belépés | regisztráció RSS

Nyomtat Archívum Elküld Hírek

2011. június 01., szerda - Fekete Zsuzsa

Drogosok futószalagon

Amikor a miniszterek arról sztorizgattak a médiában, hogy ők is füveztek, mégis milyen jó karriert csináltak, és a drogozással tulajdonképpen nincs semmi baj, senki nem beszélt arról, hogy később tönkrement az életük. Azok az emberek mind halottak.

 

Új drogstratégia készül Magyarországon. A korábbi, amelyet két éve fogadott el a parlament, a drogfogyasztó jogaira koncentrált és nem vette figyelembe az egészségesek jogait - vélekedik Erdős Eszter református lelkész, aki 1984 óta foglalkozik drogosokkal.

Marketinges drogosok

Az új drogstratégiát megalkotó tízfős testület egyik tagja Erdős Eszter. A szakember szerint nem volt helyes, hogy a korábbi koncepció a drogfogyasztó szemüvegén keresztül láttatta és egyéni döntésként értelmezte a droghasználatot. A Ráckeresztúri Református Drogterápiás Otthon vezetője hangsúlyozza, hogy az egészséges fiataloknak is vannak jogai, hiszen a drogfogyasztó már magával a ténnyel, hogy drogozik, marketingtevékenységet fejt ki, tehát veszélyes a társadalomra.


Járványügyi kérdés

A stratégia megalkotásakor a teljes közösség érdekeit is figyelembe kell venni – vélekedik a szakember, aki a tébécés betegeket és orvosaikat hozza példának. Azzal érvel, hogy a tüdőgyógyászok bár szeretik betegeiket és elkötelezetten dolgoznak gyógyításukon, mégsem jutna eszükbe, hogy integráltan helyezzék el a súlyosan fertőző tébécéseket a belgyógyászaton. Ez járványügyi kérdés, csakúgy, mint a droghasználat.

Betegség, amit gyógyítani kell

Amerikában már nem trendi a dohányzás a fiataloknál, amióta a dohányzás elleni küzdelem új marketinget kapott a médiában. Erdős Eszter szerint ez is bizonyítja, egyáltalán nem mindegy, milyen üzeneteket közvetítenek a fiataloknak. – Fontos tudatosítani, hogy a droghasználat betegség és a drognak köszönhetően senki nem oldhatja meg problémáit, éppen ellenkezőleg: súlyos gondjai lesznek. Amikor korábban azt mondták, hogy a drogozás mindenkinek a szabad döntése és az állam ne akarja meghatározni azt, hogy ki milyen szereket használ a szabadidejében, az a droghasználatot normalizáló, helytelen üzenet volt.

Mind halottak

A hippikorszakban Amerikában az LSD a pszichológushallgatók trendi magatartásformájához tartozott. Amikor a miniszterek arról sztorizgattak a médiában, hogy füveztek, mégis milyen jó karriert csináltak, és a drogozással tulajdonképpen nincs semmi baj, senki nem beszélt arról, hogy később tönkrement az életük. Azok az emberek mind halottak – magyarázza Erdős Eszter. – Amikor a fiataloknak tolmácsolandó üzenetről beszélünk, akkor nem arról van szó, hogy ha valaki elszív egy füves cigit, akkor ő drogfüggő lesz, hanem arról, hogy milyen értékeket tűz a társadalom a zászlajára. A megelőzés egyik fontos eleme az egészséges életforma felemelése, és annak tudatosítása, hogy az egészség érték. A prevenció része az is, hogy elmondjuk, a szabadidőt máshogy is el lehet tölteni, mint fullra betépve egy halláskárosító decibelű diszkóban, tízszer annyi ember között rángatózva, mint ahány oda befér. Az államnak ehelyett oda kell tenni az alternatívát és azt finanszírozni, hogy a fiatalok kulturáltan tudják eltölteni szabadidejüket. Ez szemléletformálás, amivel nem azt mondom, hogy tiltsuk meg a technodiszkókat, csupán annyit, hogy mutassunk fel más értékeket, erősítsük meg pozitívan, hogy jó dolog felelősen élni, családot tervezni, gyermekeket nevelni.

Megmentő madártani egyesület

Súlyos drogfüggő fiatalokkal dolgozom a nyolcvanas évektől – folytatja Erdős Eszter. – A srácok azt mondják, hogy soha életükben nem hallottak olyan dolgokról, amilyenekkel nálunk, a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonban találkoznak; hogy ott lehet beszélgetni, zenét hallgatni, közösen énekelni, játszani, sportolni. Ezek a fiatalok azért lettek drogosok, mert nem törődtek velük.

A drogozást úgy lehet elkerülni, hogy a szakemberek összegyűjtik a kallódó, hányódó gyerekeket már kisiskolás korukban, tehát nem tizennyolc évesen, amikor már drogoznak. A gyerekeknek célzott fejlesztést, külön foglalkozásokat kellene szervezni ahhoz, hogy ne a drogban keressenek vigasztalást vagy élményeket. Lehet, hogy egy madártani egyesület fog megmenteni egy hátrányos helyzetű gyereket a drogozástól, mert ha hétvégén baglyokat mennek megfigyelni vagy kirándulni az egyesülettel, akkor lesz értelme az életének, lesz, aki törődik vele, aki szereti, és nem kell majd drogokat használni. És itt visszakanyarodok oda, amivel elkezdtük, hogy sulykolni kell a társadalomban és a fiatalokban is, hogy a drog betegség, probléma, amibe ha valaki belekerül, akkor kezelésre szorul.

