Minél jobban zsugorodik a tó, annál több látható belőle. Ahogy egy pillantást vetek kanyargó partjaira, a valóságos kép elé az elmúlt órák emléke tolul: a színes virágok és pálmafák között csillogó víztükör a domboldalon, ahol Jézus elmondta a hegyi beszédet, és Kapernaum, ahol az aloék álmosan nyújtózkodtak a kora délutáni napsütésben.

Lassan egyre feljebb emelkedünk. Jobbra tőlünk egy völgy húzódik két oldalán meredek hegyvonulattal: a Jarmúk folyó völgye. A Jarmúk a Jordánba torkollik, a folyó alsó szakasza két bibliai tartomány határa: balra az ószövetségi Básán vidéke, a túloldalon pedig Gileád hegyvidéke terül el.

Óriások sírjain nőtt fák
Mózes korában menedékvárosként emlegették Golánt. Az etimológusok szerint a Básán és a Golán szavak sémi nyelveken egyaránt marhalegelőt jelentenek. Ma is ez az egyetlen térség Izraelben, ahol jellemző a rideg marhatartás. Básán vidéke, vagyis a mai Golán-fennsík nem más, mint egy vulkáni plató, amely Izrael és Szíria határvidékén húzódik – kulcsfontosságú stratégiai területe az elmúlt évtizedek arab–izraeli háborúinak. Az 1967-es hatnapos háború óta izraeli megszállás alatt van a terület. Több helyen ma is táblák figyelmeztetnek az aknamezőkre.

Amikor Mózes Izrael fiai élén Básán felé fordult, kivonult ellenük Básán királya, Óg (vö. Mózes 4. könyve, 21. fejezet 31–35. vers). A félelmetes ellenséggel szemben győzött a választott nép, és elfoglalta Básánt.
A történészek máig sem tudják pontosan, kik voltak Óg fiai. Annyi bizonyos, hogy különleges temetkezési szokásaik évszázadokra meghatározták a fennsík növényvilágát. Az átlagnál robosztusabb nép hatalmas kőmennyiséget mozgatott meg: az eltemetettek fölé rengeteg követ felhalmoztak. Bár a hosszú, száraz évszakban gyakran ütött ki tűzvész az évszázadok alatt, a kőhalmok között utat kereső és felnövekvő tölgysarjak erős törzsén gyakran nem fogott a futótűz sem. Ma a Golán-fennsíkon mintegy másfélmillió tölgyfa magasodik.

Meredek lejtők
Az ószövetségi Básán egy része a mai Izrael fennhatósága alá esik, az országban ennek a területnek a leggazdagabb az állatvilága. A bibliai időkben oroszlán és medve is honos volt a vidéken, napjainkban is élnek itt nagytestű farkasok, hiénák, karakálok és egyéb ragadozók.
Básán kitűnő legelőterület volt az ószövetségi időkben is. Ha egy-egy ragadozó vagy farkasfalka megriasztott egy csordát vagy nyájat, a meredek lejtőkön az egész állatállomány elpusztulhatott volna. Éppen ezért gondosan, évről évre kerítésekkel határolták el a legelőket.
A kerítés héber elnevezését rejti a vidék egyik településének, Gadarának a neve is. A Nagy Sándor-i hódítások nyomán kialakuló hellenizmus korában a görögök tíz várost alapítottak ebben a térségben, melynek együttes neve Dekapolisz. Gadara a Tízváros legnagyobb települése a Golán-fennsík tövében.
Az evangéliumok beszámolnak arról, hogy Jézus itt találkozott a gadarai megszállottal (vö. Máté evangéliuma 8. rész 28–34. vers, Márk evangéliuma 5. rész 1–20. vers, Lukács evangéliuma 8. rész 26–39. vers), aki sírboltokban lakott, és veszélyes volt saját magára és a helybeliekre is. Amikor Jézus kiűzte a megszállottat gyötrő ördögöket, azok a település határában legelésző disznónyájba költöztek. Az állatok a meredek lejtőkön összetörve magukat a Genezáreti-tónak rohantak.

Kaktuszok és tulipánok
Naplementekor érünk a Golan-fennsíki kilátóhoz. A lemenő nap sugara színesre festi a távoli hegyeket rejtő fátyolfelhőket és a magasból ezüstösen fénylő tavat. Alattunk kaktuszok borítják a hegyoldalt. A lemenő naptól jobbra egy boglya formájú hegy dereng, a hagyomány szerint ezen a hegyen dicsőült meg Jézus három tanítványa szeme láttára. A kilátóból ellátni a hét forrás vidékéig, és tiszta időben a Hermón hegyig is.

Ahogy a meredek szerpentineken ereszkedünk le a fennsíkról, két fürj repül át az autóút fölött. Mannával és ezekkel a tyúkhoz vagy fácánhoz hasonló, ízletes szárnyasokkal táplálta az Úr népét a pusztai vándorlás alatt. Az Egyiptomból való kivonulás emlékünnepén, a pészahon a természet is ünneplőbe borul: a környező, kopár hegyek tavasszal virágba borulnak, tulipánok ezrei nyílnak ilyenkor.

Az Orient expressz nyomában
A környék híres hőforrásairól is, melyekben 60 Celsius-fokos ásványvizek fakadnak. Már az ókorban is közkedvelt volt egyik enyhén radioaktív forrása, amelynek vize a szóbeszéd szerint kezdeti stádiumban a leprát is gyógyította. Erre a rómaiak is felfigyeltek, és Néró császár parancsára pompás fürdővárost építettek ide.

A közelben egy erdős gerinc zárja le a látóhatárt: a szír–jordán–izraeli hármashatár. A térség abszurditásaira jellemző, hogy már a múlt századfordulón is vonattal közlekedtek ezen a vidéken. Aki Budapesten felszállt az Orient expresszre, haifai átszállással a Jarmúk völgyén át eljuthatott a Golán-fennsík nyugati szegélyéig, ahonnan Damaszkuszba, vagy akár Bagdadba is továbbroboghatott.

Jakus Ágnes 
Képek: Füle Tamás

Bibliai helyszínekről szóló sorozatunk korábbi részeit itt olvashatja:

Názáret, a hajtás

Az idei esztendő elején Máté evangéliumából jelöli ki a Bibliaolvasó kalauz a napi igeszakaszt. Bibliai helyszínekről szóló sorozatunk első részében Názáretbe, Jézus gyermekkorának városába látogatunk el.

Galilea gyöngyszeme

Tiberias tava, Galileai-tenger, Kinneret tava, Genezáreti-tó – az elnevezések ugyanarra a természeti képződményre, Palesztina legnagyobb természetes víztározójára utalnak. A tó tanúja volt a hegyi beszédnek, a csodálatos halfogásnak, a vihar lecsendesítésének, és jóval Jézus kora után is szolgáltatott bizonyítékokat a kétezer évvel ezelőtti eseményekről.

Források földjén

A Genezáreti-tó nyüzsgő élővilága, zsinagógák és lakóházak romjai, mozaikok és szikladarabok tanúskodnak némán az evangéliumokban leírt eseményekről a 21. században is. Bibliai helyszínekről szóló sorozatunk következő részében Tibériásba, a hét forrás vidékére és Kapernaumba látogatunk el.