Reggelente enyhe szellő fodrozza a Galileai-tenger vizét, amely a nyári hónapokban felüdíti a dolgos halászokat. Mikor legragyogóbb a napsütés, a légmozgás megfordul. A hegyekről lefutó, nyugati szél valamikor délután viharos erősségűvé fokozódik, három-négy méter magasra korbácsolja a hullámokat. Több mint kétszázötven ilyen nap van egy évben a Genezáreti-tavon. Hasonló vihart csendesített le Jézus, amikor a megriadt tanítványok felkeltették a bárkában békésen alvó Mesterüket (vö. Máté evangéliuma 8. fejezet, 23-27. versig tartó igeszakasz).

Az evangéliumokban számos történetet olvashatunk Jézus nyilvános fellépéséről, mialatt a tó vidékét bejárva tanította és gyógyította a halászokat, a szegényeket, a társadalom lenézettjeit.

Többször olvasunk arról is, hogy bárkába szállt a tanítványokkal együtt vagy nélkülük.
Néhány évvel ezelőtt fürdőző gyermekek a tóban egy roncsra bukkantak: a konzerválódott hajótest kiemelése után megállapították: Jézus korabeli halászbárkát rejtettek a habok.
A bárka rekonstruált modelljét ma is meg lehet tekinteni a tóparti múzeumban.

A Genezáreti-tó a Föld legalacsonyabban fekvő édesvizű tava, 22 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 13 kilométer, legmélyebb pontja 43 méter.
A nyolcvanas évek végéig a tó látta el ivóvízzel és öntözővízzel is az országot:166 négyzetkilométernyi vízfelületéből egy centiméternyi vízréteg – mintegy egymillió köbméter víz – biztosította Izrael lakosságának napi vízszükségletét. A tavat ennek köszönhetően az ország vizeskancsójának is nevezik.

Ha az évi átlagos csapadékmennyiség lehullik, ma már akkor is csak hatvan százalékát biztosítja a tó az ország ívóvízszükségletének. A hatékonyabb vízgazdálkodás és az ökológiai egyensúly visszaállítása érdekében napjainkban is tervezik újabb ivóvízüzemek létesítését, amelyek a sós tengervizet alakítanák át iható vízzé.

Jézus a Genezáreti-tó partján hirdette a boldogmondásokat (vö. Máté evangéliuma 5-7. rész). Sokáig tartotta magát az az elmélet, miszerint a hegyi beszéd a Kapernaum fölötti dombtetőn hangzott el. A világhírű építész, Antonio Barluzzi – akinek templomai a Szentföld megannyi nevezetes, bibliai helyszínét díszítik – ragaszkodott hozzá, hogy a feltételezés téves, ezért máshol épített templomot. A Jeruzsálem-szindrómás alkotóművész megérzésének helyessége beigazolódott.

Már állt az épület, amikor hangmérnökök feltérképezték a térség akusztikáját. Figyelembe vették, hogy a tó vízszintje Jézus korában hét méterrel lehetett magasabb a mainál. A szakemberek Barluzzi templomától alig néhány méterre találtak egy olyan pontot, amelytől az átlagos erősségű beszédhang a napi vihar lecsendesedése utáni esti órákban a Jézus-korabeli tópartig elhallatszódhatott.

A templom és kertje a Vatikán tulajdonában van, színpompás ültetvényei uralják a térséget – itt termelik a vatikáni olajat is. A hegyi beszéd feltételezett helyszínét egy bazaltkővel jelölték a templomkert kapuján kívül. Barluzzi nyolcszögletű temploma a Genezáreti-tó fölé magasodó domboldalon hirdeti a nyolc boldogmondást. A templom széles ablakai Jézus nyilvános szereplésének egy-egy fontos galileai helyszínére irányítják a látogató tekintetét.

Jakus Ágnes
Képek: Füle Tamás