A fű sokszor veszélyesebb, mint a heroin

Erdős Eszter fontosnak tartja, hogy a drogstratégia javítson kommunikáción és a különböző médiumokban, televízióban, rádióban állandó műsorban foglalkozzanak a témával, akár szerhasználók vagy gyógyult drogosok bevonásával. Ezekben a műsorokban el lehetne oszlatni azt a tévhitet, hogy a fű nem ártalmas. Az új kutatások bebizonyították, hogy sok esetben a fű veszélyesebb, mint a heroin, mert pszichiátriai betegségeket aktivál.

Ezt azt jelenti, hogy egy olyan személyiség, akiben alkatilag, látensen megvolt egy pszichiátriai tünetcsomag, de nem aktiválódott, az leélhette volna boldogan az életét, ha nem kezd el drogozni. De a füvezés felszínre hozta mondjuk a skizofréniát vagy más pszichiátriai betegségeket, és utána már nincs visszaút. Őt meg tudjuk gyógyítani a drogfogyasztásából, de a pszichiátriai státuszát már nem lehet visszafordítani. Gyakran találkozunk marihuánafüggőkkel, akik rosszabb állapotban vannak, mint a heroinisták. A füvezés és az amfetamin, vagyis a gyorsítók is nagyon sok idegrendszeri károsodást okoznak.

Mit tehet az egyház?

A drogstratégiához a református egyház is hozzátehet – mondja Erdős Eszter. – Az egyházak ugyanis nagy lehetőséggel bíró közösségek, amelyek a drogprevencióban oda tudnak állni az emberek mellé, hiszen a születéstől a halálig számos alkalommal – keresztelés, konfirmáció, esküvő, temetés – találkoznak a családokkal. Az egyházak akár jelzőrendszerré is válhatnának, mert látják, hol van a probléma, és felajánlhatják segítségüket. Erdős Eszter szerint azt sem kell bizonygatni, hogy a vallásosság egészségőrző; világszerte számtalan kísérlet igazolta, hogy sokkal boldogabbak, egészségesebbek és tovább élnek a vallásos emberek. Ezért tartja fontosnak, hogy a gyerekek, akik vonzódnak a hit dolgaihoz vagy érdeklődnek az egyházak, a gyülekezeti közösségek iránt, elérhessék az egyházakat akár az iskolákon, óvodákon keresztül is.

Megtérés és gyógyulás

A megtérés akkora élmény és egy olyan új dimenziót nyit egy szerhasználó – akár alkoholt, akár drogokat használó fiatal előtt –, hogy lesz az életének értelme, van miért küzdenie. A tapasztalatok azt mutatják: a hitre jutott drogfüggők a legtöbb esetben képesek megmaradni az absztinencia, a józanság útján is. – Isten irgalma minden bűnre kiterjed – mondja a lelkipásztor. Vannak gyógyíthatatlan drogbetegek is, de hiszem, hogy Isten őket is elfogadja. Nem keverném össze a spirituális és az emberi vonatkozást, de az biztos, hogy a megtérés számos esetben együtt jár a gyógyulással.

Az alja

Itthon a droglegalizációért küzdő Kendermag Egyesület mozgalmában a droghasználó fiatalok belenevettek a rendőrök szemébe, mert a joghézagokat kihasználva vásárolták, előállították, termesztették a kábítószert. Tüntetéseikre mértékadó politikusok is elmentek, támogatásukról biztosítva a rendezvényt, szerintem ez volt az alja – mondja Erdős Eszter. – Innen kell eljutni oda, hogy nem azt üzenjük a drogfüggőnek, te nem vagy beteg, mert ez csak egy másság, hanem azt mondjuk, hogy a drog veszélyes, ez betegség, de együtt érzünk veled, és mindenben segítünk, mert szeretnénk, hogy te is boldog és egészséges életet élj. Az egészséges életmód nemcsak azért érték, mert az ódivatú, vallásos emberek ezt így tanulták a nagymamájuktól, hanem azért is érték, mert a gazdaság így nem fog belepusztulni. Azok a társadalmak, ahol csak a személyes, egyéni érdekek és mondjuk a drogfogyasztás zavartalanságát követelő mozgalmak nyernek létjogosultságot, elégetik saját magukat. Az a társadalom elpusztul – állítja a szakember.

Fék!

A drogstratégiában nem elég csak a drogosokat gyógyítani, hanem a féket kell nyomni azokban a társadalmi folyamatokban, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több drogos esik le a társadalom nagy futószalagjáról. A kezelők ott állnak a szalag végén, elkapják őket és próbálnak segíteni nekik, de ha komplexen nézzük az egészet, és ha nyomjuk a féket, akkor lassabban forog a drogosokat gyártó futószalag. És akkor kevesebb drogos kevesebb pénzébe fog kerülni Magyarországnak.

A drogstratégia nemcsak a szakemberek belső ügye, hanem az egész társadalom felelőssége. A médiának, a kultúrának, a családpolitikának, a nemzeti alaptantervnek is része kell hogy legyen. Erdős Eszter reméli, hogy ebben is egészen más lesz az új drogstratégia, mint a régi. 

Fekete Zsuzsa

Ráckeresztúri képek: Pete Violetta

 

2024. április 19., péntek,
Emma napja van.

Elhunyt Pásztor Jánosné

2016. május 24., kedd

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Az igazi győzelmek

2016. május 20., péntek

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Hogyan olvassunk égő háztetőt?

2016. május 16., hétfő

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

Az elefántnál is

2016. május 15., vasárnap

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A különbség: ég és föld

2016. május 11., szerda

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.

Látogatóink száma a mai napon: 9770
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57796509

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat