harminchárom különböző szakra járnak. Megismerkedhetnek továbbá a hazai közélet meghatározó, protestáns személyiségeivel is. Folyamatosan biztosítanak számukra ingyen nyelvtanulási lehetőséget - ebben a tanévben orosz- és spanyoltanfolyam indult -, és betekintést nyerhetnek az Európai Unió működési rendjébe is. Bármilyen karon tanulnak is a hallgatók, mindannyian megismerkedhetnek közéleti, kommunikációs és gazdasági kérdésekkel.

- A kollégium alapítóinak hosszabb távú célja, hogy a jövő keresztény értelmiségének egy részét innen neveljék ki, és olyan tudással gyarapítsák a hallgatókat, amellyel boldogulnak majd a pályájukon - mondta el Bojárszky Eszter, tanulmányi igazgató. Hozzátette: - Az is cél, hogy ne csak kapják a tudást, hanem ki is tudják próbálni itt, a kollégiumban, milyen tanítani. Erre alkalmasak a házi konferenciák és a diákszemináriumok, amelyeket hallgatók tartanak egymásnak. A kollégium egyik legnagyobb nyeresége a diákok számára, hogy jövőbeli kapcsolataikat el tudják kezdeni itt kiépíteni.

Jelenleg heti négy tanórán kötelező a részvétel a szakkollégiumban. Ezek között vannak neves közéleti személyiségek, egyházi vezetők előadásai, diákszemináriumok és a szakmai elmélyülést célzó műhelyek is. Jövőre már akkreditált képzés keretében tanulnak a bentlakók. A tanulmányi igazgató szerint az oklevelet, amelyet a kollégisták kapnak majd, évek múlva máshol is elismerhetik, szakkollégiumi munkájukat beszámíthatják.

- Az, hogy a jövő keresztény értékrenddel bíró vezetői innen kerüljenek ki, további célunk - árulta el Bojárszky Eszter. - Biztosítjuk, hogy a hallgatók megismerhessék a közéleti személyiségeket, és lássák azt is, hogy ugyanolyan emberek, mint bárki, csakhogy olyasmit tettek le az asztalra, amitől elismertek lettek.

A tanulmányi igazgató szerint érdemes olyan diákoknak jelentkeznie a szakkollégiumba, akik tudják vállalni az ottani munkát tanulmányaik mellett. - Olyanoknak ajánlom, akik éhesek a tudásra, és azt nemcsak befogadni, de visszaadni is képesek. Közösségi embereket várunk, olyanokat, akik az igét is éhezik, és igénylik, hogy akár lelki közösségre is leljenek itt - összegezte Bojárszky Eszter.

Önszerveződő közösség

A diákok nagyban kiveszik a részüket a kulturális és közösségi programok szervezéséből. Hét diákpresbiter fogja össze ezt a tevékenységet, és ők képviselik a diákságot az összes, őket érintő területen. A régebben bentlakó diákok közül a különálló épületekben egy fiú és egy lány szenior ügyel a rendre. Hozzájuk is fordulhatnak a kollégisták, ha segítségre van szükségük.

A kollégium épületében berendeztek egy könyvtárat a különböző műveltségterületek felsőoktatási tematikáját figyelembe véve. A szellemi táplálkozás mellett ugyanakkor testi felüdülésre is van lehetőség, ezt szolgálja a konditerem és a különböző sporteszközök is: asztalitenisz, csocsó, kosárpalánk, hamarosan pedig bokszzsákot is beszereznek. A diákok felváltva járnak focizni és röplabdázni a közeli sportlétesítménybe, és lehet a környéken úszni, valamint túrázni is. Nemrégiben a kollégiumi sporthétvégén együtt mozdultak meg a kollégisták, és vidám hangulatú egyéni és csapatversenyeken vettek részt.

A közösségi összetartozásról árulkodik, hogy az utóbbi időben többször rendeztek közös vacsorákat is. A szép és tágas kert kiváló helyszínül szolgál ezekhez az alkalmakhoz.

- A megfelelő színvonalú intellektuális, lelki és lakóközösség létrejötte nagyban múlik a diákokon - vélekedett Wächter Patrik kollégiumi nevelőtanár. Mint mondta, a legfontosabb, amit megtanulhatnak a diákok, az egyéni és közösségi önszabályozást. Nevelőként szeretné, ha a szakkollégium még ebben az életkorban kihozná a diákokból, amit ki lehet. Abban, hogy a diákok később is keressék Istent, fontosnak tartja az önismeret serkentését bennük, melyet szerinte a lelki programok és a személyes kapcsolatok segíthetnek elő. - Szeretném megtanítani nekik, hogy ha valamit tesznek, ne muszájból tegyék, hanem azért, mert érdemes; és ne azért ne tegyék, mert nem szabad, hanem azért, mert nem érdemes - árulta el a nevelő.

