Az idő múlását olykor megtöri egy-egy felemelő pillanat...
Ilyen felemelő pillanatra gyülekezett egybe 2011. október 30-án Gégény község reformátussága, hogy a reformációi ünnepi istentisztelet keretében felavassák a Gégényi Református Gyülekezetben szolgált lelkipásztorok névsorának emléktábláját. Hitvalló őseink előtt való tisztelgésünk jeléül, ezen a napon indult el újra – több évtizedes hallgatás után - a gégényi református templom toronyórája. Így lett teljessé egy álom, amelyet Vitéz Emődy Dániel István kezdett álmodni. Az ünnepi istentiszteleten Isten igéjét Prof. Dr. Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora hirdette.
Prédikációjában kifejtette, hogy a református lelkipásztornak jellegzetes a testtartása: az égre tekint és az égre mutat. Ez először egy mozdulat, melynek aztán magatartássá, végül pedig emberi tartássá kell válnia, példát adva gyülekezetének. Ünnepi műsorral mondtunk köszönetet az adományozónak, melyben hittanos gyermekeink szavalatait és énekkarunk szolgálatát hallgathattuk meg, s végül orgona- és trombitaszó kíséretében leleplezték az 1634-től Gégényben szolgált lelkipásztorok névsorát tartalmazó emléktáblát. Vitéz Emődy Dániel István meghatottan szólt gyülekezetünkhöz: ugyan a történelem vihara a II. világháború után elüldözte őt és családját Gégényből, s máshol élte le az életét, de sohaesem felejtette el szülőfaluját, „ahol ősszel csodálatosan kék az ég.” Az ünnepi istentisztelet után a Gégényi Református Egyházközség „Immánuel” Idősek Nappali Otthonában dr. Fekete Károly megnyitotta az „Egykor és most”, avagy a Gégényi Református Gyülekezet élete képekben című fotókiállítást. Megnyitójában kiemelte, jó látni, hogy nemcsak a régi életképek láthatóak a falakon, hanem itt van a jelen is, tehát a gyülekezet él, és élni akar. A jelenben egyaránt kell emlékeznünk gyökereinkre, illetve építenünk kell a jövőt, hogy utódainknak is legyen mire visszatekinteniük. A gégényi egyházközségben így van összhangban az egykor és a most, a múlt és a jelen, mely a reményteljes jövendő záloga. A megnyitó után szeretetvendégségre invitáltuk az egybegyűlteket, ahol örömmel találkoztak a helyiek és a messzebbről jöttek, hogy együtt emlékezzenek és együtt adjanak hálát a szépen megújúlt egykori iskolaépületben.
Koncz Zsolt lelkipásztor
Gégény
85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.
Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.
Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András
pünkösdi homíliá
járól.
A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.
A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.
Látogatóink száma a mai napon: 5297
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 62052336
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fenntartva.