A művészi inspiráció kölcsönkapott ajándék – állítja a hétvégén kitüntetett Gárdonyi Zsolt református orgonaművész, zeneszerző, zenetudós.
Ünnepi hangversennyel indult a 2011-es Sukorói Zenei Nyár elnevezésű koncertsorozat. A Gárdonyi Zoltán zeneszerző halálának 25. évfordulója és fia, Gárdonyi Zsolt 65. születésnapja tiszteletére rendezett ünnepi hangversenyt Kardos Ábel sukorói lelkipásztor nyitotta meg július 10-én, vasárnap este a település református templomában. Mészárosné Hegyi Gyöngyi sukorói polgármester köszöntő szavaiban úgy fogalmazott, a hangversenyen részt vevők a kultúrát, a zene szeretetét és diadalát ünneplik. – A muzsikát hallgatva oda vándorlunk képzeletben és időben, ahová csak szeretnénk. A zene nemzedékről nemzedékre repít minket, miközben értékeket közvetít, hiszen egy adott korszakot sokkal élénkebben visszaadhat, mint a történészek.
Alázat és profizmus
A Nemzedékről nemzedékre címet viselő ünnepi hangversenyen a két Gárdonyi orgonára, hegedűre és vegyeskarra írott darabjai hangzottak el, köztük közismert zsoltárfeldolgozások is.
Orgonán játszott Szabó András és Kiss Dániel, hegedült Pintér Dávid, énekelt a székesfehérvári Primavera Vegyeskar Szabó Adrienn karnagy vezetésével. A zenedarabokat Szabó Balázs hegedűművész, a Sukorói Zenei Nyár művészeti vezetője műértő kommentárokkal látta el.
A hangversenyen Gárdonyi Zsolt azt nyilatkozta, édesapja ugyanazt képviselte az egyházzenében, amit Kodály és Bartók a világi zenében.
– Korunk református egyházzenéjében Gárdonyi Zoltán mesterien megalkotott kórus- és orgonaművei honosították meg az értékálló hangzásvilág és a széles körű előadhatóság ötvözetét.
A professzor szólt arról is, hogy édesapja művészete erős impulzust jelentett számára:
– Édesapám életművében a zeneművészet professzionalitása ötvöződött a keresztyén hitélet alázatával. A magyar protestáns egyházzene történetében Gárdonyi Zoltán volt az első, aki nemzetközileg is közismert és elismert mesterként nagyszabású művekkel dokumentálta hit és művészet inspiráló összefonódását – fogalmazott Gárdonyi Zsolt, aki portálunknak adott interjújában azt is elmondta, édesapja hagyományát kívánja folytatni saját alkotótevékenységében.
Mint a kerti tömlő
A hit és a művészet kölcsönös egymásrautaltságát a professzor egy egyszerű képpel érzékeltette: a művészetet egy kerti tömlőhöz hasonlította. – A kerti tömlő csak akkor tölti be a funkcióját, ha az egyik végét összekötik friss, tiszta vízzel. Ha viszont a tömlő nincs rákapcsolva ilyen forrásra, akkor csupán jelentéktelen, unalmas tárgy marad. Ugyanakkor tömlő nélkül nehéz lenne virágot locsolni. A művészet is akkor teljes értékű, ha közvetíteni tud valamit, ami áldássá válik mások számára – fogalmazott.
A művészi inspiráció Gárdonyi Zsolt szerint kölcsönkapott ajándék, amely a művész számára közvetlen módon lehetővé teszi Isten személyes megtapasztalását. Hangsúlyozta, ez egyszersmind erkölcsi kötelességet is jelent a művész számára. – Meg kell szerezni azt a fajta mesterségbeli tudást, amely lehetővé teszi ezeknek a gondolatoknak a szakszerű rögzítését. A művész hozzátette: - Meggyőződésem, hogy a zeneszerző a zenét nem kitalálja, hanem csak megtalálja.
Egyházzene=karácsonyfadísz?
Gárdonyi Zsolt szerint mind az édesapja, mind az ő művészetére jellemző célkitűzés a magyar egyházzene színvonalának emelése, zeneszerzőként rámutatva a hitélet és a művészet kölcsönös egymásrautaltságára. Emellett mindkettejük célja, hogy éreztessék, a zene Istentől kapott különös ajándék, amely sajátos kincset jelent az egyházszervezet számára is. – Édesapám nyomdokain igyekezvén haladni, fontos célnak tartom annak a tudatosítását is, hogy ne engedjük át a koncerttermeknek a katartikus zenei élményeket. A művész-zenetudós Isten iránti hálával tekint arra, hogy Gárdonyiék nyomán a református egyházzenében lassan, de biztosan beindult egyfajta tudatképzés, amely felismeri a zene legátfogóbb értelemben vett missziós hatását, ezen belül az egyházzenét mint a gyülekezetépítést segítő alkotást.
A református egyházzene jelenlegi helyzetéről szólva Gárdonyi Zsolt őszinte reményének adott hangot, miszerint nem folytatódik az a szemléletmód, amely a zenét közömbös létezőnek fogja fel, milyenségével nem törődve. – Egy ilyen gyönyörű terítő, ami az Úr asztalán van, szintén nem helyettesíthető egy viaszosvászon terítővel, vagy az sem közömbös, hogy a hívek az úrvacsorai bort pöttyös bögréből vagy míves kehelyből kapják. Ezért fontos a zeneművészet helye a magyar református istentiszteleten belül is. Tudatossá kell tennünk, hogy az egyházzene nem a bevonulás-kivonulás alátámasztása, hanem önálló kifejezőerővel bír, amely nem értelmezhető a konzum szintjén, egy karácsonyfadísz funkcionalitásának szintjén – fogalmazott.
Kitüntették Gárdonyi Zsoltot
Gárdonyi Zsolt orgonaművész, zeneszerző, zenetudós és egyetemi tanár az ünnepi hangversenyen a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést vehette át. Schmitt Pál köztársasági elnök Gárdonyi Zsoltnak nemzetközileg elismert, kimagasló zeneszerzői, egyházzenei, zeneelméleti életművéért, a protestáns egyházzene színvonalának emelését célzó, fáradhatatlan zenepedagógiai munkássága elismeréseként adományozta a kitüntetést. Az érdemérmet a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, Kiss Norbert adta át.
Az ünnepi hangversenyen Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke – a kitüntetés előterjesztője – megköszönte Gárdonyi Zsolt több évtizedes hűségét és odaadását, amellyel hozzájárult a református egyházzene színvonalának emeléséhez.
A jubileumi év alkalmából Gárdonyi Zsolt európai orgonakoncert-sorozatot ad, amelynek budapesti állomásán, szeptember 25-én lép fel a Szent István Bazilikában.
Jakus Ágnes
Nemzedékről nemzedékre
Ünnepi hangverseny Gárdonyi Zoltán halálának 25. évfordulója
és Gárdonyi Zsolt 65. születésnapja tiszteletére
24 fotó található ebben a galériában
85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.
Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András
pünkösdi homíliá
járól.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.
Látogatóink száma a mai napon: 5700
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 62078613
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.