Nyugodt környezet és új barátok

A kollégium szakmai és földrajzi szempontból egyaránt gyűjtőhelye és bázisa a legtehetségesebb hallgatóknak. A marosvásárhelyi Lukács Loránd doktorandusz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Mint mondta, számára a kollégiumi élet teljesen új, mégis kellemes tapasztalatokat szerzett a Protestáns Szakkollégiumban az elmúlt fél év során. - Az, hogy nyugodt helyre tudok hazajönni, nekem mindent megér. Nem is tudom, mennyire tudnék boldog lenni, ha mondjuk, a város közepén laknék, betondzsungelben - fogalmazott.

A diákpresbitérium elnöke, Mózes Márk szerint ki mennyit tesz bele, annyit tud meríteni a kollégiumi életből. Ő azért hálás, hogy nagyon sok szeretetet, és több nagyon jó barátot is adott neki a kollégium. Állítása szerint nem lelkesedik a fővárosi életért, az egyetlen dolog, ami miatt mégis kötődik hozzá, a kollégium.

Anne Graupner Németországból érkezett hazánkba. Egy önkéntes szervezetnél dolgozott ebben a tanévben. Hazautazása előtt kérdésünkre elmondta, hogy otthon érezte magát a családias közösségben. Tetszett neki a magyar fiatalok segítőkészsége és kreativitása a közösségi életben. Bár ő maga a szakkollégiumi képzésben a nyelvi akadály miatt nem vehetett részt, külföldiként feltűnt neki, hogy a magyar diákok legtöbbje okos, szenvedélyesen szereti, amit tanul, és sok munkát fektet a tanulmányaiba. Anne legjobban azért hálás, hogy barátokra lelt a kollégiumban.

 

Lelki feltöltődés és határokon átívelő szolgálat

A kollégiumi közösség gyülekezetként is felfogható. Hetente háromszor vehetnek részt a diákok lelki alkalmakon a kollégiumban: ifit, áhítatot és imaórát tartanak részben ők, részben pedig a teológiát hallgató spirituálisok. Aki egyéni elmélyülésre vágyik, annak imaszoba áll rendelkezésére.

A húsvétra ezúttal is evangelizációs héten készültek a kollégiumban. Három estén át református és evangélikus igehirdetők tartottak istentiszteletet, utolsó este pedig együtt úrvacsoráztak a protestáns hallgatók. A lelki alkalmak kiegészültek kreatív közösségi programokkal is: a diákok az ún. négy érzék színházba kalauzolták el társaikat, és teaházat is rendeztek.

A szakmailag és az összetartás szempontjából is nívós közösség nem marad belterjes. Jó kapcsolatot ápolnak többek között a Luther Otthonnal, és évek óta a Protestáns Szakkollégium szervezi a Kárpát-medencei Protestáns Szakkollégiumok Konferenciáját is.

A kollégium élete nem korlátozódik csupán a tanévre. Idén köszönt be a szakkollégisták életében a harmadik olyan nyár, amikor a vállalkozó szelleműek erdélyi, magyar, református testvéreik körében - az Ágoston Sándor Alapítvánnyal közösen - részt vehetnek Felőr község iskolájának építési munkálataiban.
- Ahhoz, hogy akár már idén ősszel becsengethessenek Felőrön, még tengernyi munka vár a csapatra az iskolaépületben is és az udvaron is: a fűtés felszerelése, az iskola bevakolása, az osztálytermek berendezése, az iskolakert telepítése és a burkolás - árulta el Veress Dániel diákpresbiter. Elmondása szerint a szakkollégisták munkája azért jelentős, mert a felőri iskola a környékbeli szórványban élő magyar gyermekeké lesz, valamint az épületet a szomszédos térség magyarságának találkozóhelyéül is szánják. Hozzátette: - A helyiek, az Alapítvány és a szakkollégisták vállvetve végzett munkája közben nem csupán az iskola körüli udvar, hanem a brigádokat alkotók közössége, magyar és református identitása is épült.

További információkat a Protestáns Felsőoktatási Szakkollégiumról itt http://mpta.hu/ olvashat.

 

Jakus Ágnes

 

 

Kapcsolódó hivatkozás:
2025. június 14., szombat,
Vazul napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 6775
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 62468637

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat