Kegyetlen király
Az evangéliumból tudjuk, hogy Mária, Jézus anyja miután Erzsébetnél megvárja Keresztelő János születését, visszatér lakhelyére, Názáretbe. 
Mivel a római cenzus a lakosságot szülővárosaiba rendeli összeírásra, a Betlehemből elszármazott József jegyesével, Máriával szintén szülőfalujába indul. Miután Betlehemben megszületett a Messiás, Heródes elrendeli a két éven aluli gyermekek lemészárlását. József és Mária azonban angyali intést követően elmenekülnek Egyiptomba.Bár a kor hiteles történetírója, Josephus Flavius nem ír a betlehemi gyermekgyilkosságról, lejegyez egy olyan esetet, amely bizonyítja Heródes kegyetlenségét. A királyt Jézus születésekor már gyógyíthatatlan betegség gyötri. Heródest legnagyobb, bevehetetlen erődjében, Massadában harapta meg egy sivatagi egér. A gyilkos kór vitte sírba egy esztendei irtózatos szenvedés után. Josephus azt írja, Heródest gyötri a gondolat, hogy a zsidók ujjongani fognak halála pillanatában. Hogy ennek elejét vegye, a jerikói Hippodromban gyűjti össze a zsidók ötezer vezetőjét, és parancsba adja edómita íjászainak, hogy halála pillanatában nyilazzák halálra a tömeget. Így kívánja elérni, hogy minden zsidó sírjon és gyászoljon, amikor meghal. Fia, Arkhelaosz azonban megakadályozza a tömegmészárlást.

Senki sem lehet próféta...
Heródes halála után József, Mária és Jézus visszatérnek Názáretbe.

A Biblia nem ír a gyermek Jézusról, kivéve egy esetet, amikor a tizenkét éves Jézust keresik a szülei, miközben ő a templomban beszélget a vénekkel. Jézus gyermekkora városában ezt követően rabbiként, vagyis törvénytudóként jelenik meg az evangéliumok tanúsága szerint. 

A názáretiek összesúgnak a háta mögött, hiszen a názáreti Jézus szemükben csupán az ács fia. Jézus szóvá is teszi: senki sem lehet próféta a saját hazájában.
A zsidóknál hagyomány, hogy a Tórából hetente felolvasnak, és hozzá prófétai részleteket is vesznek. Éppen Ézsaiás könyve van soron, Jézus kibontja a tekercset, felolvassa azokat a részleteket, amelyek rá, a Messiásra vonatkoznak, visszatekeri az írásos tekercset, és beszélni kezd. Az, hogy magára értelmezi az Írást, borzalmas felháborodást vált ki hallgatósága körében. A zsidóknál ez főbenjáró bűnnek számított: istenkáromlásnak, a törvény gyalázásának, amit azonnal végrehajtandó halálos ítélet követett. A bűnöst ilyenkor halálra kövezték. Azt olvassuk, hogy Jézust arra a sziklára vezetik ki, amelyen a város épült. Ő azonban szembefordul a tömeggel, és elvonul közöttük. Majdnem minden evangélium-szakértő egyetért azzal, hogy ez az a pillanat, amikor Jézus végérvényesen elhagyja gyerekkora városát, és a Genezáreti tó partján fekvő Kapernaumba költözik.

Ma is sokan látogatják azt a helyet, amelyre feltehetőleg Jézust kényszerítették – ez az egyetlen számottevő szakadék Názáret környékén. XVI. Benedek pápa három évvel ezelőtti látogatásának köszönhetően egy hatalmas lelátót is építettek itt. Szép rálátás nyílik innen a környékre: a Tábor-hegyre, a Móré hegyére, Izrael mezejére, a Kármel-hegyre, a samáriai hegyekre és Názáret városára.

Názáret városának közepén messziről látható az a különös formájú bazilika, amely a hagyomány által számon tartott angyali üdvözlet színhelyére épült. A Jézus korabeli Názáret nagyon kicsi, szerény település lehetett. A közelben lévő forrás helyén lehetett a zsinagóga is, Jézust onnan toloncolták a sziklára a felháborodott férfiak, hogy végezzenek vele.

A jobb megélhetés reményében
Régészek igazolták, hogy népességkirajzás kezdődött meg Júdeában a Krisztus előtti 2. században, ugyanis a déli országrészben egy talpalatnyi föld sem maradt, amit ne fogtak volna művelés alá. Az elvándorlók a kietlen Galileában építettek maguknak új szálláshelyeket a mészkőhegyekből kinyert kőből. Josephus Flavius azt írja: Alsó-Galileának olyan termékeny a földje, hogy a leglustább embert is munkára készteti. A júdeai telepesek egy régi, még a királyság korabeli településhálózatot újítanak fel, amelyet a régészek Názáretben fel is tártak. A Salamon utáni korszakban már település volt itt, ám az asszír támadások irtózatos pusztítást végeztek Krisztus előtt 734–721. között. Az újra betelepülés emlékét Názáret neve is őrzi ezt: a benne foglalt szó jelentése ’bimbó, hajtás’. József, az ács is idejön Betlehemből, hiszen valószínűleg ekkoriban keresett mesterség lehetett Názáretben a kőműves és az ács.

Hitetlenek imahelye
A keresztyénség kibontakozásától, a  2. századtól kezdve Názáret nagyvárossá növi ki magát. 249-ben ugyanaz a földrengés pusztítja el, ami minden más települést is a térségben. A keresztesek újítják fel a várost, és minden idők legnagyobb bazilikáját kezdik el itt építeni. Kis híján be is fejezik, már a gyámkövek faragásán dolgoznak, amikor a mamelukok ostromgyűrűje körülzárja Názáretet, és mint minden keresztes központot, ezt a várost is elpusztítják. Halálbüntetés terhe mellett azt is megtiltják, hogy a muszlimok közül bárki a hitetlenek városába költözzön.
Názáret élete az 1700-as évek közepétől kezd fellendülni.  Egy beduin törzsfőnök, kihasználva a török porta gyenge korszakát, merész elhatározással önálló fejedelemséget alakít. Galileai Királyságnak nevezi el, amelynek Tiberias a fővárosa. Őt keresik fel ferences küldöttek egy ajánlattal, hogy hajlandók lennének fizetni alattvalóinak a mekkai zarándoklatot, ha megengedi, hogy imahelyet építsenek. A ferencesek valóban építenek egy imahelyet, méghozzá Mária feltételezett lakhelye fölé, majd 1927-től a nagyobb környéket is feltárják. 1954-ben fognak neki egy hatalmas méretű bazilika építésének – így születik meg az Angyali Üdvözlet bazilikája.

Mária magyar szemmel
A bazilikát egy pápalátogatásra megnyitják, majd folytatják az építkezést, és 1984-ben szentelik fel.
A régészek igazolják, hogy Mária háza a korabeli város falához van támasztva, ami egyben jele annak is, hogy József és Mária az első telepesekhez tartoztak. A bazilika klasszikus katolikus bazilika, de nem az oltár vonja magára a figyelmet, hanem a templom belsejében lévő maradványok, ahol Mária házát és az angyali üdvözlet színhelyét tiszteli a hagyomány. Van egy felső templom is, így a bazilika nagy szertartások befogadására is alkalmas. Abban az esetben, ha Betlehemben zavargások támadnak, a karácsonyi éjféli misét a názáreti bazilikában tartják.
A templombelsőt és az udvart számos Mária-mozaik díszíti, annak megfelelően ábrázolva Jézus anyját, ahogyan az egyes nemzetek elképzelik őt.
A magyar Mária-mozaik a felső templomban található, rajta a Patrona Hungariae felirattal. Alkotója Moldova István, pozsonyi születésű, Magyar Állami Díjjal is jutalmazott mozaikművész. A bazilika közelében található az a templom, amelyet a hagyomány szerint József műhelye fölé építettek. 

Názáret óvárosát ma keresztények és muszlimok lakják, míg Felső-Názáretet zsidók. A mai város lakossága meghaladja a kétszázezer főt: 70 ezer zsidó és 130 ezer palesztin lakosa van – a palesztinok negyven százaléka keresztyén, hatvan százaléka mohamedán. Názáret a legnagyobb palesztin város Izraelben.

Jakus Ágnes 

Képek: Füle Tamás, Pallagi Andrea